Születés |
1919. október 9 Budapest |
---|---|
Halál |
1988. szeptember 22(68-kor) Budapest |
Temetés | Farkasréti temető |
Állampolgárság | Magyar |
Kiképzés | Franz-Liszt Zeneművészeti Egyetem (1937-1942) |
Tevékenységek | Zeneszerző , tanár |
Gyermek | Sugár Miklós |
Dolgozott valakinek | Franz-Liszt Zeneművészeti Egyetem |
---|---|
Díjak |
Kossuth-díj (1954) |
Sugár Rezső (született Budapesten on 1919. október 9 és ugyanabban a városban halt meg 1988. szeptember 22) magyar zeneszerző, Erkel- és Kossuth-díjas, zenetanár és Sugár Miklós zeneszerző édesapja .
Apja a budapesti Saint-Aymeric plébániatemplom karmestere és orgonistája volt . Tinédzserként kezdte tanulmányait a Ferenc-Liszt Zeneművészeti Egyetemen, 1937-ben, ahol Kodály Zoltán tanítványa volt . 1943-ban megszerezte tanári oklevelét. 1946-ig középiskolai zenetanárként kezdte pályafutását, majd 1946 és 1949 között a fővárosi Zeneiskolában dolgozott. 1949-től a Bartók Béla Zeneakadémián tanított, majd 1966-tól a Franz-Liszt Zeneművészeti Egyetem tanára, 1968-ban ennek a létesítménynek az igazgatója volt 1979-ig.
Sugár Rezső a Kodály-hallgatók legújabb generációjához tartozik, akiknek hatása nyilvánvaló a kompozícióiban. Számos műfajban komponált, többek között szimfonikus zenét, kamarazenét, oratóriumokat, zongoradarabokat, dalokat, kórusműveket stb.
Sugár tagadhatatlanul magyar zeneszerző, aki stílusát hazája zenei hagyományaiban találja meg, műveinek eredeti karakterét gyakran hazája népzenéje ihlette.
Egyik legismertebb műve a Hősi ének oratórium , Romhányi József librettóján, amelyet a magyar rádió készített1952. októberés a Magyar Rádió Zenekara adja elő. Zeneszerzői munkája elismeréseként a Dabasi Alapfokú Művészetoktatási Intézet viseli a nevét.