A cion vének jegyzőkönyvei

A cion vének jegyzőkönyvei
A Sion vének protokolljai című cikk szemléltető képe
Borítója egy 1912-es orosz kiadásnak , amelyet Szergej Nilus készített .
Szerző Ismeretlen
Ország Orosz birodalom
Kedves Propaganda , kovácsműhely , megtévesztés
Eredeti verzió
Nyelv orosz
Cím Протоколы сионских мудрецов vagy Сионские протоколы
Kiadási dátum 1903

Cion bölcseinek jegyzőkönyvei , az orosz  : Протоколы сионских мудрецов vagy Сионские протоколы , egy szöveges találta a semmiből a cári titkosrendőrség és az első megjelent Oroszországban 1903-ban Ez a hamisítás kerül bemutatásra, mint a terv a világ meghódításában megállapított a zsidók és a szabadkőművesek . Több nyelvre lefordítva és a közzététel után nemzetközileg terjesztve bestseller lett .

A tartalom részben plagizált Maurice Joly által a Pokolban zajló párbeszéd Machiavelli és Montesquieu között , 1864-ből származó szatirikus brosúra, amely III . Napóleon fiktív terves világuralmát írja le , hogy kitaláljanak egy bölcsekből álló zsidó tanács által kidolgozott programot a kereszténység megsemmisítésére és a kereszténység ellenőrzésére. világ. A könyv húsz úgynevezett titkos találkozó beszámolóját foglalja össze, amely feltárja ezt a tervet, amely erőszakot, trükköket, háborúkat, forradalmakat használna, és amely ipari modernizáción és kapitalizmuson alapulna .

Adolf Hitler a Mein Kampf- ban arra hivatkozik, hogy érvként igazolja szemében a zsidó összeesküvés-elméletet , majd a Harmadik Birodalom propagandájának egyik középpontjává teszi . Ez a füzet is kulcsfontosságú szerepet játszik az elméletben ZOG megjelent körökben fehér felsőbbrendűséget a szélsőjobboldal az Egyesült Államokban . Ma az antiszemitizmus és a hamisítás szimbólumává vált .

Történelmi

Első orosz nyelvű kiadványok

A Sion véneinek protokolljai címmel jelenleg ismert , néha a világ meghódításának zsidó programja címmel ismert szöveg Oroszországban két részben és két változatban jelenik meg : első kivonatok 1903- ban a Znamia ( Знамя ) újságban , majd egy változat elkészült 1905-ben, szerkesztette: Serge Nilus , 1906- ban pedig Gueorgui Boutmi , nacionalista tiszt és író.

Tól től 1902. április, ennek a szövegnek a létezéséről már szó esett, és a Novoïé Vrémia folyóiratban megjelent cikk volt a témája . Ezért létezett 1903 előtti változat, valószínűleg először kézírásos vagy kézműves nyomtatásban került forgalomba.

Serge Nilus 1905- ben a Velikoe v malom i antikhrist ( Le Grand dans le Petit: Az Antikrisztus eljövetele és a Sátán uralma a Földön ) újrakiadásának tizenkettedik és utolsó fejezetében tette közzé a jegyzőkönyvek teljes szövegét. . Azt állítja, hogy a szöveg származik az első cionista kongresszuson tartott 1897-ben Basel , Svájc . A Nilus ezen állítása, amelyet a The Protocols más támogatói is felvettek , hamis.

Fordítások németül, angolul, franciául

A jegyzőkönyveket 1909-ben lefordították németre, és a bécsi parlament ülésén olvasták fel. Az 1917-es októberi forradalommal és az orosz ellenforradalmárok Nyugat-Európába való menekülésével terjesztésük szélesedett. Nemzetközileg ismertté váltak, amikor 1920 januárjában Németországban megjelentek .

A könyv ismertsége megnőtt a The Times című brit napilap cikkének köszönhetően . Kiadásában 1920. május 8, „  A zsidó veszedelem, egy zavaró röpirat. A vizsgálati kérelem " felidézi ezt az" egyedi kis könyvet ", és hajlamos bizonyítani a szöveg hitelességét, ragaszkodva annak természetéhez, mint teljesített próféciához. Ez a cikk akkor jelenik meg, amikor a fehéroroszok elvesztik a polgárháborút, és a Konzervatív Párt "kemény fickói" el akarják hitelteleníteni a Kreml új mestereit a " Pax Hebraica  " feljelentésével  . A jegyzőkönyvek témáit a következő években Európa-szerte számos antiszemita mű (polemikusok, tudósok vagy szépirodalom) veszi fel.

Az első francia fordítások 1920- ban jelentek meg Protokollok címmel . Jegyzőkönyve titkos találkozók a bölcsek Izrael , kiadása a felülvizsgálat La Vieille-France , Párizs VII e , 143 oldalas, 20.000 példányban nyomtatva, 1922 katolikus pap Ernest Jouin az International Review of Secret Societies cím alatt a jegyzőkönyvek 1901 , a 1924 által antiszemita újságíró Urbain Gohier cím alatt a jegyzőkönyvek a Vének Izrael , majd 1932 cím alatt „jegyzőkönyvek” a Cion bölcseinek. Végleges kiadás , Éditions Bernard Grasset, Roger Lambelin monarchista író bevezetőjével .

Adolf Hitler a Mein Kampf- ban arra hivatkozik, hogy érvként igazolja a szemében a zsidó összeesküvés-elméletet , majd a Harmadik Birodalom propagandájának egyik középpontjává teszi .

Az Egyesült Államokban Henry Ford autógyártó a The Dearborn Independent című újságján keresztül terjeszti őket . Ford számára a cion vének jegyzőkönyve olyan mű, amely "túl borzalmasan igaz ahhoz, hogy fikció legyen, túl mélyen ismeri az élet titkos működését, hogy hamisítvány legyen". A jegyzőkönyvek is kulcsszerepet játszanak az elmélet ZOG megjelent körökben fehér felsőbbrendűséget a szélsőjobboldal az Egyesült Államokban .

A felmondás hamisításként

Amint megjelent, A jegyzőkönyvek voltak gyaníthatóan hamisítvány: egy év után bemutató brosúra igaz, The Times of London visszatért a témára, de ezúttal közzéteszi a bizonyítékot a hamisítás cím alatt vége a jegyzőkönyveket . Az 1864- ben Brüsszelben megjelent, III. Napóleon ellen kiadott, Dialógus aux enfers entre Machiavel et Montesquieu címmel kiadott röpirat szerzőjétől, Maurice Jolytól kapott nagy összegű kölcsönök megerősítik a jegyzőkönyvek téves jellegét . A megtévesztés a két szöveg egymás közötti összehasonlításából nyilvánvaló. Ezt tette Pierre Charles jezsuita pap 1938 -ban kritikai és összehasonlító tanulmányában. Machiavelli beszédét a Párbeszédben átültetik; a zsidó Internacionálé váltotta fel a franciák császárát.

Jacques Bainville az Action française- ban felismeri az 1921 körüli hamisítást.

Umberto Benigni , a jegyzőkönyvek nagy népszerűsítője , aki 1921-ben gratulált Ernest Jouinnak a szöveg terjesztésére irányuló kampányáért, bizakodott benne: „Minél jobban tanulmányozom a kérdést, annál inkább meggyőződöm a formális nem hitelességről és a valódi valóságról. msgstr "a dokumentum értéke".

Mindennek ellenére a cion vének jegyzőkönyveit az antiszemita csoportok, sőt egyes rezsimek még mindig a nemzetközi zsidó összeesküvés fennállásának bizonyítékaként emlegetik.

A szöveg eredete

Sablonok

Szerint Umberto Eco , a jegyzőkönyvek a Cion bölcseinek és még általánosabban a mítosz zsidó összeesküvés úgy találja, hogy eredete a francia irodalmi szappanopera a XVIII th  században:

„[A jegyzőkönyvek szövege ] felfedi romantikus eredetét, mert Sue művét leszámítva nem túl hiteles, hogy a„ rosszfiúk ”olyan szembetűnően és oly szégyentelenül fejezik ki gonosz projektjeiket [...]: korlátok nélküli, kapzsiságot felemésztő törekvés, könyörtelen bosszúhoz hajlunk és gyűlölettől égünk. " "

A modell a Maurice Joly pamflet ellen Napóleon a jezsuita telek Monsieur Rodin A bolygó zsidó és a Mysteries of the People által Eugène Sue . Egy másik irodalmi modellt Joseph Balsamo- ban talál Alexandre Dumas (1849): Cagliostro ott találkozik a bajor illuminátusokkal, hogy kikelték a szabadkőműves cselekményt a királynő nyakláncának ügyéről .

1868-ban egy nyíltan antiszemita rágalmazó író, Hermann Goedsche, Sir John Retcliffe álnéven publikálta a Biarritz népszerű regényt, amelyben Plumálták Dumas-t, a főrabbi főszereplésével a világ meghódításának tervét hirdette a az Izrael tizenkét törzse gyűlt össze a zsidó temetőben Prága . 1873-ban a regényt egy igazi krónikaként bemutatott A zsidók, a világ mesterei című orosz röpirat vette át . 1881-ben a Le Contemporain közzétette egy angol diplomata, Sir John Readcliff (Goedsche álneve) néven. 1896-ban a főrabbi volt az, akit John Readcliffnek hívtak, Les Juifs- ban François Bourmand nem kortársainak . A dumai szabadkőműves találkozón részt vevő Sue jezsuita terve , amelyet Joly III. Napóleonnak tulajdonított, így zsidó cselekménysé válik, és különféle formákban veszik fel, még a nyilvánosság előtt ismert jegyzőkönyvek közzététele előtt .

A XIX .  Század utolsó éveit az antiszemitizmus jellemezte, amely Franciaországban szenvedélyes módon a Dreyfus-üggyel tetőzött . 1889-ben, Le Juif a Talmud szerint megjelent , a fordítást a Talmudjude a katolikus professzor augusztus Rohling előszavával az antiszemita újságíró Édouard Drumontra . Ennek a munkának jelentős hatása van. Azt állítja, hogy bebizonyítja, hogy a zsidóknak parancsuk van arra, hogy bántsák és megölik a keresztényeket, amikor csak lehetséges, hogy ezzel biztosítsák uralmukat a világ felett. Szerint Jacques Halbronn , a jegyzőkönyvek tekinthetők kísérletnek, hogy dolgozzon ki egy világi Talmud - innen a szó használata „Bölcsek”, amely egy talmudi jelentésű - lehetővé teszi, hogy magában foglalja a nem-vallásos zsidók a zsidóellenes táborban.. Rohling tehát legalább közvetve a jegyzőkönyvek forrása lenne ; keretrendszere, amelyet Joly röpiratával kell összehasonlítani, tartalmát képezi.

Hozzárendelés Mathieu Golovinskihez

1920 óta, a szerző a jegyzőkönyvek már rendszeresen tulajdonítják, az ellenfél a szöveget, hogy egy ügynök a Ohrana  : Mathieu Golovinski . Ez utóbbi Párizsban írta volna meg a hamisítást a francia cári titkosrendőrség vezetője: Pierre Ratchkovski parancsára. Ez az eredet, bár vonzó, de enyhén szólva is törékenynek tűnik, ha forrásait vizsgáljuk. A jegyzőkönyvek keletkezése rejtély marad.

Golovinsky a jegyzőkönyvek szerkesztőjeként való azonosítását 1917-ben Serge C. Svatikov történész és jogász, az egykori menszevik, az orosz ideiglenes kormány akkori biztosa bízta meg, aki a cári titkosszolgálatok külföldön történő lebontásával megbízott, nevezetesen Párizsban. Jelentésében rögzíti Henri Blint francia, Golovinksi okránai hierarchikus felettese és Ratchovski közeli munkatársa vallomását. Catherine Radziwill hercegnő 1921-ben privát előadást tartott New Yorkban, amelyben azt állította, hogy a jegyzőkönyvek hamisítványok voltak, amelyeket 1904–1905-ben Mathieu Golovinsky és Manasevich-Manuilov orosz újságírók készítettek Pierre Ratchkovski orosz vezető vezetésével. titkosszolgálat Párizsban.

Ezt az elméletet mutatják be az 1933–1935-ös berni tárgyaláson, amelyet a Schweizerischer Israelitischer Gemeindebund és az Israelitische Kultusgemeinde Bern panasza nyomán nyitottak meg a Bund Nationalsozialistischer Eidgenossin svájci jegyzőkönyvi terjesztői ellen . A panaszosok és tanúik kijelentik, hogy a jegyzőkönyveket eredetileg Franciaországban, az 1890-es évek végén írták az orosz titkosrendőrség ügynökei, majd lefordították oroszra. Változatuk szerint a fő elkövetők Pierre Ratchkovski rendőrparancsnok és munkatársa, Mathieu Golovinsky voltak .

Ezeket a vádakat Ratchkovski ellen 1939-ben találjuk Henri Rollin , a második francia hivatal tagjának tollában , a L'Apocalypse de notre temps-ben (az Éditions Allia 2005-ben újraközölte), amely bemutatni kívánja az alkotások létrejöttét, majd felhasználását. ez a szöveg áramlatok szerint először cári-párti, majd fasiszta és náci .

1944-ben Konrad Heiden német írón volt a sor, hogy Golovinsky-t a The Protocols szerzőjeként azonosítsa .

A Mathieu Golovinsky Ratchkovski parancsára megfogalmazott szövegének ezt az elméletét 1999. november, Mihkail Lepekhine orosz kiadó, aki azt állította a L'Express francia hetilapban , hogy bizonyítékot talált ezekre az állításokra. Lepekhine a jegyzőkönyveket annak a fogásnak tekinti, hogy meggyőzze II. Miklós cárt arról, hogy Oroszország modernizálása zsidó manőver volt, hogy Oroszországot zsidó cselekményen keresztül lehozzák és irányítsák a világot.

Michael Hagemeister, Richard S. Levy és Cesare De Michelis történészek vitatták a Golovinsky-nak a Jegyzőkönyvek elkészítésében betöltött szerepet , szembesülve azzal, hogy nincs olyan forrás, amely a történetet történelmileg ellenőrizhetetlenné tenné. 2009-ben Pierre-André Taguieff, aki a „Golovinski-hipotézist” támogatta, maga is átgondolta állításait a Marianne hetilapban .

Francia kézirat nem található

Az olasz kutató, Cesare G. De Michelis az 1998-as Il manoscritto inesistente “I Protocolli dei savi di Sion: un apocrifo del XX secolo” című könyvében tanulmányozza a jegyzőkönyvek első kiadványait . Ez utóbbiakat az orosz sajtó először említi ben1902. áprilisa szentpétervári Novovye Vremya újság (Но́вое вре́мя - Le Nouveau Temps ).

A "Telkek az emberiség ellen" című cikkben Mihkail Menshikov konzervatív publicista leírja találkozását egy hölggyel - Yulianna Glinka -, aki állítólag arra kérte őt, ismerkedjen meg egy titokzatos dokumentummal, amelyet egy francia újságíró lopott el Nizzában. Miután elolvasta a jövőbeni jegyzőkönyvek e mátrixának kivonatait , Menszikov, szkeptikusan tekintve eredetükre, végül nem tette közzé őket. Ha De Michelis feltár egy lehetséges ukrán hamisítványt, amint egyesek ukrainizmusról tanúskodnak a szövegben, akkor a XIX .  Század végén állítólagos eredeti francia nyelvű kézirat létezésének kérdése hipotetikus marad. De Michelis azt mutatja, hogy ez a "francia eredeti" egy rendkívül titokzatos dokumentum, amelynek létezését szinte mindenki feltételezi, de amelyet az akkori időszak nagyon kevés tanúja állítólag valóban látott.

Michael Hagemeister A jegyzőkönyvek eredetével kapcsolatos átfogó kutatása arra késztette őt, hogy kételkedjen a dokumentum francia eredetében, és elutasította az orosz titkosrendőrség részvételét a hamisítás létrehozásában. Külön kiemeli azt a tényt, hogy a berni tárgyalás során az ügyészség fő tanúja , Alexandre du Chayla  gróf (in) nagy összeget követelt vallomásáért, és hogy a felperesek maguk is rendkívül gyanúsnak tartották. Ez a történelmi kutatás Cesare G. De Michelis szöveges elemzését támasztja alá.

Hagemeister munkáját dicsérte az akadémiai világ, Richard S. Levy odáig ment, hogy az akadémiát "a terület legfelsõbb hatóságának" nevezte.

Az első orosz változatok

Cesare G. De Michelis az 1902–1906 közötti időszakra kilenc példányt azonosított a jegyzőkönyvek öt külön kiadásából, amelyek a valóságban három szövegre redukálhatók.

  1. K: az eredeti; egy láthatóan folyamatban lévő munka.
  2. X: második piszkozat.
  3. Y: harmadik tervezet.

Az első benyomások és kiadások teljes listája Cesare G. De Michelis kutatásai alapján a következő:

Használ

Végén egyik tanulmányában a jegyzőkönyvek , Pierre-André Taguieff javasolja öt funkciókat tudják teljesíteni a képzeletbeli - és a valóságban, hiszen a felfedezés egy összeesküvés (létező csak a szellemében felfedezői) gyakran követi az ellen-cselekmény valóságos megszervezésével:

  1. azonosítsa az okkult erőket az állítólagos cselekmény mögött - és erősítse meg, hogy kíméletlenek;
  2. harcoljon ezek ellen az erők ellen azáltal, hogy felfedi azokat a titkokat, amelyek erőteljessé teszik őket;
  3. igazolja a most azonosított ellenség elleni ellentámadást;
  4. tömegeket (és / vagy hatóságokat) mozgósítani a cselekménnyel ellentétes ügy érdekében;
  5. hozzon létre egy elvarázsolt világot.

A jegyzőkönyvek már teljesítették ezeket a funkciókat, mivel azok eloszlása az 1920. A folyamatosan frissített használatát mutatja az állandó keresése a feltételezett racionális magyarázat, ahogy a világ működik: a jegyzőkönyvek már használt antiszemita , anticionista , Amerika-ellenes , vagy antiglobalista politikák .

A náci Németországban

A Mein Kampf- ban Adolf Hitler ezt írja:

„A cion vének jegyzőkönyvei , amelyeket a zsidók hivatalosan tagadnak ilyen erőszakkal, összehasonlíthatatlan módon megmutatták, hogy ennek a népnek a teljes léte állandó hazugságon nyugszik-e. "Hamisak" - ismételgeti a Frankfurti Közlöny nyögve, és megpróbálja rábeszélni az univerzumot; ez a legjobb bizonyíték arra, hogy valódiak. Világosan és tudatosan rögzítik, mit tud sok zsidó öntudatlanul megtenni. Ez a fontos. "

Joseph Goebbels hosszú évekig nem használta a Protokollokat az általa irányított antiszemita propagandában. Csak miután elolvasta a szöveget és 1943. május 13-át megbeszélte Hitlerrel, úgy gondolta, hogy felhasználhatja őket. Goebbels a megbeszélés áttekintésében azt mondja, hogy „megdöbbenti” mind a szöveg korszerűsége, mind pedig a világuralmi zsidó projekt kiállításának szigorúsága.

