Kameruni pidgin

Kameruni pidgin
Ország Kamerun
Vidék Északnyugat , délnyugat , nyugat és partvidék
Beszélők száma 2 millió (becslés, 1989)
Írás Latin ábécé
Besorolás családonként
Nyelvi kódok
ISO 639-3 wes
IETF wes
Linguasphere 52-ABB-bg
Glottolog jött1254
Menü

Kamtok terjesztése

A kameruni Pidgin egy angol alapú kreol, amelyet Kamerunban beszélnek ( népnyelv ). „ Kamerun-talk  ” néven is ismert  .

Öt fajtát ismernek el:

A kameruniak mintegy 5  % -a anyanyelvű a kameruni Pidgin anyanyelvűje, míg a lakosság 50  % -a követheti a nyelven folytatott beszélgetést.

Történelem

Sok beszélő nem tudja, hogy ez a nyelv eltér a helyes angol nyelvtől. Nyugat-Afrikában sokféle pidgin (vagy kreol) van a part mentén, Sierra Leone- tól Kamerunig . Ez egy olyan lingua franca, amely már több mint 200 éve aktív az országban. A rabszolgakereskedelem éveiben (1440-től az 1800-as évek elejéig ) született . Kamerunban megelőzi az angolt: az első baptista misszionáriusoknak, akik 1845-ben érkeztek az országba és bevezették az angol formális oktatást, előzetesen meg kellett tanulniuk a Pidgint. Néhány évtizeddel később, a német fennhatóság ideje alatt (1884-1914), pidgin ellenállt a tiltásnak. Akkor indult el, amikor rögtönzött nyelvvé vált a német ültetvényeken és vállalkozásokban a hátországból behozott kényszermunkások által, akik különböző őslakos nyelveket beszéltek. Az idők folyamán betört a piacra, és a baptista misszionáriusok fogadták el, nem pedig az evangelizációhoz használt nyelv. Hosszú évek óta játszótereken, iskolák campusain és politikai kampányokban használják, és ma a beszédes médiatájba kényszerült.

Fonológia

Magánhangzók

A legtöbb nyugat-afrikai nyelvhez hasonlóan a kameruni pidgin is hét magánhangzóval rendelkezik, két középhangzóval: nyitott és zárt. Schneider az ey és az ow zárt középhangzókat, nyitott e és o nevet hívja, Todd pedig e és o zárt magánhangzókat nyitott eh és ó ellen .

Előző Központi Hátulsó
Zárva én u
Félig bezárt e o
Félig nyitva ɛ ɔ
Nyitott nál nél

Mássalhangzó

A hozzávetőleges palatinális / j / van írva y , a affricated palatinális / t͡ʃ / és / d͡ʒ / vannak írva ch és j , valamint a veláris nasals és palatals / ɲ / és / n / vannak írva ny és ng . Ezen mássalhangzók közül néhányat, például a / r / és / l / , nem különböztetnek meg azok a beszélõk, akiknek nincs ilyen megkülönböztetésük a helyi nyelvükön.

Ajak Koronális Palatal mássalhangzó Veláris Globális
Okluzív pb td t͡ʃ d͡ʒ k ɡ
Réshang f s ʃ h
Orr m nem ɲ nem
Oldalsó l
Spiráns w j
Rótikus mássalhangzó r

Szóosztályok

Névmásrendszer

Az alap Kamtok névmásrendszer három személyt és két számot különböztet meg. A legtöbb esetben a névmás alakja nem változik, hogy nyelvtani funkciót mutasson. Két kivétel vonatkozik az egyes számú első személyre, ahol egy igekötőként klímaként szolgál az a, mint mi, a mos go = "mennem kell", és a birtokos névmásom , mint a beli ( hasam  ; "gyomrom") . A másik fő kivétel az -am helyett i vagy dem, mint objektum utótag az igéken, kivéve, ha a referens emberi, mint például egy go was-am-ban ( megmosom. "Je laverai").

Senki Egyedülálló Többes szám
1 re mi, a, ma wi
2 nd yu w) una
3 rd Én vagyok dem, -am

Igék

Az igék nem ragozódnak. Éppen ellenkezőleg, ezeket a képzeteket a preverbiális kisegítők kis halmaza közvetíti.

Tört angolság angol Francia
nem nem Nem
neba , Neva soha Soha
kuka kettős Múlt
megy Jövő
Don dong Tökéletes
di Haladó
elfér tud, képes Képes...
lak kell, mint Szeretni / kedvelni
mos muszáj Kötelesség
halvány akarni Akarni
néz nézd, nézd Nézett

Példák:

Tört angolság angol Francia
Tri pipo go di kam.
vagy
Tiri pipo go di kam.
Három ember jön. Három ember érkezik
Masa bin tutu wok. A főnököm nagyon keményen dolgozott. A főnököm keményen dolgozik
Dem neva cam? Még nem jöttek? Még nem érkeztek meg?
Yu no fit bi ma klak. Nem lehetsz az ügyintézőm. Nem lehetsz az én szolgám
A Pipo go megy kis idő alatt. Az emberek hamarosan elmennek. Az emberek hamarosan elmennek
A Pastor di soso tok. A lelkész folyamatosan beszélt. A lelkész folyamatosan beszélt
Ah no wan look dat kain ting. Nem akarok ilyesmit nézni. Nem akarom nézni ezeket a dolgokat
Ha yu tocham, e go chuk yu. Ha hozzányúlsz, az meg fogja bökni. Ha megérinted, érezni fogsz
Melyik férfi nem ismeri meg a könyveimet? Ki lopta el a könyveimet? Ki lopta el a könyveimet?

Fordítás egy francia nyelvről a kameruni pidginre

Francia; - A tegnap jött fiút bosszantotta, hogy nem fogadták el. Miután velem veszekedett, elment, sajnálta magát. később azt mondtuk, hogy azt mondta főnökünknek, hogy elutasították, mert utáltam. A főnök később felhívott az irodájába, és megkérdezte, miért nem hajlandó elvinni a szóban forgó fiút, és elmondtam neki. Tangát (a fiút) hírhedt tolvajként jegyezték meg, és a közösségben huncutság. " Kameruni pidgin -  Az a fiú, akinek tegnap bámulatosak vagyunk, azt mondja, hogy nincs semmi gondja. Miután veszekedtetek velem, komótosan megyek, sajnálom, sajnálom. utánuk mondjuk azt mondjuk, hogy e menj, mondd, wah főnök, hogy nem veszünk el yi-t, mert utálom yi-t. A főnök bin hív engem irodába, és kérdezzen meg, miért tudom, miért nem viszem el a fiút. Igazat mondok. Az a fiú Tanga na tif ember, és negyedévig nem volt valami nagyon rossz fiú.  "

Többes szám

A többes szám nem „S” -t vesz fel. A dem vagy az ndem kifejezés hozzáadódik.

Hivatkozások

  1. A teljes leírást nyelvi jellemzői és a helyét a ökológia a nyelv kameruni lásd többek között Kouega 2007 és 2008
  2. (in) GD Schneider, nyugat-afrikai Pidgin English: Leíró jellegű nyelvi elemzés szövegekkel és szószedettel a kameruni területről , Hartford Szeminárium, Athén, Ohio, 1966, p.  14-17
  3. (in) Loreto Todd Martin és Herbert Jumbam Wamey. második nyelvváltozat: Kamtok (Kamerun Pidgin) "Archivált másolat" (2007. szeptember 13-i verzió az Internetes Archívumban ) , Új-Angliai Egyetem (Ausztrália)
  4. (en) Schneider, op. cit. , 1966, p.  12-14
  5. (en) Schneider, op. cit. , 1966, p.  225-229
  6. (en) Schneider, op. cit. , 1966, p.  64-68
  7. (en) Schneider, op. cit. , 1966, p.  69-72; 95-104

Lásd is

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek