A globális stratotypic pont (PSM) ( Global Határ Stratotype szakasz és Point , GSSP ), más néven köröm arany határozza meg a határokat a két geológiai szakaszban, így nem vákuum vagy annak lehetőségét átfedés közöttük.
A PSM-eket a Nemzetközi Stratigráfiai Bizottság (ICS) hozta létre, és a Nemzetközi Földtani Tudományos Unió (UISG) nemzetközi egyezményeket dolgoz ki. A stratigráfiai diagramokon a PSM-et gyakran szimbólum jelöli .
A francia ajkú stratigráfusok számára a PSM fogalma önmagában nem elegendő a rétegtani egység teljes meghatározásához . A teljes jellemzéshez tartalmaznia kell az alsó határ PSM- jét , a felső határ PSM- jét és egy olyan tartalmat, amely lényegében a történelmi stratotípus összes rétegéből áll , amely képződés megadta a nevét a rétegtani egységnek.
Gilles Serge Odin szerint a globális sztratotipikus pontot a következő feltételekkel kell meghatározni:
Ez a lista négy részre oszlik, amelyek az első három esetében felelnek meg a geológiai korszakoknak : a tenozoikum , a mezozoikum , a paleozoikum . Az utolsó rész a prekambriának felel meg , puszta formakérdéssel .
A Marker (ek) oszlop felsorolja azokat a jelölőket, amelyeket a határ meghatározásához használtak. A markerek lehetnek biológiai ( kövületek ), mágneses ( paleomagnetikus ), szedimentológiai és / vagy klimatikusak . További információkért lásd a Ref.
Az Állapot oszlop az elfogadás dátumát vagy az MSP Nemzetközi Stratigráfiai Bizottság általi elfogadásának várható dátumát jelzi .
rendszer időszak | időszak sorozat | Padló | Kor ( Ma ) | Állapot | A PSM helye | Jelölő (k) | Referenciák) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Negyedév | Holocén | Atlanti borealis |
0,0111784 | 2008-ban megerősítették |
|
||
pleisztocén | Tarantian | 0,126 | Az ICS 2008-ban
elismerte Várja az UISG jóváhagyását |
|
|
||
Jón (periódus) | 0.781 | Várhatóan 2009-ben |
|
|
|||
Calabrian | 1,806 | Megerősítve 1985-ben |
|
|
|||
Gelasian | 2,588 | Megerősítve 1996-ban |
|
|
|||
Neogén | pliocén | Plaisancien | 3 600 | 1997-ben megerősítették |
|
|
|
Zanclean | 5.332 | 2000-ben megerősítették |
|
|
|||
miocén | Messinian | 7.246 | 2000-ben megerősítették |
|
|||
Tortonian | 11.608 | Megerősítve 2003-ban |
|
|
|||
Serravallian | 13.82 | Megerősítve 2007-ben |
|
||||
Langhien | 15.97 |
|
|
||||
Burdigalien | 20.43 |
|
|
||||
Aquitanian | 23.03 | Megerősítve 1996-ban |
|
|
|||
Paleogén | Oligocén | Chattien | 28,4 ± 0,1 |
|
vagy
|
||
Rupelian | 33,9 ± 0,1 | Megerősítve 1992-ben |
|
|
|||
eocén | Priabonian | 37,2 ± 0,1 |
|
|
|||
Bartonian | 40,4 ± 0,2 |
|
|
||||
Evangélikus | 48,6 ± 0,2 |
|
|
||||
Ypresian | 55,8 ± 0,2 | Megerősítve 2003-ban |
|
||||
Paleocén | Thanetian | 58,7 ± 0,2 | 2008-ban megerősítették |
|
|
||
Szelandi | 61,1 ± 0,2 | 2008-ban megerősítették |
|
|
|||
Danien | 65,5 ± 0,3 | 1991-ben megerősítették |
|
rendszer időszak | időszak sorozat | Padló | Kor ( Ma ) | Állapot | A PSM helye | Jelölő (k) | Hivatkozások |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Krétaszerű | kiváló | Maastrichtianus | 70,6 ± 0,6 | Megerősítve 2001-ben |
|
|
|
Campanianus | 83,5 ± 0,7 |
|
|
||||
Santonian | 85,8 ± 0,7 |
|
|
||||
Coniacian | 89,3 ± 1,0 |
|
|
||||
Turóni | 93,6 ± 0,8 | Megerősítve 2003-ban |
|
|
|||
Kenomaniai | 99,6 ± 0,9 | Megerősítve 2002-ben |
|
|
|||
Alsóbbrendű | Albian | 112,0 ± 1,0 | |||||
Aptian | 125,0 ± 1,0 | ||||||
Barremian | 130,0 ± 1,5 | ||||||
Hauterivien | 133,9 ± 2,0 | ||||||
Valanginian | 140,2 ± 3,0 | ||||||
Berriasian | 145,5 ± 4,0 | ||||||
jura | Superior Malm |
Tithonian | 150,8 ± 4,0 | ||||
Kimmeridgian | 155,6 ± 4,0 | ||||||
Oxfordi | 161,2 ± 4,0 | ||||||
Középső kutyus |
Callovian | 164,7 ± 4,0 | |||||
Bathonian | 167,7 ± 3,5 | ||||||
Bajok | 171,6 ± 3,0 | ||||||
Aalenian | 175,6 ± 2,0 | ||||||
Alsó Lias |
Toarcian | 183,0 ± 1,5 | |||||
Pliensbachien | 189,6 ± 1,5 | ||||||
Sinuszi | 196,5 ± 1,0 | ||||||
Hettangien | 199,6 ± 0,6 | ||||||
triász |
kiváló | Rhaetian | 203,6 ± 1,5 | ||||
Nem semmi | 216,5 ± 2,0 | ||||||
Carnian | 228,7 ± 2,0 | ||||||
Út | Ladinian | 241,5 ± 1,0 | 2005-ben megerősítették |
|
|||
Ánizs | 245,0 ± 1,5 | ||||||
Alsóbbrendű | Olenekian | 249,7 ± 0,7 | |||||
indián | 251,0 ± 0,4 |
Időszak | Idő | Padló | Kor ( Ma ) | Állapot | A PSM helye | Jelölő (k) | Referenciák) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
permi | Lopingian | Changhsingien | 253,8 ± 0,7 | ||||
Wuchiapingien | 260,4 ± 0,7 | ||||||
Guadalupian | Kapitány | 265,8 ± 0,7 | |||||
Wordien | 268,0 ± 0,7 | ||||||
Roadien | 270,6 ± 0,7 | ||||||
Cisuralien | Kungurian | 275,6 ± 0,7 | |||||
Artinskien | 284,4 ± 0,7 | ||||||
Sakmarien | 294,6 ± 0,8 | ||||||
Asselian | 299,0 ± 0,8 | ||||||
Széntartalmú | Pennsylvaniai | Gzhelian | 303,4 ± 0,9 | ||||
Kasimovian | 307,2 ± 1,0 | ||||||
Moszkvai | 311,7 ± 1,1 | ||||||
Baskirian | 318,1 ± 1,3 | ||||||
Mississippian | Szerpuhovian | 328,3 ± 1,6 | |||||
Visean | 345,3 ± 2,1 | ||||||
Tournaisian | 359,2 ± 2,5 | ||||||
Devon | kiváló | Famennian | 374,5 ± 2,6 | Franciaország 43 ° 28 ′ 08 ″ É, 3 ° 03 ′ 30 ″ K | |||
Frasnian | 385,3 ± 2,6 | ||||||
Út | Givetian | 391,8 ± 2,7 | |||||
Eifelianus | 397,5 ± 2,7 | ||||||
Alsóbbrendű | Emsien | 407,0 ± 2,8 | |||||
Prágai | 411,2 ± 2,8 | ||||||
Lochkovien | 416,0 ± 2,8 | ||||||
szilur | Pridolien | 418,7 ± 2,7 | |||||
Ludlow | Ludfordian | 421,3 ± 2,6 | |||||
Gorstien | 422,9 ± 2,5 | ||||||
Wenlock | Homéroszi | 426,2 ± 2,4 | |||||
Sheinwoodien | 428,2 ± 2,3 | ||||||
Llandovery | Telychian | 436,0 ± 1,9 | |||||
Aeronian | 439,0 ± 1,8 | ||||||
Rhuddanian | 443,7 ± 1,5 | ||||||
Ordovician | kiváló | Hirnantian | 445,6 ± 1,5 | ||||
Katien | 455,8 ± 1,6 | ||||||
Sandbien | 460,9 ± 1,6 | ||||||
Út | Darriwilien | 468,1 ± 1,6 | |||||
Dapingian | 471,8 ± 1,6 | ||||||
Alsóbbrendű | Floien | 478,6 ± 1,7 | |||||
Tremadocian | 488,3 ± 1,7 | ||||||
Kambriumi | Furongien | 10. emelet | 492,0 | ||||
Jiangshanien | 496,0 | ||||||
Paibien | 499,0 ± 2,0 | ||||||
3. sorozat | Guzhangien | 503,0 | |||||
Drumien | 506.5 | ||||||
5. emelet | 510,0 ± 2,0 | ||||||
2. sorozat | 4. emelet | 517,0 | |||||
3. emelet | 521.0 | ||||||
Terreneuvien | 2. emelet | 528,0 | |||||
Fortunian | 542,0 ± 1,0 |
Aeon | Idő | rendszer időszak |
Kor ( Ma ) | Állapot | A PSM helye | Jelölő (k) | Referenciák) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Proterozoikus | Neoproterozoikus | Ediacaran | 635 | Enorama Creek Flinders Range (Dél-Ausztrália) |
31 ° 19 ′ 53 ′, kh 138 ° 38 ′ 00 ″ | Andrew Knoll , Malcolm Walter , Guy Narbonne és Nicholas Christie-Blick : „ Az ediacarai időszak: új kiegészítés a geológiai idõskálán ", Lethaia , vol. 39, n o 1,2006. február 28, P. 13–30 ( DOI 10.1080 / 00241160500409223 , online olvasás , hozzáférés : 2013. március 23. ). | |
Kriogén | 850 | ||||||
Tonien | 1000 | ||||||
Mezoproterozoikum | Sténien | 1200 | |||||
Ektáziai | 1400 | ||||||
Calymmian | 1600 | ||||||
Paleoproterozoikum | Sztatrián | 1800 | |||||
Orosirien | 2050 | ||||||
Rhyacian | 2300 | ||||||
Csillagképpel kapcsolatos | 2500 | ||||||
Archean | Neoarchean | 2800 | |||||
Mesoarchean | 3200 | ||||||
Paleoarchean | 3600 | ||||||
Aeoarchean | 4000 |