A Szovjetunióban

A Szovjetunióban a Sztálin , az 1933-1935 években a szovjet újságok folyamatosan hallgatása a megállás a tárgyalás Bern , amely megállapította, hogy a hamis az az jegyzőkönyvek .

Az Izvestia mégis a helyszínre küldte Ilya Ehrenbourgot . Ez a felelős a nácizmus és az antiszemitizmus fejlõdésének követéséért, azokért a kérdésekért, amelyeket annak idején külön megvitattak a Népszövetségben . A megfelelően megírt és továbbított Ehrenbourg-cikk soha nem jelent meg.

Az arab-muszlim világban

Első fordítások

Van legalább kilenc különböző arab fordítások a The jegyzőkönyvek a Cion bölcseinek , ami több, mint bármely más nyelven.

A cion vének jegyzőkönyveinek első fordítása arab nyelvre (francia változatból) 1925- ben Kairóban , majd 1926-ban Jeruzsálemben jelent meg. Gilbert Achcar szerint „ennek ellenére csak marginális elterjedést tapasztaltak az arab országokban, mielőtt 1948 ”; hangsúlyozza, hogy ez keresztények munkája és nem muszlimoké.

Muhammad Rashid Rida , akit Gilbert Achcar a „modern arab iszlám fundamentalizmus szellemi atyjaként” jellemez, egy olyan szöveg ihlette, amely az 1929-es kötelező palesztinai zavargásokat követi  : „zsidóellenes érvelése […] minden forráshoz felhasználja, érveket ötvözve a zsidókkal szemben leginkább ellenséges muszlim hagyományoknak megfelelően ”.

1951-es fordítást terjesztenek a muszlim világban „az 1948-as palesztin konfliktus intenzív súlyosbodása  ” és a Nakba („katasztrófa”, 1948-as palesztin kivándorlás ) után. 1967-ben a Beyrouth iszlám sajtója kiadta Roger Lambelin francia nyelvű változatát Protocols des Sages de Sion címmel : teljes szöveg, amely megfelel a Cionista Kongresszus 1897-ben Bázelben (Svájc) elfogadott eredetijének .

Achcar számára "az ebben a brosúrában szereplő elmebetegségek sokkal szélesebb körben elterjedtek, mint maga a brosúra", és nagyban hozzájárultak "az antiszemitizmus elterjedéséhez az arab világban". Ragaszkodik az Európában a jegyzőkönyvek csak antiszemita kialakítású propagandistáinak és az arab világban működő műsorszolgáltatóik motivációs különbségeihez , akik az arab államok hírhedt vereségének felmentésére törekedtek. a cionista mozgalom előtt. és megmagyarázni, hogy ez utóbbi miért nyerte el a második világháború győztes táborának minden hatalmának támogatását ”.

Az arab személyiségek hivatalos találkozókon vagy írásban hivatkoznak a jegyzőkönyvekre :

  • Például 1929-ben, miután megjelent a Shaw Bizottság előtt, amelynek feladata az 1929-es kötelező palesztinai zavargások okainak tanulmányozása volt , a jeruzsálemi mufti Mohammed Amin al-Husszeini hivatkozott a jegyzőkönyvekre annak bizonyítására, hogy a cionisták megtámadták az arabokat.
  • Tom Segev egy olyan jelentős palesztin esetről számol be, aki bár ismeri a jegyzőkönyveket nehezítő hiteltelenséget, a világuralom tervének keretein belül nem tudja megmagyarázni az 1948-as háború arab vereségét a cionizmus és a kommunizmus összejátszása nélkül .
  • Ban ben 1958. szeptember, Gamal Abdel Nasser egyiptomi elnök egy interjú során megkérdezi egy újságírótól, hogy ismeri-e a jegyzőkönyveket, és azt tanácsolja neki, olvassa el őket, mert ezek bizonyítanák, hogy "300 cionista, akik mindegyike ismeri a többieket, kormányozza az európai kontinens sorsát és megválasztja utódaikat kíséretük közül. "

Ez az irodalom az arab országok által nemzetközileg terjesztett antiszemita propaganda része, és elterjedt más muszlim országokban, például Pakisztánban , Malajziában vagy Indonéziában .

Jelenlegi felhasználások és hivatkozások

A Hamász alapító okirata a jegyzőkönyvekre és más antiszemita közhelyekre utal . A 32. cikk kimondja, hogy „a Palesztina […] után a cionista terv […] célja a Nílustól az Eufráteszig terjedni […] <a„ Ha mi vagyunk a vének jegyzőkönyvei ”előírások szerint”.

Gilbert Achcar ugyanakkor arról számol be, hogy az alapokmány módosítása folyamatban van, utalva Azzam Tamimire , a Hamász közeli barátjára, aki "érzékeny a palesztin mozgalom képének [a charta antiszemitizmusa által okozott kárára" ". mondta a The Jerusalem Post- ban2006. februárhogy " a cion vének protokolljaival és az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos összes hülyeséget - mindezeket a hülyeségeket - megszüntetjük" a módosított változatban.

A Szaúd-Arábiában azt tanítják, hogy a jegyzőkönyvek egy „hiteles” „dokumentum jóváhagyta az első világháború cionizmus Congress Basel  ”, és akkor is, ha a zsidók tagadják, a bizonyítása szerint a geo-politikai, gazdasági és média tapasztalatai múlt század, amelyek megfelelnek a műben jelzetteknek.

