Kemet

Helyesírási példák

km.t

Az ókori egyiptomiak néha adta az ország neve Kemet vagy Kemi ( km.t az átírási ). Az egyiptológusok ezt a szót általában "fekete földnek" fordítják, utalva a földcsíkra, amelyet a Nílus éves áradása, az ókori Egyiptom civilizációjának mentőköve által letétbe helyezett fekete iszap termékenyít meg .

Az afro- centrikus szerzők azonban Kemet-et a "feketék földjével" fordítják, amikor az az országra vonatkozik, és a "feketék" -re, amikor lakóit kijelölik, akárcsak a "fekete-afrikai" kifejezést, amely nem színű. a földtől, de a lakóitól. Nem gyakori az egyiptomi szövegekben (ellentétben különösen Taouy-val ( tȝ.wy ), a "kettős ország"), a Kemet kifejezés mindazonáltal az egyiptomi civilizáció emblematikus jelképe az ókori Egyiptom bizonyos rajongói között. Így gyakran találkozunk publikációk címeiben vagy egyiptológiai egyesületek nevében. Megtalálható a kemitista ezoterikus mozgalom nevében is , amely az ókori Egyiptom hitén alapszik.

A Kemet szó elfogadása

A hieroglif referencia szótárak a km.t szónak több jelentését ismerik fel  :

Hieroglifák	Fordítás
	* Fekete föld (szántó)
	* A Fekete Föld földje , Egyiptom
	* Az egyiptomiak

Kemet

km.t

Vannak más szavak is, amelyeket "kemet" -ben is átírnak, de amelyeket bizonyosan másképp ejtettek, mint Egyiptom országának nevét. Valójában, ha a magánhangzókat kihagytuk a hieroglif írásban, ezeket helyettesítjük e-vel , így mesterséges homonimákat hozunk létre. Az egyiket (lásd ellentétben), ami "teljességet" jelent, az ókori egyiptomiak egy nagyon elterjedt tanítás kijelölésére használták, amely "egy olyan tanítás teljes összege, amelynek tökéletessége tükrözi Egyiptomét ( Kemet , a fekete ( föld) "), maga a világegyetem tökéletes képe".

Az egyiptológus Pierre Montet , Kemet meghatározásra helynév is egyike volt a megnevezések a fővárosban a nome „Le Bœuf noir” ( JH (vagy kȝ) km transzkripció) Alsó-Egyiptomban.

Kemet bérleti díjként

A régi királyság vége óta használták az ország kijelölésére, a Kemet szót számos grafikai változatban elutasították:

A determináns (amely információt nyújt egy szó jelentéséről, megkülönböztetve homofonjaitól) nem kerüli el ezeket az evolúciókat, és ha az Óbirodalomban a Kemet szót az "öntözött föld" és a "Csatorna, folyó, tó "a" lakott hely ", amely felváltotta őket a Közép-Királyságból .

A Kemet szó leggyakoribb formája a következő hieroglifákból áll :

Hieroglifa	Reprezentáció	Érték
	Darab krokodilbőr pikkelyeivel vagy darab égő szén	Biliterális jel km
	Bagoly	Uniliterate jel m (gyakori fonetikus redundancia írásban)
	Kenyér	Íratlan írásjel t
	Város térkép	A lakott helyek nevének meghatározója

A km.t szót alkotják , amelyet lakott helyként vagy korábban öntözött régióként határoznak meg. A km gyök jelöli a fekete színt, míg t itt a nőstényt jelöli. Az egyiptológusok számára a km.t tehát egy lakott helyet jelent, amelyet "fekete" -nek jelölnek. Általában a "Fekete Föld" -nek, azaz Egyiptomnak a sivatag és " Kush hírhedt földje " nélkül fordítják  . Ne feledje, hogy a német referenciamunkák a das schwarze Fruchtland kifejezést használják , ami "termékeny fekete földet" jelent, de a termékenységnek ezt a fogalmát általában kihagyják a francia, mint az angol ( a fekete föld ) kifejezéseket.

Meghatározás antitézissel

Decheret, a vörös [föld]

dšr.t

A Wörterbuch der Ägyptischen Sprache Kemet Decheret ( dšr.t ) ellentéteként határozza meg : Kemet a völgy "termékeny fekete földje", szemben a sivatag "vöröses földjével ", amely körülveszi; és tágabb értelemben Egyiptom, szemben a külföldi országokkal.

Hasonlóképpen, Maurizio Damiano-Appia egyiptológus esetében " Kemet (vagy Kemi ) neve," a fekete [föld] "a Nílus síkságán lerakódott fekete iszapra vonatkozott, amelyet az egyiptomiak adtak földjükre. , vagy inkább a termékeny vidékre, szemben a sivataggal, az úgynevezett Deshret , "a vörös [föld]".

Ez a kromatikus antitézis megtalálható az egyiptomi szimbolikában , ahol a sivatag színe, a Seth Sterilhez kapcsolódóan, erőszakot és káoszt jelent, míg a völgy fekete (és zöld), Ozirisszel társulva, az újjászületést és a termékenységet.

Kemet mint kollektíva

Kemet emberi kollektivitást jelöl

Kemet-A1

km.t

A Sesostris III dicsőségére írt  himnuszban megtaláljuk a Kemet szót, amelyet az emberi közösségek meghatározója kísér (egy férfi és egy nő ülve: vö. Szemben). A Thesaurus Linguae Aegyptiae szerint ez egy lakott helyként meghatározott Kemet szó „kivételes” változata, amelynek lakóit kijelöli: egy olyan kollektíva, amelyet Raymond Faulkner a középegyiptomi összefoglaló szótárában „egyiptomiaknak” fordított .

Ettől eltekintve hapax , az egyiptomiak nevezik magukat RMT „az emberek” ( XVIII th  dinasztia ), RMT n pȝ tȝ , „az emberek ebben az országban” ( XX th dinasztia ), RMT n km.t , „az emberek Egyiptom ”( Közép-Királyság ) és km.tjw ,„ Egyiptomé ”( Ptolemaiosz-korszak ).

Kemetyou

Kemetyou

kmt.yw

Az egyiptomiak a ptolemaioszi időkben önmagukra való hivatkozására használt szavak egyike a kmt.yw , amely a kapcsolatot vagy függőséget jelölő főnévi melléknevek .yw végződésével íródott . sḫt.yw , „az oázis emberei” (szó szerint az oázis emberei , sḫt ); njwt.yw , „a falusiak, a városiak” (szó szerint a falu vagy a város lakói , njwt ); dšrt.yw , „a sivatag [mitikus] lakói [Thoth ellenségei]” (szó szerint a sivatagé , dšr.t ); jmnt.yw , „az [áldott] elhunyt” (szó szerint a nekropoliszé, jmnt ). Nyelvtanilag kétségtelenül a kmt , a "fekete [föld]" származéka , a kmt.yw tehát "a fekete [föld ] é ", vagyis Egyiptom lakói.

Állás phrasal Kemet

A hieroglif referencia szótárak több kifejezést adnak, amelyek a Kemet szót tartalmazzák:

Szó	Fordítás	Trad. eredeti	Referencia
pȝ-tȝ n km.t	Egyiptom országa	das Land Ägypten	Hannig, p.  883
tȝ km.t	Egyiptom ([a kontextus által meghatározott) része)	der (bestimmte) Teil Ägyptens	uo.
nsw n km.t	Egyiptom királya	König Ägyptens	uo.
rmṯ n km.t	Egyiptomiak	Ägypter	uo.
rȝ n km.t , mdwt km.t	Egyiptomi, egyiptomi nyelv	das Ägyptische, die ägyptische Sprache	uo.
mdwt rmṯ n km.t	Egyiptomi, az egyiptomi nyelv	Ägyptisch, die ägyptische Sprache	uo.

Egyéb értelmezések

Egyes szerzők számára a Kemet szó tanulmányozása megtalálja a helyét egy nagyobb elméletben, amely az ókori Egyiptomot fekete-afrikai civilizációvá tette. Ezek szerint a kemeti gyökér , a "fekete", inkább az ország lakóinak bőrszínét minősítené, nem pedig a földjük színét. Így, ha ezt a fordítást be lehet mutatni, ez egy belső bizonyságtételt jelent, amely révén az egyiptomiak saját nyelvükön fekete férfiak és nők népeként, hazájukat pedig "fekete országként" nevezték volna meg.

Anta Diop sejk tézise, amely Kemet-et fekete férfiak és nők nemzetségévé teszi, és amelyet a Bernard Nantet afrikai szótára közöl , a "szokatlan" helyesírást használja Kemetben egy emberi közösség kijelölésére . Számára a Kemet szó a „bibliai gyökér kam  ”, a „  cham  ” vagy a „  ham  ” etimológiai eredetéhez vezetne, és úgy véli, hogy a zsidó és arab hagyományok Egyiptomot a „feketék” országai közé sorolják, a három feltárt vallás szent könyvei Egyiptom Misraïm nevet viseli , Misraïm Cham egyik fia, az Abraham vallások feketéinek őse. Emellett szerinte a kem gyökér sok „néger-afrikai” nyelven elszaporodott volna, ahol megtartotta volna a „fekete, fekete lenni” jelentést; különösen az anyanyelvén, Wolof ahol KHEM azt jelenti, „faszén által overcooking” (és ezért fekete kiterjesztés alapján), vagy Pulaar ahol kembu azt jelenti, „faszén”.

Mert Théophile Obenga , a kortárs afrikai egyiptológus, Kemet kell fordítani a „The Black Country”, az azonos jelentésű „emberi földrajz”, mint Fekete-Afrika, amely „mindkét esetben kijelöli az ország színe. Fajvédelem a lakosság.” Példaként említi az arab bilad es-Sudan példáját is, amelyet "A feketék földjére" fordít.

Az elméletükben elfoglalt túlsúlya miatt a Kemet szó filológiai elemzését számos mű közelíti meg. Idézhetjük:

• Anta Diop sejk, néger nemzetek és kultúra , Párizs, afrikai jelenlét,1979, fej.  1 („Mik voltak az egyiptomiak?”), P.  35-48 ;
• Théophile Obenga, a fáraók korának afrikai filozófiája. Kr. E. 2780-330 , Párizs, L'Harmattan,1990 ;
• Théophile Obenga, az ókori egyiptomi, kopt és modern néger-afrikai nyelvek közös eredete. Bevezetés az afrikai történeti nyelvészetbe , Párizs, L'Harmattan,1993 ;
• Théophile Obenga, Egyiptom, Görögország és az alexandriai iskola. Interkulturális történelem az ókorban. A görög filozófia egyiptomi forrásainál , Párizsban, Khepera / L'Harmattan,2005 ;
• Alain Anselin, Az ige, a gesztus és a test nyelvtanának elemei az ókori egyiptomi és a modern néger-afrikai nyelveken , Guadeloupe, UNIRAG,1993 ;
• Alain Anselin, A kancsó és a tilápia, Nagádi Egyiptom afrikai olvasata , Guadeloupe, UNIRAG,1995 ;
• Alain Anselin, Samba , Guadeloupe, UNIRAG,1992 ;
• Oscar Pfouma, Fekete-Afrika kultúrtörténete, Publisud,1993, fej.  1 („Fáraó Egyiptom: Etiópia”), p.  8-33 ;
• Aboubacry Moussa Lam , a Fulani egyiptomi eredetéből , Párizs, Présence Africaine / Khepera,1993 ;
• Aboubacry Moussa Lam, A Nil útjai. Az ókori Egyiptom és Fekete-Afrika , Párizs, Présence Africaine / Khepera,1997.

Bibliográfia

Hieroglif szótárak

• Adolf Erman és Hermann Grapow , Wörterbuch der ägyptischen Sprache , Berlin, Akademie Verlag,1971
• Raymond Oliver Faulkner , A közép-egyiptomi tömör szótár [ a kiadások részlete ]
• Rainer Hannig , Die Sprache der Pharaonen. Großes Handwörterbuch Ägyptisch-Deutsch , Mainz, Éditions Philipp von Zabern ,2001

Kapcsolódó cikkek

• Kemitizmus
• Kush Királyság

Megjegyzések és hivatkozások

1. A Sesostris III dicsőségére adott himnuszban  találunk egy igazolást arról a Kemet szóról, amelyet a lakók megjelölésére használtak, és amelyet a szótárak "egyiptomiaknak" fordítanak.
2. "Nílus folyó", Encyclopædia Britannica , Encyclopædia Britannica kiadás, 2007.
3. Wörterbuch V , p.  126. , l.7 - o.  127. , l.3
4. Wörterbuch V , p.  127 , l.4 - p.  127. , 17,17; Faulkner, p.  286  ; Hannig, p.  833
5. Wörterbuch V , p.  127. , 18-20; Faulkner, p.  286  ; Hannig, p.  833
6. Faulkner, 286. o
7. Fekete állomány (szent bikákból) [km: t: mt-E1-Z3] (vö. Wörterbuch V ,  125. o. , L.5–9); Nagy gránit edény [km: t * W24 * Z1] (vö. Wörterbuch V ,  128. o. , L.2; Faulkner,  286. o. ); Farok (krokodil) [km: t * F51] (vö. Wörterbuch V ,  130. o. , L.7).
8. Nicolas Grimal , Az ókori Egyiptom története .
9. Vagyis az O49 hieroglifaként a hely meghatározása következik.
10. Pierre Montet , Az ókori Egyiptom földrajza. Első rész. Alsó-Egyiptom , Párizs, Imprimerie nationale, Librairie C. Klincksieck, 1957, p.  119 .
11. Adolf Erman és Hermann Grapow, Wörterbuch der Ägyptischen Sprache - V. kötet , p.  126 .
12. Adolf Erman és Hermann Grapow, Wörterbuch der Ägyptischen Sprache - V. kötet , p.  127 .
13. Rainer Hannig, Die Sprache der Pharaonen. Großes Handwörterbuch Ägyptisch-Deutsch , p.  883 .
14. Gardiner's List Hieroglyph N23 .
15. Hieroglifa N36 a Gardiner listájáról .
16. Hieroglifa O49 a Gardiner listájáról .
17. Alan Gardiner, egyiptomi nyelvtan , p.  475
18. Haufen brennender Holzkohlen , Adolf Erman és Hermann Grapow, Wörterbuch der Ägytischen Sprache - V. kötet , p.  122 -10
19. A "kem" melléknév mindenféle szót képes minősíteni: antropológiai (haj, bőr), állattani (bika), ásványi (kő, föld), absztrakt (éjszaka), földrajzi; vö. km-wr , a „keserű tavak vidéke” Faulkner p.  286 .
20. A -t végződés általában a nőstényt jelöli, de megjelöli a semlegeset (klasszikus egyiptomi nyelven), az absztraktot, a kollektívát és a külföldi országok nevét (vö. Pierre du Bourguet, egyiptomi nyelvtan. Középfaraói Birodalom , Leuven, Peeters , 1980,  20. o. ,  15. bek .).
21. A meghatározója „lakott hely” (hieroglifa O49 származó Gardiner lista ) határozza meg sok szó kapcsolódik a földrajz, mint niw.t „város, város” (vö GM-03 p.  36. [308.]), és persze. T „nome , kerület, régió ”(vö. Wörterbuch IV , 97.4-99.6 és Wörterbuch IV , 99.7-11; GM-03 p.  366. [1808]) vagy akár iAb.t ,„ Kelet ”(vö. Faulkner -02 p.)  8 [2470]).
22. K. Sethe, Urkunden des ägyptischen Altertums , IV , p.  796  : k (3) š ẖs (j) t  ; vö. uo. , P.  8. és 9.
23. V. kötet , p.  126.
24. A foglalkoztatás igazolja a Régi Birodalom  : Meni, nomarch a Dendérah , azt mondta magában: „igazgatója a fekete [földet], valamint az összes piros [föld]”. Lásd: Kurt Heinrich Sethe , Urkunden des Alten Reiches , I. zenekar , Lipcse (1933), p.  269 .
25. A Közép-Királyság óta  : vö. Wörterbuch der Ägyptischen Sprache , V. kötet , p.  127.
26. Maurizio Damiano-Appia , Az ókori Egyiptom és a núbiai civilizációk enciklopédikus szótára , p.  101
27. Richard H. Wilkinson , Szimbólum és varázslat az egyiptomi művészetben , Thames és Hudson (1994), p.  106 sq .
28. A Thesaurus Linguae Aegyptiae Zettelarchiv ( lásd a linket ) km.t bejegyzés alatt  : "  nur 1 mal im mR, als besondere Schreibung für km: t * O49 , wo dieses für seine Bewohner steht  " (egyedülálló előfordulás a Közép-Királyságban , a km kivételes helyesírásaként : t * O49, amely a lakóit jelöli); lásd még Francis Llewellyn Griffith , Hieratic Papyri , Kahun és Gurob , London, 1898: Plate II , p.  2
29. Raymond Oliver Faulkner , p.  286  ; Rainer Hannig, p.  883 .
30. Wörterbuch der ägyptischen Sprache, VI , p.  4
31. Wörterbuch der Ägytischen Sprache - V. kötet , p.  128
32. Gustave Lefebvre , Grammar a klasszikus egyiptomi ( 2 nd  edition), Cairo, 1955 o.  94. és 99 . Az azonos képződésű melléknevek-szubsztanciák a sémi nyelvben léteznek, ahol a nyelvészek nisbés néven hivatkoznak rájuk .
33. John B. Callender, közép-egyiptomi , Undena Publications, 1975, p.  54.
34. Cheikh Anta Diop, a fekete tudat helyreállítása, Le Monde Diplomatique, 1998. január http://www.monde-diplomatique.fr/1998/01/HERVIEU_WANE/9787
35. Sejk Anta Diop, néger nemzetek és kultúra , I. kötet , p.  126 .
36. Cheikh Anta Diop , Nations Nègres et Culture Paris, Présence Africaine, 1979, I. kötet , p.  46–47 .
37. Théophile Obenga , A fáraó korszakának afrikai filozófiája. Kr. E. 2780-330 , Párizs, L'Harmattan, 1990, p.  239 .
38. Bernard Nantet , „Egyiptom” az Afrika szótárában. Történelem, civilizáció, hírek , Larousse kiadás, Párizs, 2006, p.  104 .
39. ungewöhnlich  : vö. Zettelarchiv a Thesaurus Linguae Aegyptiae- ból ( http://aaew2.bbaw.de/tla/index.html )
40. Sejk Anta Diop , néger nemzetek és kultúra , I. kötet , p.  35–47 .
41. Théophile Obenga, A fáraó korszakának afrikai filozófiája. Kr. E. 2780-330 , Párizs, l'Harmattan, 1990, p.  239 .

<img src="https://fr.wikipedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" title="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;">