Lett Képzőművészeti Akadémia

Lett Képzőművészeti Akadémia Kép az Infoboxban. Előzmények és állapot
Alapítvány 1919
típus nyilvános
Hivatalos név Latvijas Mākslas akadēmija
Nyelvi rendszer lett
Rektor Kristaps Zariņš
Jelmondat Nulla elpusztítja a sinus linea-t
Weboldal www.lma.lv
Kulcsfigurák
Diákok 700
Elhelyezkedés
Város Riga
Ország Lettország
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Riga
(Lásd a térképen: Riga) Térkép point.svg

A Lett Szépművészeti Akadémia ( lett : Latvijas Mākslas Akademija (LMA) ) egy állami felsőoktatási intézmény alakult, Riga in 1919 , by Vilhelms Purvītis aki az első rektora . Nem található n o  13 Kalpaka Bulvaris Riga. 1990 óta egy ága a létesítmény már működik Rēzekne címen Baznīcas iela 34A.

Történelmi

Határozatáról 1919. augusztus 20Az ideiglenes kormány a fiatal Lett Köztársaság , a létesítmény-én avatták felOktóber 12ugyanabban az évben. Kezdetben hét műhely alkotja. Nulla dies sine linea („Nincs nap vonal írása nélkül”) lesz a mottója. Első karán Vilhelms Purvītis , Teodors Zaļkalns , Sigismunds Vidbergs , Aleksandrs Drēviņš , Valdemārs Tone , Konrāds Ubāns , Jānis Kuga , Jūlijs Madernieks és Rihards Zariņš található . Kezdetben azonban a "Riga csoportba" tartozó művészek üdvözlik az egyetemi oktatás gondolatát, mint kísérletet arra, hogy kényszerzubbonyt kényszerítsenek a modernizmus és a szabadság eszméjére. Ez a vélemény különösen Valdemārs Tone, Ģederts Eliass és Konrāds Ubāns véleményét osztotta meg, akik megállapodtak abban, hogy tanárok lesznek. Csak a római Suta marad hevesen ellene.

A tandíjat évi 200 latban állapítják meg, amely alól kivételes esetekben a hallgató mentesülhet. Az ösztöndíjakat odaítélik, de nem fedezik az anyag költségeit.

A tanárok a Sadarbs egyesületben találkoznak, amely 1924 és 1940 között tizenegy kiállítást rendezett Lettországban és egyet Belgiumban. Nagy népszerűségnek örvendenek az évente megrendezésre kerülő diákmunkák is.

1934-ben Jānis Kuga rektor helyett Purvītis-t váltotta.

Az 1921 és 1940 közötti időszakban a létesítmény 860 hallgatót fogadott, akik közül csak 219 végzett.

1940-ben az új helyiségeket kiosztották a létesítmény számára. Az üzleti iskola ezen ősi épülete neogótikus stílusban épült Vilhelms Bokslafs  (in) projektépítész után .

Azokban az években 1940-es - 1942 , az akadémia volt az úgynevezett " National Academy of Fine Arts " ( Valsts Mākslas Akademija ), majd 1942 -ben átnevezték " Képzőművészeti Akadémia a lett SSR " ( Latvijas PSR Valsts Mākslas Akademija ).

1942-1944-ben a figuratív festőműhelyt Ludolfs Liberts vezette, aki már 1923-1932-ben tanítóként bizonyított.

1944-1961-ben a rektori poszton Oto Skulme volt . 1973 és 1988 között az Akadémia Teodors Zaļkalns nevet vette fel.

A korai 1990-es évek egyik ága az akadémia úgynevezett Latgalei ága -ben nyílt Rēzekne . Eleinte textiltervezői képzésre szánt tanfolyamot kibővítik az egyre növekvő igényekkel szemben.

Rektorok

Tanítások

Az Akadémia számos oktatási vagy egyetemi tanfolyamot kínál. Az öt kar 14 tanszéken osztozik.

Megjegyzések és hivatkozások

  1. (lv) „  1915 - 1940. g. Mākslas oktatás.  » , A makslasvesture.lv oldalon (hozzáférés : 2015. november 4. )
  2. (in) "  Az épület a Művészeti Akadémia Lettország egyik legjelentősebb építészeti és kulturális emlékek Található a történelmi központjában Riga.  » , A liveriga.lv oldalon (hozzáférés : 2015. április 16. )
  3. (lv) "  Ludolfam Libertam - 120.  " az mmsalons.lv webhelyen (elérhető: 2016. január 2. )
  4. (lv) Lana Kazlauskiene , „  Mākslas potenciāls Kuldīgā.  » , A diena.lv ,2013(megtekintve 2015. április 16-án )
  5. (lv) Jānis Gintners, „  Mūsu saját dzimtene ir visskaistākā.  » , A liepajniekiem.lv oldalon ,2008(megtekintés : 2015. november 12. )
  6. (lv) „  30 évvel ezelőtt a művészek előtt Edgars Iltners.  » , Az irliepaja.lv oldalon ,2013(megtekintés : 2015. november 12. )
  7. (lv) „  Mūžībā aizgājis gleznotājs a LMA rektorok Valdis Dišlers.  » , A tvnet.lv oldalon ,2012(megtekintés : 2015. november 12. )
  8. (lv) „  Atklās Valda Dišlera piemiņas izstādi Pašportreti un portreti.  » , A diena.lv ,2012(megtekintés : 2015. november 12. )
  9. (lv) Inga Bunkše, „  Indulis Zariņš - bijušo studentu un laikabiedru stāstos.  » , Az arterritory.com oldalon ,2014(megtekintés : 2015. november 12. )
  10. (lv) „  Latvijas mākslas klasika. Indulis Zariņš 1929-1997.  » , A latvijasmaksla.lv webhelyen (hozzáférés : 2015. november 12. )
  11. (lv) Undīne Adamaite, „  Gleznotāja Induļa Zariņa līksmais sānsolis.  » , A diena.lv ,2014(megtekintés : 2015. november 12. )
  12. (lv) Andrejs Kaufmanis, „  Rektors Osis, uz kuru var paļauties.  » , A diena.lv ,1997(megtekintés : 2015. november 12. )

Hivatalos oldal