2003-ban az alexandriai új könyvtár felavatta kéziratos múzeumát, amely a Tóra kéziratok mellett a jegyzőkönyvek arab fordítását tartalmazza . Az igazgató ezt azzal indokolja: „A cion vének protokolljainak könyve fontosabb lehet a zsidók számára, mint a Tóra , mivel azok az alapelveik szerint irányítják az életüket. "

A jegyzőkönyvek tárgyát különféle televíziós szappanoperák is népszerűsítik az arab világban :

  • Egy egyiptomi televíziós szappanopera, amelyet számos arab televízió vett át, A lovas a hegy nélkül , központi módon idézi fel az intrikát - a cion vének protokolljai a zsidók által titkolt, de állítólag hiteles írásként kerültek bemutatásra.
  • Az Ash-Shatat  ( الشتات, diaszpóra ) című szappanopera , amelyet az Al-Manar , a Hezbollah televízió sugárzott , a zsidókat ábrázolja, hogy a világ uralma alatt cselekszenek, és reprodukálja a keresztény gyermekeknél elkövetett "rituális bűnözés" hagyományos vádjait hogy a vérüket kóser matzot készítsék . Ezt a programot Szíriában készítették a Biztonsági Minisztérium, a Kulturális Minisztérium, a Damaszkuszi Rendőrség Parancsnoksága, valamint az Antikviták és Múzeumok Osztálya forrásaiból, és 2004- ben Iránban a libanoni Al-Manar TV -ben, 2005-ben pedig Jordániában sugározták. Al-Mamnou műholdas hálózat. Az Al-Manar felfüggesztette a sorozat sugárzását, miután látta az első epizódok antiszemitizmusát és bocsánatot kért nézőitől.
  • Egy Al-Sameri wa al-saher televíziós sorozat , az Al-Alam Televízió, iráni televízió , amely nem csak a felmondás a feltételezett hatalom a zsidók a világ, hanem egy nyíltan megtagadása elkövetett bűnök a zsidók ellen.
Afrikában

A dokumentumfilmben Általános Idi Amin Dada: Önarckép svájci rendező Barbet Schroeder megjelent 1974-ben, ugandai diktátor Idi Amin Dada utal a könyv, és bemutatja a jegyzőkönyvek a Cion bölcseinek a birtokában lévő állítják, hogy létezik egy zsidó összeesküvés. globális.

Nemzetközi befolyás

Számos szerző, köztük Pierre-André Taguieff és Catherine Nicault, kiemelte a jegyzőkönyvek többszörös használatát : elítélte az állítólagos zsidó-bolsevista vagy zsidó-kapitalista cselekményeket, a fasiszta vagy náci propagandát.

Alain Goldschläger 1989-ben azt írta, hogy ez a mű „bizonyítottan hamis”, amelynek következményei a gyűlölet és a pusztítás tettei ”.

Az összeesküvők a Protokollokra támaszkodnak propagandájuk megalapozására. Az antiszemitizmustól védekező brit David Icke kijelenti, hogy a cion vének jegyzőkönyvei , amelyek néhány művét inspirálják, nem zsidó összeesküvésről , hanem " hüllő összeesküvésről  " tanúskodnak . Alice Walker , antirasszista aktivista és a most New Age-es Pulitzer-díj 2018-ban azt mondta, hogy értékeli Icke "szellemi szabadságát", aki olyan ember, aki "elég bátor ahhoz, hogy feltegye azokat a kérdéseket, amelyeket mások feltesznek. 1991-ben összeesküvés-elméleti Milton William Cooper másodközlése A jegyzőkönyvek könyvében Íme egy fakó ló , ahol azzal vádolta az Illuminátusok (gyakran egyenlővé teszi a zsidók), és nem a zsidók akarnak létrehozni egy „  új világrend” . 2011-ben a New Age keresztény konspiratív és antiszemita Texe Marrs kiadta a Protokollokat , az amerikai hitlerita Henry Ford kiegészítő jegyzeteivel .

A szöveget továbbra is terjesztik, különösen antiszemita és / vagy anticionista körökben, valamint az arab-muszlim világban.

A francia jogban

A jegyzőkönyvek betiltották a forgalomból Franciaországban körülbelül húsz év után a rendelet1990. május 25Pierre Joxe francia belügyminiszter , „tekintve, hogy e mű franciaországi forgalmazása antiszemita jellege miatt valószínűleg veszélyt jelent a közrendre. " Ez a tilalom már nincs érvényben: Franciaországban a cion vének jegyzőkönyveinek terjesztése legális.

Legutóbbi kiadásuk a 2010-es kiadás , amelyet a szélsőjobboldali kiadó és politikai aktivista , Philippe Randa szerkesztett és mutatott be . A teljes szöveg online elérhető (lásd lent: Külső linkek).

  • A cion vének jegyzőkönyveinek írása alkotja Umberto Eco regényének , A prágai temető (2010) gerincét .
  • Az összeesküvés. The Secret History of Cion bölcseinek jegyzőkönyvei szerint az amerikai képregény szerzője Will Eisner (1917-2005).
  • Ez a könyv inspirálta az antiszemita amerikai iparost, Henry Fordot A nemzetközi zsidó (1920) című könyvéhez .

Megjegyzések és hivatkozások

  1. A Sion nevet gyakran Jeruzsálem szimbólumának veszik
  2. A cím a francia nyelvű kiadások szerint változik, néhányuk a Protocoles des Sages de Sion címet viseli , a Les cikk nélkül.
  3. Adolf Hitler, Mein Kampf , p.  160 [ online olvasás ] .
  4. (en) Norman Cohn, a népirtásról szóló okirat: A zsidó világ összeesküvésének mítosza és a New York-i Sion vénjének jegyzőkönyvei, a Harper & Row Publishers,1966, P.  32–36.
  5. (in) "A cion vének protokolljai a mai amerikai jelenet" a Landes Richard Allen (szerk.), Steven T. Katz (szerk.), A paranoid apokalipszis: százéves visszatekintés a a Sion vének , NYU Press,2012, 264  p. ( ISBN  978-0814748923 ), P.  181.
  6. A genealógiáról és a verziók közötti különbségekről lásd De Michelis 1997 .
  7. Jacques Halbronn: „A prófétai szöveg Franciaországban. Formation et fortune ”, Állami tézis, Párizsi Egyetem X, 1999.
  8. (en) Cesare G. De Michelis, A nem létező kézirat: Tanulmány a sioni bölcsek protokolljairól , University of Nebraska Press,2004, 419  p. ( ISBN  978-0-8032-1727-0 , online olvasás ).
  9. Halbronn 2002b .
  10. Taguieff 2006 , p.  120-121.
  11. Taguieff 2006 , p.  123.
  12. Leon Poliakov , Moszkvától Bejrútig . Esszé a dezinformációról , Párizs, Calmann-Lévy ,1983, 194  p. ( ISBN  2-7021-1240-4 ), P.  27.
  13. Poliakov 1983 , p.  27.
  14. Régi francia kiadás.
  15. (in) Henry Ford , a Nemzetközi zsidó.
  16. (in) "A cion vének protokolljai az amerikai kortárs jelenet: Történelmi tárgyi arany jelenlegi fenyegetés? ” , Richard Allen Landes és Steven T. Katz, A paranoid apokalipszis: százéves visszatekintés a cion vének protokolljaira , NYU Press,2012, P.  172-176.
  17. (in) "A cion vének protokolljai az amerikai kortárs jelenet: Történelmi tárgyi arany jelenlegi fenyegetés? ” , Richard Allen Landes és Steven T. Katz, A paranoid apokalipszis: százéves visszatekintés a cion vének protokolljaira , NYU Press,2012, P.  181.
  18. Pierre Charles, "  A cion bölcsek protokolljai  ", Nouvelle Revue théologique , vol.  65,1938, P.  56-78, 966-969, 1083-1084.
  19. Pierre-André Taguieff , A cion vének protokolljai: hamis és hamis használat , Párizs, Fayard, 2004. (Taguieff nem adja meg a dátumot, de a szövegkörnyezetből úgy tűnik, hogy 1921-ből származik).
  20. Francia Nemzeti Könyvtár, mss, FM7, 17, RISS, Benigni 1921. február 9-i levele Jouinhoz.
  21. Tristan Mendès France és Michaël Prazan, A gyűlölet hagyománya: A szélsőjobb körüli adatok , Párizs-Méditerranée,1998, 153  p. ( ISBN  978-2-84272-054-4 ) , p.  14.
  22. Jérôme Jamin, Az összeesküvés képzelete: a szélsőjobbos beszéd Franciaországban és az Egyesült Államokban , Amszterdam, Amsterdam University Press , coll.  "IMISCOE disszertációk",2009, 342  p. ( ISBN  978-90-8964-048-2 , online olvasás ) , p.  60

    "A hamisítványként elismert Sion vének jegyzőkönyveinek ezért az évek során sikerült rákényszeríteniük magukat"

  23. Anne-Marie Duranton-Crabol, a szélsőjobbosok Európája: 1945-től napjainkig , vol.  43, Editions Complexe , koll.  "Kérdések a XX . Századi európai politikai identitásokról"1991, 221  p. ( ISBN  978-2-87027-404-0 , online olvasás ) , p.  42

    „Olaszországban a New Order trend által tartott Europa kiadások reklámfüzete terjedt el az MSI kongresszusai során 1970-ben és 1973-ban; Megjelent Mein Kampf fordítása , a cion vének jegyzőkönyveinek szövege […]. "

  24. Dominique Albertini és David Doucet, La Fachosphere: Hogyan nyeri a szélsőjobb az internetes csatát , Flammarion ,2016, 318  p. ( ISBN  978-2-08-135491-3 , online olvasás )

    „A Youtube-on közzétett videók megtekintése így szinkretikus diskurzust tár fel, amely az antiszemitizmus minden hagyományából kölcsönöz: a régi„ baloldali ”tendencia, amely a zsidókat a kapitalista rendszerrel azonosítja; még régebbi összeesküvés-olvasmány, amely a cion vének híres hamis jegyzőkönyvei körül csúcsosodik ki  ; […]. "

  25. France Culture, „  Az összeesküvés mechanikája. A cion vének jegyzőkönyvei, a centenáriumi cselekmény (1/3): a cár hamisítói  ” , a www.franceculture.fr oldalon
  26. Umberto Eco , Irodalomról , Grasset ,2003, P.  367-370.
  27. Pierre-André Taguieff: „  Ki fabrikált zsidóellenes szövegeket?  », Marianne , 2009. december 19. és 2010. január 1. között.
  28. (in) "  RADZIWILL PRINCESS vetélkedett a PLAY-ben  " , New York Times ,1921. március 4( online olvasás ).
  29. (in) Richard S. Levy, beállítása Record Straight Ami Cion bölcseinek jegyzőkönyvei: A hiábavaló , Nexus 2 - Német Essays in Jewish Studies,2014, 200  p. ( ISBN  978-1-57113-563-6 , online olvasás ) , p.  43-61.
  30. Henri Rollin, Korunk apokalipszise: a német propaganda alja publikálatlan dokumentumokból , Párizs, Allia,1991, 742  p. ( ISBN  2-904235-32-9 ) , p.  517-522.
  31. (in) Konrad Heiden, Der Führer: Hitler hatalomra , Boston, Houghton Mifflin Company,1944, P.  1-18.
  32. Éric Conan, "  Az antiszemita manipuláció titkai  ", L'Express ,1999. november 16.
  33. (in) Michael Hagemeister, "  Cion bölcseinek jegyzőkönyvei: a történelem és fikció  " , új német Critique , vol.  35, n o  1,2008 tavasza, P.  83–95 ( online olvasás ).
  34. (in) Richard S. Levy: "  A rekord javítása a cion vének protokolljaival kapcsolatban: bolond ügy?  ” , Nexus: Essays in German Jewish Studies , Boydell & Brewer, Camden House, vol.  2,2014, P.  45.
  35. Urs Hafner, "  Összeesküvés és ellenkonspiráció  ", Horizons , Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány,2018. június, P.  22–24.
  36. (in) "  Dr. Michael Hagemeister - A cion vének protokolljai, a környező tényeknek fikciója van  " a youtube-on ,2014. november 4(hozzáférés : 2019. június 29. ) .
  37. Pierre-André Taguieff, A cion bölcseinek jegyzőkönyvei. Hamisítás és hamisítás felhasználása , Párizs, Berg és Fayard,2004, új  szerk..
  38. (De) Michael Hagemeister, Die "Protokolle der Weissen von Zion" vor Gericht. Der Berner Prozess 1933-1937 és die "antisemitische Internationale" , Zürich, Chronos,2017, 645  p. ( ISBN  978-3-0340-1385-7 ).
  39. (IT) Cesare De Michelis, Il manoscritto inesistente "I protocolli dei Savi di Sion: un apocrifo del XX Secolo" , Velence, Marsilio 1998 (2nd ed. 2004).
  40. Taguieff 2006 , p.  192-193.
  41. Taguieff 2006 .
  42. Adolf Hitler , Mein Kampf , New Latin Editions , fejezet.  XI . O.  307 .
  43. Jeffrey Herf, A zsidó ellenség , p.  194.
  44. Arkadi Vaksberg, Sztálin és a zsidók. Az orosz antiszemitizmus: folytonosság a cárizmustól a kommunizmusig , Robert Laffont ,2003 o.  76.
  45. Bernard Lewis , szemiták és antiszemiták: konfliktusok és előítéletek vizsgálata , New York: Norton,1986( online olvasás )
  46. Achcar 2009 , p.  183-184.
  47. Achcar 2009 , p.  179.
  48. Achcar 2009 , p.  185.
  49. Taguieff 2006 , p.  143.
  50. Achcar 2009 , p.  320.
  51. Benny Morris , áldozatok. Az arab-cionista konfliktus előzményeinek áttekintése , komplex kiadások,1999, P.  134.
  52. (in) Tom Segev , One Palesztinában. Teljes , Holt Paperback,1999, P.  508-511.
  53. szerint Achcar 2009 , p.  313-323, a jegyzőkönyvekre való hivatkozás inkább a kultúra hiányát jelzi, mint a rasszizmust. Leírja azokat a zsidóellenes intézkedéseket, amelyeket Nasser tett az arab-izraeli konfliktus összefüggésében. Idézet p.  319.
  54. Achcar 2009 , p.  374.
  55. (hu-GB) David Aaronovitch, "  Az új antiszemitizmus  " , The Guardian ,2003. június 22( ISSN  0261-3077 , online olvasás , konzultáció 2020. január 11 - én )
  56. Az iszlám ellenállás mozgalmának - Palesztina (Hamâs) chartájának francia fordítása, megjelent Jean-François Legrain , Les Voix du risurrection Palestinian 1987-1988 , Kairó, Gazdasági, Jogi és Társadalmi Tanulmányok és Dokumentáció Központja (CEDEJ), 1991.
  57. (in) Michael P. Arena, Bruce A. Arrigo terrorista Identity: magyarázata a terrorfenyegetés , NYU Press, 2006 ( ISBN  0-8147-0716-5 ) , p. 133–134.
  58. Achcar 2009 , p.  374-380.
  59. (in) "A zsidók a World History" (kiadás 2007. szeptember 28-a Internet Archive ) , a www.edume.org ,2007. szeptember 28
  60. (Ar) Abdullah al-Tall, A világzsidóság veszélye , Dar al-Qalam, Kairó, 1964, p.  140-141
  61. (in) „Szaúd-Arábia Curriculum intolerancia: részletekben Szaúd Oktatási Minisztérium, Textbooksfor Iszlám Tanulmányok” (kiadás 2006. július 24. A Internet Archive ) , a www.freedomhouse.org ,2006. július 24
  62. (in) hadísz és iszlám kultúra, tizedik osztály (fiúk). Szaúd-Arábiai Királyság. Oktatási Minisztérium. Oktatásfejlesztés , 1426-1427; 2005-2006, p.  103-104 .
  63. Taguieff 2006 , fejezet.  "Időrend" ..
  64. telek összefoglalása: Lovas ló nélkül .
  65. "UNHCR - US Department of State Country jelentés az emberi jogok tiszteletben 2004 - Szíria" ( Internet Archive verzió szeptember 1, 2007 ) , a www.unhcr.org ,1 st szeptember 2007
  66. (in) ADL, "A  műholdas hálózat újrahasznosítja a cion vének protokolljait  " ,2004. január 9
  67. "Franklin Lamb: Az izraeli lobbi háborúja az Al Manar TV-n" ( Internetes archívum 2010. január 4-i verziója ) , www.counterpunch.org ,2010. január 4
  68. https://web.archive.org/web/20100104222053/http://www.counterpunch.org/lamb01012010.html
  69. Pierre-André Taguieff , "  A cion vének, vagy a leghíresebb hamis zsidóellenesek protokolljai  ", Le Point Hors-série , n o  21,2009. január-február, P.  88-89; Taguieff 2006  ; Catherine Nichol „  A tárgyalás a bölcs Sion protokollok megpróbálta zsidó válasz antiszemitizmus az 1930-as  ,” Twentieth Century , n o  53,1997. január-március, P.  68-84.
  70. Alain Goldschläger: "  Egy hamisítvány vagy egy mítosz elviselésének olvasása: A cion vének protokolljai  " , Cahiers de recherche sociologique ,1989, P.  91-101.
  71. (hu-GB) Jon Ronson , "  Jon Ronson David Icke-en  " , The Guardian ,2001. március 17( ISSN  0261-3077 , online olvasás , konzultáció 2020. január 7 - én )
  72. Antoine Oury, "  A New York Times antiszemita író népszerűsítésével vádolják  " , a www.actualitte.com címen ,2018. december 21(megtekintés : 2020. január 5. )
  73. (in) Isaac Stanley-Becker, "  New York Times támadták Alice Walker interjú támogató antiszemita" összeesküvés-elméleti  " on washingtonpost.com ,2018. december 18
  74. (in) Ardie Geldman, "  A szín sietve Alice Walker Izrael Vita  " a The Jerusalem Post | JPost.com ,2018. december 29(megtekintés : 2020. január 4. )
  75. (in) Arthur Goldwag , kultuszok, összeesküvések, és Secret Societies: The Straight Scoop mi szabadkőművesek, az illuminátusok, koponya és a csontok, fekete helikopterek, a The New World Order, és még sok-sok , Knopf Doubleday Publishing Group2009. augusztus 11, 384  p. ( ISBN  978-0-307-45666-3 , online olvasás )
  76. "A próféciák ereje: Sion tanult vénjeinek protokolljai" (2011. május 30-i verzió az Internetes Archívumban ) , www.texemarrs.com ,2011. május 30
  77. Alexandre Sulzer, "  Radikális iszlamizmus és összeesküvés, szerelmi történet  ", L'Express ,2016. január 7( online olvasás ).
  78. "  Valamikor, az összeesküvés-elméletek szilárd sikere  " , a La Libre Belgique-on (hozzáférés : 2018. február 15. ) .
  79. 1990. május 25-i végzés a mű forgalmazásának, forgalmazásának és értékesítésének tilalmáról. NOR: INTD9000211A (JORF 121. szám, 1990. május 26.), lásd online .
  80. A rendelet már nincs hatályban, mivel az a külföldi sajtó ellenőrzéséről szóló, 1881. július 29-i törvény 14. cikkén alapult, amely cikk többször módosult, különösen a törvény-törvény 1939. május 6-i határozatát az Államtanács 2008. január 10-én kiadott 380.902. sz. véleményét követően véglegesen hatályon kívül helyezték. (Lásd az 1881. július 29-i törvény 14. cikkével kapcsolatos módosítások összefoglalását .) Ez a vélemény követte az Államtanács 2003. február 7-i 243634 számú határozatát, amely szerint az 1881. július 29-i törvény 14. cikkét módosító, 1939. május 6-i törvényerejű rendeletet az 1. cikk hatályon kívül helyezte. st a rendelet n o  2004-1044 2004. október 4. (sz n o  2004-1044 2004. október 4. hatályon kívül a rendeletet május 6-1939 irányítást a külföldi sajtó NOR: .. INTD0400141D a szöveget ).
  81. Philippe Randa ( szerk. ), Sion véneinek jegyzőkönyvei . Politikai, elméleti és gyakorlati paradoxon , Párizs, Déterna,2010.
  82. "[…] A szélsőjobboldali téziseket terjesztő könyvek többségét a Dualpha adja ki. Főnöke, Philippe Randa maga is az izmos szélsőjobb aktivistája. Ez terjeszti saját könyveit és szerzőit tesz közzé (beleértve az ismételt tanok náci ideológusok műveket, mint Joseph Goebbels és Alfred Rosenberg, a teoretikus III e Reich) » Martine VANDEMEULEBROUCKE, " A szélsőjobboldal egy kattintással” , Le Soir , kedd január 8 , 2008.

