| Kalmyk Хальмг келн | |
| Ország | Oroszország |
|---|---|
| Vidék | Kalmykia |
| Beszélők száma | 154.000 |
| Tipológia | SOV |
| Besorolás családonként | |
|
|
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv | Kalmykia |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-2 | xal |
| ISO 639-3 | xal |
| IETF | xal |
A Kalmyk (szintén Kalmyk vagy khalmyk ; Kalmyk a cirill : Хальмг келн Xal'mg Keln in Russian : калмыцкий язык kalmyckij jazyk ) l, vagy pontosabban " Oirat Kalmyk (Kalmyk: Хальмг Өөрдин келн , Xal'mg Öördin Keln , [xalʲməg Ortín kɛlən ] ), mongol nyelv és az oíratesi nyelvjárások csoportjába tartozik . Mint minden mongol nyelv , ez is agglutináló nyelv .
A Kalmyk az Orosz Föderációhoz tartozó Kalmykia Köztársaság hivatalos nyelve , és 154 000 beszélője van. Azt is beszélik a Népköztársaság Kína , a régiók Oïrat kultúra (különösen az ujgur autonóm régió Xinjiang és a tartományok a Qinghai és Gansu ), valamint a Nyugat- Mongóliában .
Kalmyknak van néhány közös eleme az uráli nyelvekkel és az ujgurokkal , amelyeket eredetileg Dzungariában beszéltek Oirat törzsek , akik nyugati terjeszkedésük során asszimilálták az ugor és a török törzseket.
Az irodalmi hagyomány Oirats nyúlik vissza, a XI th században , amikor a mongol ujgur írást adaptáltuk ujgur ábécé szerint Tata Tonga , kérésére Dzsingisz kán . Az immár hivatalos ábécét, amelyet tiszta írásnak ("tiszta írás") hívnak , a XVII . Században egy Zaya Pandita nevű buddhista szerzetes hozta létre a Dzungar Khanate- n belül , amely magában foglalja a jelenlegi Mongol Autonóm prefektúrát, Bayin'gholin , Mongol Autonóm Prefektúra Bortala alaptőkéjét volt található, amit ma a kazah Autonóm prefektúra a Ili , mindhárom a Xinjiang Autonóm Terület , Kína . Ezeknek a dokumentumoknak a nyelvét irodalmi előadásnak hívják .
Kalmykot 1923 óta írják a Szovjetunióban a cirill betűk , annak ellenére, hogy 1931 és 1938 között megszakítás történt, amely során a latin ábécét használták . Még mindig Todo Bichigben írják Kína Oïrat régióiban (nevezetesen Xinjiangban és Qinghai tartományban ).
A szovjet korszakban , amelynek során a kalmykok szenvedtek az orosz polgárháborúban és az etnikai tisztogatás politikájában által vezetett Sztálin , orosz lett az első hivatalos nyelve Kalmykia . 1963 és 1993 között a kalmyk nyelvű tanítás megszakadt, ami megmagyarázza, hogy sok kalmüki miért nem beszél már származási nyelvén. Ezen kívül az 1920-as évek óta a Kalmouke nyelv számos szót és szókincset tartalmaz az orosz nyelvből. Az elszigetelt, nagyon vidéki közösségek azonban továbbra is különféle dialektusokat beszélnek Kalmouk változataival, szinte nem érintve az orosz nyelv hozzájárulását. De ezek a beszélők csoportjai, amelyek gyakran nomádok, nagyon kisebbségben vannak.
A kalmykiai hatóságok most ösztönzik a nyelvtanulást; a televízió oroszul és kalmykban sugároz, körülbelül 50% - 50% arányban.
Kalmyk az egyetlen fajta a oïrate amely vált irodalmi nyelv. Más nyelvjárásokat Nyugat- Kínában és Mongóliában beszélnek . A torgut elsősorban Xinjiangban beszél , de a keleti nyelvjárás neve is, torguud formájában a Kalmyk.
Kalmykot erősen befolyásolja az orosz nyelv . Ezen a nyelven a XVII . Századtól származó dokumentumokat őriz . Amellett, hogy hajlamos az igét a mondat végén elhelyezni, Kalmykot a következők jellemzik:
A Kalmyk fonetikus különbségeket mutat a mongol Khalkhával szemben :
| A a | B b | CC | CC | D d | E e | Ә ә | F f |
| G g | H h | I i | Egy szót sem | K k | L l | M m | N n |
| Ņ ņ | O o | Ө ө | P o | R r | S s | Ş ş | T t |
| u u | V v | X x | Y y | z Z | Z Z | Ь ь |
Kalmyk jelenleg a cirill ábécé adaptált változatát használja :
| Cirill | API | Transzliteráció | Cirill | API | Transzliteráció | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Аа | nál nél | nál nél | Оо | ɔ | o | |
| Әә | ə | nál nél | Өө | o | ö | |
| Бб | p, pʲ | b | Пп | ( pʰ ), ( pʰʲ ) | o | |
| Вв | w, wʲ | v, w | Рр | r, rʲ | r | |
| Гг | ɡ , ɡʲ , ɢ | g | Сс | s | s | |
| Һһ | gh | Тт | tʰ , tʰʲ | t | ||
| Дд | t, tʲ | d | Уу | ʊ | u | |
| Ее | én | ti | Үү | u | ü | |
| Ёё | j | yo | Фф | f) | f | |
| Жж | t͡ʃ | zh | Хх | x, xʲ | h | |
| Җҗ | dzh, j | Цц | t͡sʰ | ts | ||
| Зз | minden | d) z | Чч | t͡ʃʰ | tch | |
| Ии | én | én | Шш | ʃ | ch | |
| Йй | j | y (ï) | Щщ | ( st͡ʃ ) | shch | |
| Кк | (k), ( kʲ ) | k | Ыы | én | y (ui) | |
| Лл | ɮ , ɮʲ | l | Ьь | ʲ | " | |
| Мм | m, mʲ | m | Ээ | e | e (è) | |
| Нн | n, nʲ | nem | Юю | j | Ön | |
| Ңң | ng | Яя | ja | ya |