A leíró geometriát Gaspard Monge francia matematikus találta ki . A geometria egy olyan ága, amely meghatározza azokat a módszereket, amelyek szükségesek a térbeli és a háromdimenziós térben geometrikusan definiált felületek közötti metszéspontok és árnyékok problémájának grafikus megoldásához. Általában meg kell találni a dimenziók valódi méretét, meg kell rajzolni a szilárd anyagok metszéspontjának görbéit, meghatározni a görbék jellegét (ellipszis, parabola, hiperbola), kialakítani a felületeket (kúpos, hengeres, prizmatikus ...) rajzoljon egy tárgyat egy adott látószög szerint (forgatás, hajtogatás, síkváltás a térben).
Ezek a problémák részben azok, amelyeket feltett a kereskedelemben a kő vágás a keret (például a spirális lépcsőház , stb), a megmunkálási és még általánosabban, a ágakban alkalmazásával fémlemezek ( Lemezfeldolgozás , karosszéria , brassware , kazángyártás ) . Megjegyezzük, hogy az utóbbi esetben a leíró geometria elveinek konkrét alkalmazása a " fémlemez nyomkövetés " (vagy egyszerűen "nyomkövetés") nevet viseli . A leíró geometriát Gaspard Monge francia matematikus (1746-1818) elmélete szerint elmélete szerint a vetítési módszerek megelőzték.
Ezért áll, amely egy vagy több tárgy a tér 3 méretek egy minimális a merőleges vetülete hogy távolítsa el a kétértelműség és megőrzése, a probléma jelentette, a maximális hasznos tulajdonságai (megőrzése szögek és hosszúságú )..
A vetítési síkok megválasztása tehát a felmerülő probléma függvénye, és két vetítési sík legtöbbször elegendő. Számos konvencióra van szükség ahhoz, hogy a leíró geometria diagramja olvasható legyen:
A „geometriai tervezés”, amelyet általában ipari formatervezésnek neveznek, a leíró geometria közvetlen megvalósítása hasonló, de kissé eltérő konvenciókkal.
A rajz két nézet, egy elülső és egy vízszintes nézet segítségével készült, ezeket a két nézetet földvonallal (LT) választják el egymástól. A metszéspontokat {G, H} ábrázolják.
A vázlat magyarázata perspektivikus ábrázolással:
Két térfogat (például a felületen nyíló lyuk vagy két hegesztett rész) metszéspontja gyakran „összetett” görbét követ. Ennek a görbének a megrajzolásához két vetületen kell elhelyezni a pontokat: a pont két kötethez tartozik, az egyik nézet megadja a méretét, a másik pedig a távolságát.
Ennek a görbének a felépítése „pontról pontra” történik, a segédsík módszerével.