Emmanuel Hocquard
Emmanuel Hocquard
Raquel Lévy és Emmanuel Hocquard Malakoff műtermében 1975-1980
Emmanuel Hocquard , született 1940. április 11A Cannes vagy Tanger függően a források és meghalt 2019. január 27a Mérilheu ( Hautes-Pyrénées ), egy költő és műfordító francia .
Életrajz
Emmanuel Hocquard nőtt fel Tanger , Marokkó .
Meghatározható a „negatív modernitás” fenntartójaként. Partnere, Raquel társaságában 1969- ben létrehozta az Orange Export Ltd kiadót . Ez a struktúra 1986-ban tűnt el, miután csaknem 20 éve találkozott a generációk között. Hocquard 1977-től 1991-ig az ARC (Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris) kortárs irodalmi osztályát is vezette, majd 1989-ben alapították. , a kortárs amerikai költészet.
Amerikai objektivistának mondott műve ( Charles Reznikoff vagy George Oppen ) arra törekszik, hogy szakítson a lírával, hogy a minimalista és leíró formákat részesítse előnyben. Emmanuel Hocquard szerint a költő „mindennapi életünk önkéntelen őrzője, és megtartja, amire emlékezni akar. (...) Ezután egyfajta táblázatos íráshoz, a fotózás rendjéhez való eljutásról van szó, amelyből minden metaforikus kellék, vagyis minden álmélység kizárásra kerülne, és amely ennek ellenére rávetné magát a tekintet, a fül és maga az érzékenység „költői” elrendezése, nyelvtana és gyújtótávolsága miatt. "A Tangier magánemberében (1987) ironikusan regénynek nevezett Emmanuel Hocquard filmmontázsként verseket, utazási folyóirat elemeit és kritikai szövegeket hoz össze. A Privé à Tanger Ma hedge második kötete 2001-ben jelent meg. Heterogén szövegek sorozata, amelyek a szerző szerint "egyfajta ellenőrizetlen rizómát" alkotnak. A jó reménység fokában (1988) Emmanuel Hocquard ezt írja: „Ilyen volt a művészetem: hirtelen ellentétek a triviális prosaizmus és a lélek nosztalgikus kitörései között; a hangváltozások gyorsasága, egy ismerős nyelv használata, amely azonban nem tiltotta meg magának a tudományos kölcsönzéseket, a mitológiai visszaemlékezéseket, az absztrakciók igénybevételét. "
Művek
-
Le Portefeuil , Raigrel , Orange Export Ltd. , 1973 szitanyomásaival
-
Fotóalbum: Villa Harris , Hachette / POL, Párizs, 1978
-
Az expedíció legfrissebb hírei: február 15, 17 .. , Hachette / POL, Párizs, 1979.
-
Egy nap a szorosban , Hachette / POL, Párizs, 1980
-
Egy város vagy egy kis sziget , Hachette / POL, Párizs, 1981
-
Aerea Manhattan erdőiben , POL , Párizs, 1985. Franciaország Kulturális Díja
-
Felhők és ködök , Ismerős nézők, 1985 nyara
-
A modell és festője (együttműködve Alexandre Delay-vel), Villa Médicis, Róma, 1987
-
Egy magánember Tangerben , POL, Párizs, 1987
-
Trieszt Könyvtára , Royaumont Editions, Asnières sur Oise, 1988
-
A Jóreménység foka , POL, Párizs, 1989
-
Két emelet terasszal és kilátással a szorosra , Royaumont, Asnières sur Oise, 1989
-
Les elégiák , POL, Párizs, 1990 ( ISBN 2-86744-184-6 ) (értesítés BNF n o FRBNF35086154 )
-
Tegnap (Alexandre Delay-vel), Musée de l'Élysée, Lausanne, 1991
-
Táblázatelmélet , POL, Párizs, 1992
-
Hello Freddy? (Valéry Juliette-nel), cip M , Marseille, 1996
-
A magány tesztje , POL, Párizs, 1998
-
Izlandi konzul , POL, Párizs, 2000
-
Saját sövényem , POL, Párizs, 2001
-
Az üveg feltalálása, POL, Párizs, 2003
-
Silva , variáció a téma a múlt által Pascal Quignard , Contrat Karba 2003
-
Tanger nyelvtana (2006-2016)
-
Terasz a kasbahban , "Le Cahier du Refuge", cip M, Marseille , 2006
-
Tanger nyelvtan, "Le Refuge en Méditerranée" , cip M , Marseille, 2008
-
A zöld papucs , A II. Tanger grammatikája, "Le Refuge en Méditerranée", cip M , Marseille, 2009
-
A pipacsok, A Tangier III nyelvtana, "Le Refuge en Méditerranée", cip M , Marseille, 2011
-
Előtte Une grammaire de Tanger IV, Epilógus, „Le Refuge en Méditerranée”, cip M , Marseille, 2012
-
Ami nem történt meg , Une grammaire de Tanger V, Post-scriptum, “Le Refuge en Méditerranée”, cip M , Marseille, 2016
-
Fényviszonyok , POL, Párizs, 2007 ( ISBN 978-284682-205-3 )
-
Fotós meditációk a meztelenség egyszerű gondolatáról , POL, Párizs, 2009 ( ISBN 978-2-84682-445-3 )
-
Romok à rebours , L'Attente, Bordeaux, 2010
-
Egy évforduló , szerződéses karbantartás, 2015
-
Mint egy vihar , cip M , Marseille, 2016
-
Muriel- film, cip M , Marseille, 2017
-
Le Cours de Pisa , POL, Párizs, 2018 ( ISBN 978-2-8180-4188-8 )
Antológiák
-
21 + 1 mai amerikai költő (Claude Royet-Journoud együttműködésével), Montpellieri Egyetem, Delta kiadások, 1986
-
Orange Export Ltd. 1969-1986 ( Raquellel együttműködve), Párizs, Flammarion kiadások, 1986; nád. 2020
-
49 + 1 új amerikai költő (együttműködve Claude Royet-Journoud-val), Un bureau sur l'Atlantique / Royaumont kiadások, 1991
-
Mindenki hasonlít a kortárs költészet antológiájára, Párizs, POL, 1995
Fordítások
-
Charles Reznikoff , Le Musicien (együttműködésben Claude Richard), POL, 1986
-
Fernando Pessoa , Alvaro de Campos , versválasztás (1914-1935) (Rémy Hourcade együttműködésével), Royaumont kiadások, 1986
-
Paul Auster , Effigies , Unes kiadások, 1987
-
Antonio Cisneros , Ünnepi dal hangya ellen (Raquellel együttműködve), Unes kiadások, 1989
-
Michael Palmer , Baudelaire sorozat (együttműködve Philippe Mikriammosszal), Les Cahiers de Royaumont, 1989
-
Antonio Cisneros , A nagy mennyei kérdések (Raquellel együttműködve), 1990
- John Taggart, Rothko poème de la chapelle (Pierre Alféri közreműködésével), Un Bureau sur l'Atlantique, Royaumont, 1990
-
Démosthène Agrafiotis , Eltérések (a szerzővel együttműködve), Les Cahiers de Royaumont, 1991
-
Claude Esteban , L'insomnie, folyóirat (Raquel Levy-vel együttműködve), Fourbis, 1991
-
Natacha Strijevskaïa , Le Froid (együttműködve Rémy Hourcade-vel), Royaumont, 1993
- Benjamin Hollander, Onome , amerikai formátum, 1994
-
Michael Palmer , Sun (Christine Michellel együttműködve), POL, 1996
Megjegyzések és hivatkozások
-
" Emmanuel Hocquard " , a Marseille-i nemzetközi költészeti központ (konzultáció 2017-ben )
-
" A nyelv hokardja. », Liberation.fr ,2001. május 24( online olvasás , konzultáció 2017. október 9-én )
-
Patrick Kéchichian, " Emmanuel Hocquard költő meghalt ", Le Monde ,2019. január 28( online olvasás ).
-
Íme a Dominique Rabaté által adott definíció : „(…) A„ negatív modernitás ”tehát, amelyet a trieszti könyvtár által megfogalmazott bizonyos számú elutasítás jelez . A „transzcendens, állandó és univerzális költői lényeg” kifejezésében hiszõ költõktõl eltérõen a „kisebb” költõk Hocquard szerint „költõi akcentus nélküli költészetet keresnek, bármilyen száraz is. . „vaj nélküli kenyér”. Antilírai: „A Pathos nem az ő dolguk. Céljuk nem énekelni, elcsábítani, sajnálni ”. Éppen ellenkezőleg, azzal a céllal, hogy megnyíljanak az irodalomtól eltérő területek felé a nyelv vagy a nyelvtudomány filozófiájának oldalán, megmutassák a nyelv munkáját, ábrázolják az oldalon, kivágások vagy táblázatok szerint. az írás saját forrásai (…) ”. Dominique Rabaté, kivonat a Baudelaire-től napjainkig terjedő versszótárból, szerkesztette Michel Jarrety, Puf, 2001.
-
http://epc.buffalo.edu/orgs/bureau/
-
Jean-Michel Maulpoix cikkében: "Francia költészet 1950 óta (II. Rész): 1970: Décanter, déchanter ..."
Külső linkek