Keltezett | 1683. július 14- 1683. szeptember 12 |
---|---|
Elhelyezkedés | Bécs ( Ausztriában ) |
Eredmény |
A Szent Birodalom győzelme az ostrom kudarca |
Szent Birodalom | Oszmán Birodalom |
Ernst-Rüdiger von Starhemberg | Kara Musztafa nagyvezír |
Második osztrák-török háború
Csaták
![]() ![]() |
![]() ![]() |
A második Bécs ostroma az Oszmán Birodalom között zajlott július 14 és 1683. szeptember 12. Nem szabad összetéveszteni Bécs első, 1529-es ostromával , szintén az oszmánok részéről .
Ez volt az 1683-1699-es osztrák-török háború kiindulópontja .
A város, amelyet Georg Rimpler (de) mérnök erődített meg és gróf Ernst-Rüdiger von Starhemberg vezényelt , több hetes ostromnak ellenállt, amelyet a kahlenbergi csata nyomán feloldottak, amikor a város utolsó védelmi vonalát már közvetlenül fenyegették.
Az oszmán támadás középpontjában a Burg és Löbel erődítmények , a háromszögű kiugró sánc közöttük. Ezeket a műveket a törökök részben megsemmisítették, elfoglalták, a függönyt pedig többször bányászták. Az utolsó oszmán támadásokat azonban visszaverték, mielőtt a függönyfal teljesen elpusztult volna. Az érkezés, aSzeptember 12, A John III Sobieski az ő lengyel csapatok 81000 férfi teszi, hogy áttörje a török vonalakon 130.000 ember. A kahlenbergi csata befejezi az ostromot és megmenti a várost. A város ostroma alatt halt meg ott a császár zeneszerzője és orgonistája, Alessandro Poglietti .
III. Sobieski János visszaszorította a törököket Bécs ostrománál. Monumentális festményt a Jan Matejko kiállított egy szobában a Vatikáni Múzeum szentelt ezt az eseményt.
Bécs és falai megtekintése Josefstadtból , 1690
A szalagárkok részlete
Az ostromról Howard Barker angol drámaíró darabja Az európaiak számol be .