Algériai arab الجزايريّة al-jazayriya الدزايرية al-dzayriya | |
Ország | Algéria , Tunézia , Marokkó , Franciaország , Kanada , Belgium , Spanyolország , Egyesült Királyság |
---|---|
Beszélők száma | körülbelül 40 000 000 |
Tipológia | SVO inflexiós |
Írás | Arab ábécé |
Besorolás családonként | |
|
|
Nyelvi kódok | |
ISO 639-2 | ara papagáj |
IETF | arq |
Minta | |
kivonat a vers Ya Hmam által Mustapha El Kebabti (1775-1860) مَنْ يْبَاتْ يْرَاعِـي الآحْبَابْ آشْ هِـيَّ * حَالْتُه وَ دْمُوعُه عْلَى الْخَدْ شِي غْزَايَـرْ لاَ حْنِيـنَ وَ لاَ رْحِيمْ يَــعْـــلَمْ آشْ بِـيَّ * حَالْتِي حَـالَةْ مَنْ لَبْـدَا يْبَــــاتْ سَـاهَـرْ يَا حَمَـامْ أَعْـلاَ لـِي وَاعْمَـلْ جْمِيلْ ڢِيَّ * بَـلَّغَ سْـلاَمِي يَا الْوَرْشَــــانْ لَلْجَــــزَايَـرْ آشْ حَالَةْ مَنْ غَابُوا عْلِيهْ وْجُوهْ الآحْبَابْ * آشْ مَنْ زَهْوْ بْفَى لُه مَـنْ بَعْدْ زَهْوْهُمْ وَحْشْهُــمَ تْـــرَدَّدْ خَلاَّ دْمُــوعْ زرَّابْ * كِيڢْ نَــهْنَى وَ الْفَلْبَ رْهِيــنْ عَـنْـدْهُمْ كُلْ يَـومْ أَنْـــغَرَّدْ ونْـفُـولْ آهْ مَنْ صَابْ * في الْمْنَـامَ نْــرَاهُمْ وَ نْــرَى خْيَـــالْهُــــمْ |
|
Menü | |
algériai arab terjedelem ( királykék ) | |
Az algériai arab fő munkanyelv az Algéria , anyanyelve 75-80% -át a lakosság által ellenőrzött 95-100% az algériai lakosság. A hangszórók hívják Darja „nyelvjárás” vagy Darija ( الدارجة ), szemben az irodalmi arab nevű Mező ( فصحى ).
Ez egy arab idióma , amely a Maghreb Arab Arab csoporthoz kapcsolódik , és marokkói , tunéziai , líbiai, valamint máltai . A morfológia , szintaxis , kiejtés és szókincs eltérnek szó arab . Az algériai arab a VIII . Századtól kezdve az eredetileg berber , latin ( római afrikai nyelv ) és kisebb részben pun nyelvű szubsztrátumon alapszik . Tovább gazdagította az a hatalom nyelve, amely a XVI . Századtól befolyásolta ezt a régiót , nevezetesen az oszmán török , a spanyol és a francia .
Az ezen a nyelven beszélők számát Algériában 39 millióra becsülik (ebből 31 millió anyanyelvként), és egymillióan külföldön, a diaszpórák közül, akik elsősorban Franciaországban , Quebecben , Belgiumban , az Egyesült Királyságban és Spanyolországban telepedtek le .
Az algériai arab nyelvre négy fő regionális változat és városi nyelvjárás jellemző, amelyeket „hadrinak” hívnak az arab-andalúz és török hagyományokkal rendelkező városokban :
Ez a felosztás azonban csak tökéletlenül tükrözi a nagy kölcsönös megértéssel rendelkező nyelvjárási dialektusok elterjedésének valóságát, a különböző társadalmi-gazdasági változások eredményeként létrejövő különböző nyelvi szférák erős behatolása miatt.
A lakosság függetlensége óta ismert mély mozgalmai miatt ennek a nyelvnek a szokásos változata jelenik meg, amelyet a rádió és televíziós csatornák által széles körben sugárzott népszerű zene és televíziós sorozatok befolyásolnak.
Általánosan elfogadott tény, hogy a mai Algéria területének arabizálása az iszlamizáció időszakában a Közel-Keletről érkező két fontos népességáramlás révén történt .
Az első lépés közvetlenül a VII . És VIII . Század iszlám hódítását követi . Ez az arabizáció csak felszínes, mivel csak a meghódított városokat érinti, és ahol az arabok letelepedtek, és meghatározó és arisztokratikus osztályt képeztek, amely nyelvét elterjesztette e városok többi lakójával. A vidék és az ország túlnyomó többsége tisztán berber nyelv marad . Az arabizálás e hullámából eredő dialektusokat prehilialistáknak nevezzük.
A második lépés az algériai - XI . És XII . Századi beduin razziák eredménye , főleg a Banu Hilal és a Banu Maqtil . Ez az arabizáció sokkal erősebb és mélyebb volt, mint az első, mivel nemcsak a városokat érintette, hanem a magas fennsíkokat , a síkságokat és egyes oázisokat is, ami az ország fokozatos arabizálódását eredményezte a XV . És a XVIII . Század között. A berberek nyelveit a XIX . Században tartották fenn a sűrűn lakott hegyekben és a szomszédos síkságokban, valamint néhány déli oázisban, az úgynevezett ksouroknak. Az ezen arabizáció eredményeként létrejött dialektusokat poszt-haliánoknak nevezzük.
Ezeknek a lakosságnak a Közel-Keletről való áramlása soha nem volt elég nagy, a későbbi andalúz bevándorlók és a vallási testvériségek hozzájárulnak az arabizáció további fejlődéséhez.
A "qaf" betűt az ülő nyelvjárásokban "qaf", "kaf" vagy "alef", míg a nomád nyelvjárásokban "gaf" -nak ejtik, és vegyes természetükhöz hasonlóan a vegyes nyelvjárásokban is megtalálhatjuk a két alakot.
néhány jellemző | ülő tulajdonság | nomád tulajdonság | példa (ülő / nomád (francia)) |
---|---|---|---|
t betű (ﺕ) | ts tanúsította | t | ntsa / nta (te) |
q betű (ﻕ) | q (ﻕ), k (ﻙ) vagy a (أ) | g (ڨ) | qareb / gareb (megközelítés) |
modális jelen idejű igékhez | néha ka vagy tsa | nem | ka yebni / yebni (épít) |
férfias és nőnemű nemek (igékhez) | néha zavart | mindig differenciált | ntsi tsroḥ / nti troḥi (elmész) (nőies) |
Dh (ﻅ, ﺽ, h) és Th (ﺙ) interdentális mássalhangzók | gyakran változik D (ﺩ), T (ﻁ) és Ts értékekben | ejtik úgy, ahogy van | hada / hadha (az az egy) |
Az évszázadok során ez a kétfajta arab beszéd jelentősen összekeveredett, különösen a szókincsben és a kiejtésben, arra a pontra, hogy ma az algériai arabról egyes számban lehetne beszélni. Különösen a vegyes forma egyre inkább terjed mindenütt az országban és különösen a fontos városokban, a wilayák fővárosaiban és környékükön. A berber háttér szinte az ország összes nyelvjárásában jelen van, és a közös kulturális örökségen keresztül lehorgonyzott szubsztrátot alkot .
A jelenlegi formájában ez az algériai arab tükrözi a történelem során megélt különböző szakaszokat. Leksikai szempontból számos berber szó jelenlétét jegyezzük meg, például arieuj ("szűrő") vagy aghhbal ("csiga"), amelyek régiónként eltérőek, és sok más szót, amelyek a mezőgazdaság szókincséből származnak , tenyésztés és helynév. A jelenléte a török és a spanyol szavak tanúskodnak, hogy a befolyása török és spanyol algériai arab. A franciák egy jó lexikális alapot is hagytak, amely szemlélteti az algériai arab alkalmazkodóképességét.
Algéria 1990-es évekbeli gazdasági megnyitása óta az algériai arab nyelvet az algériai fiatalok arab-francia hibrid lexikai innovációjának jelensége jellemzi. Ez a jelenség a társadalmi környezetben és a társadalmi tevékenységekben (bolti táblák, kereskedelmi termékek stb.) Figyelhető meg. Például Djezzy , az egyik fő telefonszolgáltató , sikereinek egy részét a szakemberek szerint az "ich la vie" (élő élet) történelmi szlogenjének köszönheti.
Mohamed Fellag algériai komikus és humorista a következőképpen írja le nyelvét:
„Az utca algírja háromnyelvű nyelv, a francia, az arab és a berber keveréke. "
Bizonyos elméletek szerint a maghreb arab nem elsősorban arabból, hanem punból származik. Ez a bázis értékeljük a nyelvész Abdou Elimam 50% a nyelvjárási Maghreb és Málta , amely ellentmond az elvet, amely szerint ez a nyelv egy dialektusa származó arab. Ezen elméletek szerint a jelenlegi megfigyelt közelség az arab és a maghreb gyökerek között elsősorban a pun és az arab nyelv, mindkét szemita eredetű nyelv közös eredetének köszönhető.
Ezeket az elméleteket azonban, amelyek csak alapjaiban mutatják az arab és a pun hasonlóságot, szinte minden nyelvész elutasítja. Ez valójában ezáltal a maghreb arab közelebb kerülne a héberhez (a punhoz nagyon közel álló nyelv), mint az arabhoz, ami nyilvánvalóan hamis.
Noha ez a nyelv minden szinten meghatározó a verbális eszmecserékben, a szó szerinti arab nyelv továbbra is Algéria hivatalos nyelve, ezért az a nyelv, amelyet az adminisztrációval folytatott írásbeli cserében használnak. A nemzeti láncok televíziós híreinek bemutatásakor, valamint az olyan arab nyelvű napilapokban, mint az El Khabar és az Echourouk is használják .
Az algériai arab írásos formái viszont megtalálhatók a költészetben és számos bulvárújságban, elsősorban a sportban. Nem kodifikációja miatt ennek a nyelvnek az írási szabályai változhatnak attól függően, hogy ki ír szöveget.
Az algériai nyelv általában nem túl népszerű a hatalmon lévők körében. Gyakran minősül „dialektusnak”, amely képtelen „felsőbbrendű kultúra” közvetítésére. Taha Husain egyiptomi kritikus állítólag az algériai arabról írt: „A nyelvjárás nem érdemli meg a nyelv nevét, és nem felel meg a szellemi élet céljainak. ".
Abdelaziz Bouteflika elnök egyik beszédében azt mondta: „Nem tudom meghatározni, hogy az algériaiak melyik nyelvet beszélik . Nem arab, nem francia, sőt még Amazigh (Berber) sem. Ez csak egy rossz keverék, hibrid szavak, amelyeket alig értünk. Vegyük a (nem létező) mayixistiche kifejezés példáját, amelyet csak a XXI . Századi algéria érthet meg . ".
A fiatal algériaiak körében nagyon népszerű Raï zene egyedülálló algériai arab adaptációval, a klasszikus arab elutasításával , az arab-francia hibrid kifejezések tömeges használatával és az irodalmi arabhoz közeli szövegek hiányával ellentétben az andalúz zenével, a hazafias zenével , és városi chaâbi zene .
Az algériai arab már régóta használják a költészetben, mint a verseit Sidi Lakhdar Ben Khlouf a XVI th században ( versében Ma3rakat MAZAGRAN ) Bou Abdillah Mohamed Ben'Ahmed Ben'Msayeb, Tlemcen költője XVII th században, Ben Triki ( XVII -én ), és Mustapha Ben El Kababti a XVIII -én . Versek (qssayed) A Chaabi sok, különösen képviselő Mohamed El Anka , szintén megtalálható algériai arab beduin költészetben Mohamed Ben Guittoun a XIX th század híres vers Hiziya .
Az algériai nyelvi színház jóval Algéria függetlensége előtt és a mai napig létezik. Azok a személyiségek, akik algír nyelven írtak: Ali Sellali (más néven Allalou), Rachid Ksentini , Mahieddine Bachtarzi , Kateb Yacine , számos darab Slimane Benaissa , Mohamed Fellag , Abdelkader Alloula ...
Példák alkatrészekre:
Az algériai nyelvi tényt gyakran előterjesztik azok, akik az identitás megújítására szólítanak fel, akik az algériai nyelv sajátosságait állítják, és kiemelik annak szükséges megőrzését és legitim nemzeti nyelvként való igényét.
A főként előterjesztett érv a szükséges megőrzés igazolására a versektől, történetekből és dalokból álló kulturális örökség figyelembe vétele, amely ettől a nyelvtől függ, és amelyet más nyelvek mindenütt jelenléte veszélyeztet. a kifejezések használatának idegen jelenségekkel való helytelen használatának a jelensége, amely hosszú távon fontos kulturális területek erózióját okozná.
Az ebbe az irányba tett néhány kísérlet közül megjegyezzük, hogy egy algériai tanárcsoport egy csoportja, aki 1969-ben, az Arabizációs Törvény által felvetett sok vita során, egy hetilap által közzétett nyílt levélben kérte a tiszta és egyszerű algériai arab nyelv használatát. a tanításban.
Az új technológiák használata megerősíti a helyi és nemzeti identitást, és alkalmazza a nemzeti nyelvjárást. Az emberek általában összekapcsolják a nemzetiséget a népnyelv arab nyelvével .
2015-ben vita merült fel az algériai oktatási rendszer értékeléséről szóló Országos Konferencia eredményeként meghozott intézkedési javaslatokban, amelynek általános iskolás gyermekei nehézségekkel küzdenek a nemzeti és idegen nyelvek megtanulása terén. Ebben az összefüggésben a miniszter Nemzeti Oktatási , Nouria Benghabrit-Remaoun beszélt2015. júliusaz ötlet, hogy az algériai arab nyelvet az elsődleges ciklus első két évében vezessék be a klasszikus arab helyett az összes tantárgy tanulásának megkönnyítése érdekében.
Válaszul egy virulens kampány, amelyet elsősorban a konzervatív puristák és az Iszlám Szövetség Verte koalíció tagjai indítottak, az arab nyelvű médián és közösségi hálózatokon keresztül megtámadta a minisztert, aki "azonnali távozását" követelte. A Darja helyett a klasszikus arab nyelvvel történő döntését "kísérletnek teszik ki arra, hogy ártanak az arab nyelvnek, amely a Korán, az iszlám és az algériai nép nyelve". ". Abdelmalek Sellal miniszterelnök nyilvánosan kifejezte támogatását a miniszter és iskolai reformja iránt
2015-ben a chlefi Hassiba Benbouali Egyetem francia tanszékének hallgatói elindították a Algériai Wikipédia Oktatási Programot, hogy hozzájáruljanak a Wikipédia algériai arab változatához. Ez a projekt körülbelül ezer cikket tartalmaz, amelyeket algériai önkénteseknek fejleszteniük kell a projekt végleges validálásához.
Az algériai arab olyan hangokat tartalmaz, amelyek nem léteznek a latin ábécében . Az algériai vagy arab nyelvű kommunikáció érdekében ( csevegéssel , e-mailek vagy SMS-ek segítségével ) ezeket a betűket a következő betűk vagy számok helyettesítették:
Algériai és tunéziai nyelven a legfontosabb újítások a következők:
Az irodalom megjelenése ezen a nyelven a kezdetén van; néhány próbálkozás látott napvilágot, nevezetesen Saint-Exupéry Le Petit Prince című regényének 2008 - as fordítása , Zahia Talbi és Lucienne Brousse, két ilyen nyelvű tanár az algériai Glycines központban.
Vannak kötetek az algériai arab ( zseb-algériai arab ) megtanulására, amelyek az algériai arab mint kommunikációs nyelv vitalitásáról tanúskodnak.
Számos kétnyelvű algériai arab szótár szerkesztésében vagy kiadásában jelent meg, míg az arab és francia nyelvű sajtó különféle formátumokban foglalkozott az algériai arab kérdésével (viták, szakemberek előadásai, interjúk, eseményekről szóló beszámolók). Ezen túlmenően, az algériai " chaabi " népszerű városi költészetének repertoárját az írók, énekesek és költők fiatal generációja újból feltárja és értékeli.
Az algériai darijaban előfordulhat néhány helyi változat. Ez a variáció főleg a határok közelében ( Marokkó és Tunézia ) figyelhető meg .
Az algériai darija néhány helyi változata:
Néhány nyelvjárást befolyásol az andalúz arab, amelyet az al-andalusi menekültek vezettek be , nevezetesen a városi nyelvjárások. Az algériai arab a maghreb arab nyelvjárások része , és a keleti határok felé eltűnik a tunéziai arab javára.
Mint a világ minden országában, az algériai nyelvjárások régiónként változnak. És itt van néhány szó és azok variációi az egyes régiókról a másikra, azonban a változatok ugyanazon a régión belül számtalanak, az alábbi táblázat csak az egyik régió domináns szavait említi.
arab | Tamazight | Francia | Keleti nyelvjárás | Központi nyelvjárás | Nyugati nyelvjárás | Déli nyelvjárás |
---|---|---|---|---|---|---|
جميع Jamiε | Yal | Minden | Kamel - okkol - belkel | Kamel - Gaε | Gaε - okol | Gaε |
غاضب Ghadhib | Ḥḥenger - Sserfu | Mérges | Metghachech - Mghachech | Zeεfan | Zeεfan | Zeεfan |
Kathir király | Atas | Túl sok | Jasszer - Bezzaf | Bezzaf - Kthir | Bezzaf - Kthir | Jasszer - Bezzaf |
البيض El Baydh | Tamellalt | Tojás | l'bidh - l'εdham | l'bidh - Wled l'djadj | l'baydh - Wled l'djadj | a bidh |
الطماطم És tamatim | Tamitacht | Paradicsom | Tmatem - Tomatich - lmatich | Tomatich | Tomatisse - Tomatich | Tomatich |
يا أخي Ya Akhi | A gma-hoz | A testvérem | ya khouya - ya khouyi | Ya khouya - ti khou | Ti khouya - ti khayi | Ti khouya |
أحبك Ohiboka | Hemmleɣk | Szeretlek | n'habek - nech'tik | n'habek | n'bghik - n'habek | n'habek - n'bghik |
Jamil Jamil | Chebhen | gyönyörű | Zin - Bahi - Mlih - Mezyan | Chbeb | Chbeb | Zin |
الجزائر El jaza'ir | Dzayer | Algéria | Dzayer- Jazayer | Dzayer- Djazayer | Gazayer- Djazayer | Dzayer- Jazayer |
ملكي Milki | Inu | Enyém enyém | n) Taεi - Dyali - Tiεi | n) Taεi-Dyali | n) Taεi-Dyali | n) Taεi |
نعم Naεam | Ih | Igen | Ih- Hih- Hah | Ih- Anεam | Wah- Yeh | Wah- Nεem- Yih |
لا La | Uhu | Nem | Lela- Lla- Aha - maha- khaté | Az a | Lla | Aha |
Francia | Algériai arab | kiejtés irodalmi arab nyelven | írás irodalmi arabul |
---|---|---|---|
faipari | htab | khashab | خشب |
ég | s'ma | szerelembe esni | سماء |
víz | az én' | az én' | ماء |
nők | mra | mar'a | إمرأة |
Tűz | nem | nem | نار |
magas | kbir | kabir | كبير |
Férfi | rajel \ rjal | radjol \ ridjal | (رجل) (رجال) |
nap | nhâr, yom | nahâr, yaom | نهار ، يوم |
Hold | qmar | qamar | قمر |
éjszaka | lil | laikus | ليل |
kenyér | khobz / kessra | khobz | خبز |
kicsi | ṣghir | ṣaghir | صغير |
homok | rmel | raml | رمل |
tél, eső | chta \ N'nou | mat'er | مطر |
labda | balun - balou - blotta - el balla | koraton | كرة |
Az algériai kérdő szavak Algériára és Maghrebre vonatkoznak, és nyilvánvalóan különböznek a klasszikus arabtól. Eredetük valóban klasszikus arab, amely a középkor különböző maghrebi királyságainak (zirideszek, hammamidok, almohádok, ciánidok ..) hivatalos nyelve volt, és amelyek szavait az évszázadok során fokozatosan megváltoztatták.
Algériai arab | Francia | Arab átírás | eredete klasszikus arab nyelven |
---|---|---|---|
Wach? Wechnou? Dich? ( Jijel ) | Mit? / Mit ? | واش؟ / وشنو؟ / ديش؟ | و أي شيء / و أي شيء هو؟ / ذي أي شيء |
Ch'hal? Qeddach? | Hogyan ? | شحال؟ | أي شيء حال؟ |
Weqtach? Faktach? | Mikor? | وقتاش؟ | وقت أي شيء |
Győzelem? Fayen? ( Jijel ) | Vagy? | وين؟ | و أين؟ |
Kifach? | Hogyan? "Vagy" Mi? | كيفاش؟ | كيف أي شيء |
Ɛlach? | Miért ? | علاش؟ | على أي شيء |
Chkoun? | Ki ? | شكون؟ | أي شيء يكون؟ |
Francia kifejezés | Algériai - latin ábécé | Arab ábécé |
Köszönöm | Saḥa, Saḥḥit, Shokran | صحّا ، صحّيت ، شوكرا |
Üdvözlet | Selam, Ɛesslama | سالام عسّلامة |
Helló | Sbaḥ lkhir | صباح الخير |
Jó estét | Mselkhir | مسلخير |
Viszontlátásra | beslama, ebka εlakhir, filamen, yaménεach | بسلامة ، في لامان |
Kérem | Férfiak fadlek, Madabik, Rebbi yεaychek | من فضلك مادابيك ، ربي يعَيْشك |
Elnézést | Esmeḥ li, Sameḥni | اسمحلي ، سامحني |
Az algériai arab szókincse részben a klasszikus arabból származik . A nem arab eredetű szavak azonban számosak, különösen a berber eredetű szavak, amelyek az arabizációt megelőző Berber szubsztrátumból származnak, és újabban a francia eredetű szavak, amelyek az algériai nyelvben egyre nagyobb számban fordulnak elő. nagyvárosokban.
Berber eredetű algériai szavakVagy spanyol, vagy francia eredetű szavak
Francia | algériai | Használati megjegyzések |
---|---|---|
De | beṣṣeh | |
Igen | ila, lakan | lehetetlen körülmények között használják és közvetlenül az ige elé kerül |
Igen | ida, loukan | a lehetséges körülményekhez |
úgy hogy | bash - beh | |
mint | beli | |
mint | ki shghol / kima | még: ke li |
mivel | εela khaterch, εela khater | még: εala djel |
mikor | ki | igék előtt használt |
előtt | qbel my | igék előtt használt |
nélkül | blaja | igék előtt használt |
Valami | kash ma / heja | igék előtt használt |
alatt | teht | |
felett | fouq / foug | |
utána | férfiak beεd | |
mellett | qodam / bahda | |
nál nél | εend | |
val vel | mεa | |
Között | kuka | |
annyi | qed én | |
még ez | qed qed / gued gued |
Az algériai arabnak két neme van: férfias és nőies. A férfi főnevek és melléknevek általában mássalhangzóval, míg a női főnevek általában "a" -val végződnek:
A klasszikus arabhoz hasonlóan az algériai arab is szabálytalan többes számot használ sok férfias szóhoz:
A szabályos többes számot is használják, de a klasszikus arab nyelvben a kettős alakhoz ( مثن suff ) használt "ayn" és "an" utótagokat nem használják. A kettős jelölésére a "Zoudj" szót kell hozzáadni (például a "deux" szót a francia nyelven).
Az Utótagot (in) minden többes esetben használjuk.
A női főneveknél a többes szám leggyakrabban szabályos, amelyet az "-at" utótag hozzáadásával kapunk,
A szabálytalan többes számot egyes szavakra használják;
A ragozás toldalékok (előtagok, utótagok, mindkettő vagy egy sem) hozzáadásával történik:
Senki | Múlt | Ajándék | ||
---|---|---|---|---|
Egyedülálló | Többes szám | Egyedülálló | Többes szám | |
1 re | - t | - nincs | nem - | n (e) - vagy |
2 ND (m) | - t | - minden | t - | t - vagy |
2. e (f) | - ti | - minden | t - i | t - vagy |
3 rd (m) | - | - vagy | i / y (e) - | i / y (e) - vagy |
3 e (f) | - t | - vagy | t (e) - | i / y (e) - vagy |
Senki | Múlt | Ajándék | ||
---|---|---|---|---|
Egyedülálló | Többes szám | Egyedülálló | Többes szám | |
1 re | kteb t | kteb na | n ekteb | do kketb vagy |
2 ND (m) | ketbe t | kteb tou | t ekteb | t ekketb vagy |
2. e (f) | kteb ti | kteb tou | t ekketb i | t ekketb vagy |
3 rd (m) | kteb | ketb vagy | y ekteb | y ekketb vagy |
3 e (f) | ketbe t | ketb vagy | t ekteb | y ekketb vagy |
Senki | Múlt | Ajándék | Jövő | Folyamatos Jelen | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyedülálló | Többes szám | Egyedülálló | Többes szám | Egyedülálló | Többes szám | Egyedülálló | Többes szám | |
1 re (m) | kteb t | kteb na | n ekteb | do kketb vagy | Rayeh n ekteb | Rayehin ne kketb or | Rani n ekteb | Rana do kketb vagy |
1 re (f) | kteb t | kteb na | n ekteb | do kketb vagy | Rayeha n ekteb | Rayehin ne kketb or | Rani n ekteb | Rana do kketb vagy |
2 ND (m) | ketbe t | kteb tou | t ekteb | t ekketb vagy | Rayeh t ekteb | Rayehin t ekketb vagy | Rak t ekteb | Rakoum t ekketb vagy |
2. e (f) | kteb ti | kteb tou | t ekketb i | t ekketb vagy | Rayeha t ekketb i | Rayehin t ekketb vagy | Raki t ekketb i | Rakoum t ekketb vagy |
3 rd (m) | kteb | ketb vagy | y ekteb | y ekketb vagy | Rayeh y ekteb | Rayehin y ekketb vagy | Rah y ekteb | Rahoum y ekketb or |
3 e (f) | ketbe t | ketb vagy | t ekteb | y ekketb vagy | Rayeha t ekteb | Rayehin y ekketb vagy | Raha t ekteb | Rahoum y ekketb or |
Francia | algériai | Francia | algériai |
---|---|---|---|
nekem | ana / anaya | mi | ḥna / ḥnaya |
Ön | enta / ntaya | te m) | entouma |
Ön | enti / ntiya | Ön) | entouma |
neki | houwa | őket | houma |
azt | hiya | ők | houma |
Példa: „Ana thani. " - " Én is. "
Francia | algériai | Francia | algériai |
---|---|---|---|
Én vagyok | Hercegné | Mi vagyunk | Rana |
Te vagy M) | Rak | Ön (m) | Rakum |
Te vagy | Raki | Te vagy (f) | Rakum |
Ez | Rahou | Ők | Rahoum |
Ő az | Rahi | Ők | Rahoum |
Példa: „Rani hna. " - " Itt vagyok. És "Wech raki? Vagy "Ki raki (nyugatról beszélünk)? "-" hogy vagy? Megszólítani egy nőt.
Francia | algériai | Francia | algériai |
---|---|---|---|
Nekem van | εendi | Nekünk van | εend'na |
Megvan (m és f) | εendek | Megvan (m és f) | εend'kom |
Neki van | εendou (eh) | van nekik | εend'hom |
Neki van | εend'ha | Van nekik | εend'hom |
Példa: „εandi tomobile. " - " Van autóm. "
Az "εand" azonban nem ige. Fordítása: "at"; így „a youma tbet εandi. »Azt jelenti:« ma velem töltöd az éjszakát. "És" és Hicham. "-" a Hichamnál. "
Bouzellouf | egy juh feje |
---|---|
Wahd nhar, djehha medlou baba-h őszinte, bach yechri bouzellouf. Chrah, kla gaε lehmou. bqa fihe ghi l'εdam, jabou l babah. ki chafou qallou: „wechnou hada? »Qallou:« bouzellouf ».
|
Egy nap Jehha apja frankot adott neki, hogy juhfejet vegyen. Megvette, aztán megette az összes húst. Csak egy üres tetem maradt, apjának elhozta. Aztán amikor meglátta, felkiáltott: - Mi ez? Jehha így válaszolt: "egy juh feje".
|
Algériai arab | A fonetikában | Francia |
---|---|---|
يا رايح وين مسافر تروح تعيا وتولي
شحال ندمو لعباد الغافلين قبلك وقبلي شحال شفت البلدان العامرين و البر الخالي شحال ضيعت اوقات و شحال تزيد ما زال أتخلي يا الغايب في بلاد الناس شحال تعيا ما تجري فيك وعد القدرة ولّى زمان وأنت ما تدري |
Ya r-rayeh win msafer trouh teεya wa twelli Chehal nedmou leεbad el-ghâfliin qeblek vagy qebli Chehal vezér el-beldàn l'εamriin wa l-ber el-khali Chehal dhîyeεt wqat chehal tzid mazal atkhelli Ya l-ghâyeb fi blad en-nas chehal teεya ma tedjri Fik waεd el-qodra wla z-zman wa nta ma tedri |
Ó, aki megy, bárhová is megy, a végén visszatér Nagyon sok félrevezetett ember megbánta ezt előtted és én előttem Annyi lakott földet és lakatlan földet láttál Olyan sok időt pazaroltál, és egyre többet fogsz pazarolni Ó, hiányzol egyet, mások földjén soha nem hagyod abba a futást Van benned hatalom, hogy teljesíthesse az akkori ígéreteit, de figyelmen kívül hagyja |