A csapat az egyének kis csoportja, akik közös céllal állnak partnerként.
Ideiglenes vagy állandó, hierarchikus vagy transzverzális módban megkülönböztethetjük:
Az együttműködő csapat meglehetősen formális, felépített és a következő három jellemzővel rendelkezik:
Pszichoszociológiai szempontból a továbbjutni vágyó csapatnak legalább hetente, ugyanabban az idő- és téregységben kell találkoznia . Szemléltetésképpen, az értékesítési találkozók gyakorisága naponta vagy kéthetente lehet az értékesítési csoportokban . Ezenkívül a napirend rendszeres megtervezése elősegíti a csapat termelékenységét és a retro-tervezés által meghatározott határidők betartását .
A munkacsoport hatékonyságának javítása érdekében előnyösebb a tagok megfelelő struktúrájának kialakítása, vagyis a megfelelő szerepek kialakítása a csapat tagjainak erősségei és gyengeségei szerint. A szerepek kiosztásakor minden résztvevőnél fontos figyelembe venni nemcsak erősségeiket, hanem jellemüket is, például néhány ember természetesen képes arra, hogy jól megszervezze önmagát, és elősegíti az olyan szerepek betöltését, mint a titkár. Fontos azonban elkerülni a turbulensebb emberek elhelyezését, például azoknak, akik hajlamosak jobban eltévelyedni a témában a munkahelyen, nem szabad olyan funkciót betölteniük, amely túlságosan magukra hagyja őket, vagy akik egy csoportot kérnek, hogy rendet hozzon.
A munkacsoport dinamikájaAhhoz, hogy egy munkacsoport hatékony legyen, előnyös, ha jó dinamikával rendelkezik. Először is fontos az ésszerű és elérhető célok elérése. Ha a célok túl ambiciózusak vagy túl könnyűek, akkor nem fogják megvalósítani őket, mivel feleslegesnek vagy túl nehéznek fogják tekinteni őket, ami káros nyomást fog gyakorolni a csoportra, ami csökkenti képességüket a tervezett feladat teljesítésére. Másodszor, jobb, ha szabványokat állapítunk meg a feladat körül, vagyis kezdjük a cél együttes meghatározásával. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a munkacsoport különböző tagjai jobban megértsék egymást, amikor a témához közelítenek. Harmadszor, elengedhetetlen a csoport jó kohéziója. Ez az alapja minden interperszonális kapcsolatnak, mivel azok az emberek, akik nem jól kijönnek, nem lesznek képesek hatékonyan dolgozni csoportokban. Tehát egy olyan csoport, amelyben a tagok egymás között affinitással rendelkeznek, egy olyan csoport lesz, amelyben a kommunikáció könnyebb és visszatérőbb lesz, ezáltal növelve a csoport produktivitását.
A csoportban történő döntéshozatal javítása érdekében különböző módszerek léteznek. Ezeknek a módszereknek mindegyikének vannak előnyei és hátrányai, amelyeket a következő sorokban mutatunk be, ami fontossá teszi az érintett csoport számára legmegfelelőbb módszer kiválasztását. A létező módszerek közül itt van három: a tekintélyelvű képlet, a demokratikus és a konszenzusos képlet. A tekintélyelvű képlet abból áll, hogy csak egy személy vagy a csoport elit kisebbsége hagyja a döntéseket az egész csoport számára. Előnye a gyors döntéshozatal, de csak egy szempontot vesz figyelembe. A demokratikus képlet viszont az egész csoport szavazatával történő döntéshozatalból áll. A döntéshozatalhoz többségre van szükség, amely lehetővé teszi a vélemények nagyobb számának figyelembe vételét, de megosztottságot teremthet a csoporton belül, ha a vélemények túlságosan eltérnek egymástól. A konszenzusképlet olyan módszer, amelyhez valamennyi tag beleegyezése szükséges a döntés elfogadásához. Figyelembe veszi a csoport minden tagjának nézőpontját, de lehet unalmas és hosszú, mert minden tagnak ugyanazon a véleményen kell lennie.