| Ország | Osztrák Birodalom |
|---|---|
| típus | Alkotmány |
| Dugaszolt | Alkotmányos jog |
| Kihirdetés | 1848. április 25 |
|---|---|
| Hatályon kívül helyezés | 1848. május 16 |
A Pillersdorfi Alkotmány ( németül Pillersdorfsche Verfassung ) az Osztrák Birodalom alkotmánya, amelyet Franz von Pillersdorf belügyminiszter hirdetett ki 1848. április 25. Az Osztrák Birodalomra vonatkozik, Magyarország és olasz területei kivételével. A liberálisok bírálják ezt az alkotmányt, mert nem elég demokratikus.
Csak ugyanazon év május 16-ig van hatályban, miután új bécsi zavargások kényszerítették a császárt annak felfüggesztésére. Júliusban, a Reichstag megválasztásakor teljesen visszavonták .
Az 1848 februári francia felkelést követően a politikai nyugtalanság egész Európában elterjedt, a Népi Tavaszról beszélünk . Zavargások törtek ki Bécsben március 13-án. 15-től a császár feloldja a cenzúrát, és alkotmány kihirdetését ígéri. A tolerancia engedélyét enyhítik, az egyetemek szabadsága garantált. Metternich kancellárnak Nagy-Britanniába kellett menekülnie, helyére Felix zu Schwarzenberg került . A 1848. március 17, Pillersdorfot nevezik ki az alkotmányozási projektért. Ott dolgozik a rendekkel és a kormánnyal. A belga és a német államok alkotmánya ihlette . -Án lép hatályba 1848. április 25.
Az alkotmány átalakítja az osztrák birodalmat alkotmányos monarchiává . Magyarország ki van zárva a keretéből, saját étrendje van, és április 11-től saját alkotmánya is van. Az április 8-án Csehországnak tett függetlenség megszerzésére tett ígéret soha nem ellenzi.
A Pillersdorfi alkotmány kétkamarás parlamentet ír elő: felsőházát Szenátusnak, alsóházát Képviselőháznak hívják. Az első a különböző házak 24 éves korát betöltő fejedelmekből, a császár által kinevezett miniszterekből és a kiválasztott nagybirtokosokból áll. Az alsó házhelyetteseket általános választójog alapján kell megválasztani, a többséget 24 évre kell rögzíteni, kizárva az állami támogatásban részesülőket, a tanoncokat és az idénymunkásokat.
Össze kell hívni a parlamentet; másrészt a törvények és a törvényhozások kezdeményezője a császár mellett. Ez utóbbi a végrehajtó hatalom vezetője is, amelyet kiegészít a parlamentnek felelős miniszterek kabinete. A császárnak azonban abszolút vétójoga van a parlament döntéseivel szemben.
Bírói szinten hamis bíróságok jönnek létre. A tárgyalásoknak nyilvánosaknak, szóbelieknek és az ítélőtáblának kell eldöntenie a mondatot.
A szöveg az alapvető jogok katalógusát is tartalmazza. Megkülönböztetést vezet be az emberi jogok és a polgárok jogai között. Ez utóbbiak garantálják az egyenlőséget, a vallás- és lelkiismereti szabadságot, valamint a tulajdonhoz való jogot. A feudalizmust viszont nem sikerült teljesen elnyomni. A lakosság egyes részei ezért ki vannak zárva a demokratikus folyamatból.
Csak ugyanazon év május 16-ig van hatályban, miután új bécsi zavargások kényszerítették a császárt annak felfüggesztésére. Júliusban, a Reichstag megválasztásakor teljesen visszavonták .
Ez utóbbi parlament elkészítette Kremsier tervezetét . Az alkotmányt azonban végül a császár szabja ki. És március között lép hatályba a márciusi alkotmány 1849. március 7. Végül a 1851. december 31Az utóbbi helyébe a szabadalmi Saint Sylvester a François-Joseph I er .