Lásd is

Bibliográfia

  • Henri Rollin , Korunk apokalipszise , Allia,1991( 1 st  szerk. 1939).
  • Norman Cohn ( trad.  Léon Poliakov ), Histoire d'un mythe: a zsidó „összeesküvés” és a cion bölcseinek jegyzőkönyvei [„Népirtási parancs”], Gallimard , coll.  "Az idő folytatása",1967, 300  p. ( online előadás ), [ online bemutató ] , [ online bemutató ] .
    Újrakiadás: Norman Cohn (  angolból Léon Poliakov fordításában ), Histoire d'un mythe: la “conspiracy” juive et les protocols des sages de Sion [“  Népirtási parancs  ”], Párizs, Gallimard , koll.  "Folio / Histoire" ( n o  44),1992, 302  p. , zseb ( ISBN  2-07-032692-6 ).
  • Léon Poliakov , Az antiszemitizmus története (Voltaire-tól Wagnerig ) , Párizs, Calmann-Lévy ,1968.
  • Léon Poliakov , La Causalité diabolique , Párizs, Calmann-Lévy ,1980.
  • Renée Neher-Bernheim, az antiszemita irodalom jelenlegi bestsellere: „A cion vének protokolljai” , Pardès,1988.
  • Pierre-André Taguieff , A párizsi Zion vének protokolljai , Berg International , 1992:
    • I. kötet: Un Faux és felhasználásai a században , 408 p. ( 2 nd  átdolgozott és bővített kiadás, Fayard 2004 ( ISBN  2-213-62148-9 ) );
    • Kötet: Tanulmányok és dokumentumok , 816 p. ( ISBN  2-911289-57-9 ) .
  • Pierre-André Taguieff , A globális összeesküvés képzelete. Aspects d'un mythe moderne , Párizs, ezer és egy éjszaka, koll.  "Les Petits Libres",2006, 213  p. ( ISBN  2-84205-980-8 ).
  • Pierre-André Taguieff , „  Hitler, a Cion és Mein Kampf vének jegyzőkönyvei  ”, Revue d'histoire de la Shoah , Párizs, Mémorial de la Shoah , n o  208 „ Mein Kampf szellemi gyökerei  ”,2018. március, P.  239-273.
  • Catherine Nicault „  A tárgyalás a jegyzőkönyvek a Cion bölcseinek  : kísérlet egy zsidó válasz antiszemitizmus az 1930-as  ”, Vingtième Siècle: Revue d'histoire , Párizs, Prések de Sciences Po , n o  53,1997. január-március, P.  68–84 ( online olvasás ).
  • Cesare G. De Michelis, "  A cion vének protokolljai: filológia és történelem  ", Cahiers du monde Russe , Éditions de l'École des Hautes Etudes en Sciences Sociales, vol.  38, n o  3,1997. július-szeptember, P.  263-305 ( online olvasás ).
  • Will Eisner ( trad.  Angol Pierre-Emmanuel Dauzat, pref.  Umberto Eco ), a telek: The Secret History of the Cion bölcseinek jegyzőkönyvei [ "  The Plot: A titkos története jegyzőkönyvek a Cion bölcseinek  »], Párizs , Grasset ,2005, 143  p. ( ISBN  2-246-68601-6 , online előadás ). - komikus.
  • Gilbert Achcar, az arabok és a soa , Szindbád,2009.
  • Jeffrey Herf ( fordította  angolról Pierre-Emmanuel Dauzat), L'ellenség juif: la propaganda nazie, 1939-1945 [ „  A zsidó ennemy: náci propaganda a második világháború alatt és a holokauszt  ”], Párizs, Calmann- Lévy , coll .  „Sóah emlékmű: történelem”,2011, 349  p. ( ISBN  978-2-7021-4220-2 ).
  • (en) Philip Graves, „  Az igazság a protokollokról: irodalmi hamisítás  ” , The Times of London ,1921. 8-18( online olvasás ).
  • (en) Richard Landes (szerk.) és Steven T. Katz (szerk.), A paranoid apokalipszis: százéves visszatekintés a zioni vének protokolljaira , New York University Press, coll. “Elie Wiesel Center for Judaic Studies Series”, 2012, 264 o., Online előadás .

Filmográfia

  • Marc Levin forgatott dokumentumfilmet protokollja Pletyka használatával kapcsolatban a jegyzőkönyvek a Cion bölcseinek a modern antiszemitizmus.
  • Az igazság máshol van, vagy a Sion vénei jegyzőkönyveinek igaz története, Barbara Necek, prod. Doktor raktáron. Kiadva2008. május 6 az Arte-on.

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek