A Nürnbergi Statútum néven ismert londoni megállapodást lezárták 1945. augusztus 8az Egyesült Államok , az Egyesült Királyság , a Szovjetunió és Franciaország között megnyílt konferencia végén az1945. június 26világháború végén Európában. Nemzetközi katonai törvényszék felállításáról dönt, hogy bíróság elé állítsa „súlyos bűnözőket, akiknek bűncselekményei nem rendelkeznek pontos földrajzi elhelyezkedéssel” . E bíróság alapításának, illetékességének és funkcióinak szabályait a megállapodáshoz csatolt alapszabály határozza meg . A megállapodás letéteményese az Egyesült Királyság. Az autentikus szöveg három nyelven készült: angol, francia és orosz.
„Nemzetközi Katonai Törvényszéket hoznak létre […], hogy bíróság elé állítsák azokat a háborús bűnösöket, akiknek bűncselekményei nem rendelkeznek pontos földrajzi elhelyezkedéssel, függetlenül attól, hogy vádolják-e őket külön-külön, szervezetek vagy csoportok tagjaiként, vagy mindkét szempontból. "
- 1. cikk
„A szövetséges kormányok már a második világháború idején számos nyilatkozatot tettek a háborús bűnösök megbüntetése kapcsán. Bejelentették az Egyesült Nemzetek Bizottságának létrehozását a háborús bűnök kivizsgálására1942. október 7. De ez csak az1943. október 20hogy valóban felállították ezt a bizottságot. A moszkvai nyilatkozatban1943. október 30, a három fő szövetséges hatalom (Egyesült Államok, Egyesült Királyság és a Szovjetunió) ünnepélyesen kijelentette, hogy a német háborús bűnösöket elítélik és megbüntetik azokba az országokba, ahol rettenetes bűncselekményüket követték el, de ezt a nyilatkozatot tették a német bűnözők esetének sérelme nélkül, akiknek bűncselekményei nem találhatók meg egy adott helyen, és akiket a szövetséges kormányok közös határozata büntet. " […] A Távol-Kelet Nemzetközi Katonai Törvényszékét […] Douglas MacArthur tábornok külön meghirdetésével hozták létre […]. "
- ICRC, Megállapodás az európai tengelyhatalommal rendelkező háborús bűnösök üldözéséről és büntetéséről
A megállapodás aláírói:
Az ENSZ valamennyi tagállama csatlakozhat ehhez a megállapodáshoz. Körülbelül húsz ország döntött úgy, hogy később részt vesz a megállapodásban.
Az alapszabály hét részben határozza meg a Nemzetközi Katonai Törvényszék szerves szabályait:
Pontosabban a következő bűncselekményeket határozza meg: