Heterojunction

A heterojunction két olyan félvezető kereszteződése, amelyek tiltott sávjai (rés, angol nyelven) eltérnek. A félvezető fizikában és az optikában a heterojunkciók jelentős jelentőségűek.

Bevezetés

A heterojunction két különböző félvezető, vagy egy fém és egy félvezető által alkotott csomópont.

Amikor a két félvezető azonos típusú vezetőképességgel rendelkezik, izotípus heterojunctionról beszélünk . Amikor a vezetőképesség típusa eltér, anizotípus heterojunkciónak nevezzük. Ez az utolsó típusú heterojunction érdekesebb.

1951-ben William Shockley egy hirtelen heterojunction használatát javasolta hatékony bázisemissziós injektorként egy bipoláris tranzisztorban. Ugyanebben az évben Gubanov elméleti cikket tett közzé a heterojunkciókról. Azóta a heterojunkciókat széles körben tanulmányozták, és sok alkalmazást (gyakran léteznek homojunkciókkal) fejlesztettek vagy szobahőmérsékleten működtek. Különösen megemlítik a fénykibocsátó diódákat , lézereket, fotodetektorokat, napelemeket stb.

Alapelvek

Akár félvezető , akár félvezető , akkor a két anyagrés között különbség van, amely nem nulla. Észrevettük :

.

Ezt a réskülönbséget ezután két megszakításra osztják: a valencia sáv- folytonosságra ( ) és a vezetési sáv- folytonosságra ( ) úgy, hogy:

.

Alkalmazások

A heterojunction (amely kompatibilis más elektronikus technológiákkal) számos technológia alapja:

Megjegyzések és hivatkozások

  1. W. Schockley, 2 569 347 (1951) amerikai szabadalom
  2. AI Gubanov, Zh. Tekh. Fiz., 21, 304 (1951)
  3. Gréboire Noble (2019) Hogyan lehet a szilícium heteros összekötője felborítani a fotovoltaikát  ; Batiactu 2019. március 22 .; Charles Roux, a grenoble-i CEA-Ines laboratóriumi vezetőjének áttekintéséből

Lásd is

Külső linkek

<img src="https://fr.wikipedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" title="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;">