A Szervezet a svájci Külföldön egy alapot , hogy lobbizni svájci .
A szervezet fő célja a külföldön élő mintegy 761 930 svájci képviselet. Célja továbbá az ezen emigránsok és származási országuk közötti kapcsolatok megerősítése, valamint különféle szolgáltatások nyújtása számukra, különösen tájékoztatás és tanácsadás jogi, társadalombiztosítási és képzési kérdésekben.
Székhelye Bern , hivatalosan elismert a szövetségi hatóságok és megbízást kapott a Szövetségi Külügyminisztérium . Öt nyelven teszi közzé a Swiss Review-t is , amelyet 190 országban több mint 400 000 példányban terjesztenek.
Az OSA legfőbb szerve a Külföldi Svájci Tanács (CES), amely parlamenti képviselőkből vagy volt parlamenti képviselőkből, valamint olyan országok küldötteiből áll, amelyeket nem a svájciak választanak meg. A testület nyolc tagjából és elnökéből álló bizottság előkészíti a testület munkáját és külsőleg képviseli azt. Körülbelül húsz alkalmazottból álló állandó titkárság segíti.
A CSE évente kétszer, tavasszal és a nyár végén megrendezésre kerülő éves kongresszuson ülésezik, hogy megvitassák a svájcokat külföldön érintő valamennyi politikai kérdést, és megismertessék a tanács hivatalos, de magánjogi álláspontját ezekben a kérdésekben. Az ülések között a bizottság és a titkárság napi ügyekkel foglalkozik.
Az OSE reprezentativitása több országban is vitatott, amennyiben tagjait nem közvetlenül választják meg (közvetve a szövetségek elnökei választják - ők maguk nem nagyon megválasztottak -, akik a közösség kevesebb mint 5% -át képviselik. Ezért az OSE gyakran önmagának tulajdonít elnevezést.
Az OSA mellett számos speciális szervezet foglalkozik a svájciakkal külföldön:
A szervezetet 1916- ban az Új Helvét Társaság alapította az ötödik svájci érdekvédelem képviseleti testületeként , amelyet 1966 óta rögzít a szövetségi alkotmány . 1918 áprilisában rendezték meg a külföldi Svájc első napját Bázelben . Ez a hagyomány azután keresztezi az éveket, hogy fokozatosan éves kongresszussá váljon.
Az első állandó titkárságot 1919- ben nyitották meg Genfben . A 1923 , a szervezet került át Fribourg , majd átkerült a Bern 1928-ban.
Az OSE megváltoztatja jogi formáját, hogy 1989-ben alapítvánnyá váljon . 1992 - ben a szövetségi választások alkalmával bevezette a külföldön tartózkodó svájci állampolgárok postai úton történő szavazási jogát. A 2000-es évek eleje óta a szervezetnek egyre nagyobb politikai súlya van, ami az ország legfőbb politikai pártjait arra kényszeríti, hogy ott képviseljenek. 2016-ban Bernben 5 és 5 között megemlékeztek a centenáriumrólAugusztus 7 a külföldi svájci éves világkongresszuson.