Pomponius Mela

Pomponius Mela Életrajz

Születés	Felé 15 Algeciras
Halál	Róma
Idő	római Birodalom
Tevékenységek	Földrajzkutató , író , történész
Emberek	Pomponii

Egyéb információk

Terület	Földrajz

Elsődleges művek

A világ leírása ( d )

Pomponius Mela (született Tingentera , Algeciras közelében ), aki 43 körül írt , a legrégebbi ismert római földrajzkutató . Leírást adott, amely lefedi a görög-rómaiak ismert világát.

Életrajz

Semmit sem tudunk Pomponius Mela, csak a nevét és az ő születési hely, amit ő maga is jelzi, a kisváros Tingentera vagy Cigentera tartományban Bétique , az öbölben Algeciras .

Életét Claudius császár korából datáljuk a műveiben megadott földrajzi jelzések levonásával:

• Caesarea ( római Afrika ) városának megnevezése, amelyet II . Juba Augustus alatt adott  ;
• az utalás Cornelius Népos íróra, aki Augustus uralkodása alatt halt meg;
• a Bretagne hódítását követő diadal , amely csak Claude lehet, az előző megjegyzés alapján, és amely 42-ből származik.

Pomponius Mela a szerző, aki bemutatja a legátfogóbb képet az állam a földrajz közepén I st  században a keresztény korszak.

Charles-Pierre Fradin az 1804-es Pomponius Mela fordításában ezt mondja:

• „Vossius csodálja rövidségét és eleganciáját, és földrajzát Strabo és Plinius földrajzi helyei mellé helyezi . "
• "  Gronovius a legteljesebben dicséri, mondván, hogy Plinius és számos más híres író, akik ugyanazt a témát kezelték, kölcsönvettek Melaszától néhány részt, hogy örömet szerezzenek történetüknek, és meg vannak győződve arról, hogy nem. Jobb forrásból meríthetnek, sem finomsággal és eleganciával fejezhetik ki magukat. Hozzáteszi, hogy alaposan megvizsgálva az alkatrészek elrendezésében és elrendezésében, a városok, folyók és hegyek természetesen száraz és száraz nómenklatúrájában uralkodó egyértelműséget, rendet és egyszerűséget, a különböző jellemek és szokások rövid ismertetését és naivitását. népek, nem lehet megelégedve azzal, hogy elolvassa, és megköszöni szerzőjének, hogy az irodalmat olyan gazdag ajándékká tette. "

Malte-Brun jóval Dionysius, a Periégète fölé helyezi , aki az első század földrajzkutatói közül a leggyakrabban Melával idézett. "Mela absztraktja - mondja - sokkal érdekesebb a geográfus számára" az Eratosthenes rendszerét kínálja . 

Munkája

Munkája ( De situ orbis libri III vagy De chorographia ) egy egyszerű, kevesebb mint száz oldalas, száraz és nem módszeres stílusban írt összeállítás. Tipikusan latin, és itt-ott kellemes metaforákkal díszítik . Eltekintve a földrajzi fejezetei Natural History of Plinius (ahol Mela idézett fontos referencia), a De situ orbis az egyetlen értekezést a témában klasszikus latin .

Földrajzi jövőképe

A "Mundi in quatuor partes divisio" ( a világ négy részre osztása) című bevezetőben Parmenides elméletét veszi fel az öt éghajlati zónáról . Úgy mutatja be a Földet , hogy öt zónája van elosztva két félgömbön, két földön a hideg fagyasztja meg a végeit, a központi zónát elfogyasztja a hő, és két lakható zóna között az egyik ismeretlen, az Antichtonok lakják, a másik pedig az övé, a ismert világ:

• „A világ közepén ülő földet minden oldalról a tenger veszi körül, amely tovább osztja keletről nyugatra két részre, amelyeket féltekének neveznek, és öt zónára osztják szét.
• A középső zónát elfogyasztja a hő, míg a két zónát, amelyek egyikét a déli végén, a másikat az északi végén fagyja be a hideg.
• A többiek lakhatóak és ugyanolyan évszakokkal rendelkeznek, de más-más idõben: az Antichthonok lakják az egyiket, mi pedig a másikat. Ez számunkra ismeretlen, a forró strand miatt, amely elválaszt minket tőle, csak a miénkről beszélhetek. "

Az ismert világot az óceán veszi körül, hosszában szélesebb, mint szélességi körben:

• "Ez a zóna, amely keletről nyugat felé nyúlik, és amelynek ennek az iránynak a következtében a hossza nagyobb, mint a legnagyobb szélessége, minden oldalán az óceán veszi körül, amelynek négy tengere van : egy északon, kettő délen, a negyedik naplementekor. "

A földeket három ismert kontinens osztja fel:

• "Az egész területet három részre osztja ez a tenger és két híres folyó, a Tanaïs és a Nílus ... Az összes föld, amely a szorostól e folyókig terjed, egyik oldalon Afrikát, másrészt Európát alkotja. Az első a Nílusig terjed; a második, egészen Tanaïsig. Mindenét Ázsiának hívják. "

Kritizálják, hogy hiányzik a kritikai érzék, amikor felveszi Herodotus mesés meséit , de nem szabad elfelejteni, hogy ezek tükrözték korának tudását, és lehetővé tették számára, hogy festményes részletekkel díszítse írását.

Megjegyzések és hivatkozások

1. "  Pomponius Mela - földrajz  " , II .  Könyv , fej. VI. , Http://remacle.org (hozzáférés : 2020. április 13. )
2. "  Pomponius Mela  " , I. könyv , fejezet.  VI. , Http://remacle.org (hozzáférés : 2020. április 13. )
3. "  Pomponius Mela  " , III .  Könyv , fej. V. , http://remacle.org (elérve : 2020. április 13. )
4. "  Pomponius Mela  " , III .  Könyv , fej. VI. , Http://remacle.org (hozzáférés : 2020. április 13. )
5. C.-P. FRADIN , „  Traduction de Pomponius Mela  ” , https://gallica.bnf.fr (hozzáférés : 2020. április 13. )
6. C.-P. FRADIN , "  Pomponius Mela fordítása  " , p.  xii , a https://gallica.bnf.fr oldalon (hozzáférés : 2020. április 13. )
7. C.-P. FRADIN , "  Pomponius Mela fordítása  " , p.  xii & p.  xiii , https://gallica.bnf.fr (megtekintve 2020. április 13. )
8. (the) Pomponius Mela, "  Pomponius Mela  " , I. könyv , fej.  I , a https://gallica.bnf.fr oldalon (hozzáférés : 2020. április 13. )
9. C.-P. Fradin , „  Pomponius Mela fordítása  ” , I. könyv , fej.  I o.  7 , https://gallica.bnf.fr (hozzáférés : 2020. április 13. )
10. vö. A Föld ábrája az ókorban

Publikációk

• Pomponius Mela, leírása a Föld , francia fordítása 1843
• Pomponius Mela, kórográfia , Alain Silberman által létrehozott, lefordított és kommentált szöveg, Párizs, Les Belles Lettres, 1988.

Lásd is

Bibliográfia

• Hatósági nyilvántartások  :
  • Virtuális nemzetközi hatósági akták
  • Nemzetközi szabványnév-azonosító
  • CiNii
  • Francia Nemzeti Könyvtár ( adatok )
  • Egyetemi dokumentációs rendszer
  • Kongresszusi Könyvtár
  • Gemeinsame Normdatei
  • Spanyol Nemzeti Könyvtár
  • Holland Királyi Könyvtár
  • Lengyel Nemzeti Könyvtár
  • Lengyel Egyetemi Könyvtár
  • Katalónia Nemzeti Könyvtára
  • Svéd Nemzeti Könyvtár
  • Nyugat-Svájci Könyvtárhálózat
  • Norvég Könyvtári Bázis
  • Zágrábi Egyetemi Könyvtár
  • Cseh Nemzeti Könyvtár
  • Portugál Nemzeti Könyvtár
  • WorldCat
• Robert Bedon: „A három gall, ahogy a rómaiak Claudius császár idején látták: Pomponius Méla a Comata Gallia leírásában néhány elmélkedést a népek és városok választásáról  ” , R. Bedon és M. Polfer (szerk.) .), Mélanges in memoriam Charles Marie Ternes , Remsheim, BAG Verlag,2007, P.  41-56
• Wouter Bracke, „Pomponius Mela, Etienne de Byzance, Honorius d'Autun és a brüsszeli kézirat, BR 2419-31”, Revue belge de philologie et d'histoire , tome 81., fasc. 2003. 4., középkori, modern és kortárs történelem - Middeleeuwse. modern in hedendaagse geschiedenis, pp. 1075-1081 ( online )
• Léon Malavialle, „India térképe Pomponius Méla szerint”, Annales de Géographie , 1900, t. 9., n ° 45, pp. 251-257 ( online )
• Jehan Desanges, „Afrika története a görög-római világban”, École Pratique des Hautes Etudes. 4. szakasz, történelem- és filológiai tudományok, Jelentések az 1992-1993-as év konferenciáiról, 1995:
  • 8. füzet, 1995, pp. 27–28 ( online )
  • 9. füzet, 1995, pp. 41–42 ( online )
  • 10. füzet, 1994-1995, 1996, pp. 62–63 ( online )
• Alain Silberman, Bevezetés és jegyzetek, Pomponius Mela, Chorography , Párizs, Les Belles Lettres, 1988.
• Hector Iglesias, "A part" Gipuzkoa "a Pomponius Mela Chorographia után" Vasconia Cuadernos de Historia-Geografía , 2011, 31-54. Oldal ⟨hal- 00749001⟩

Kapcsolódó cikkek

• Görög-római földrajzosok , földrajztudósok görög bányászok listája

Külső linkek

• Macrobe (teljes művek), Varron (latin nyelvből, Pomponius Méla (teljes művek), francia nyelvű fordítással, Désiré Nisard (1806-1888) irányításával, Firmin Didot frères, fils et Cie, Párizs, 1863 :  717. o
• la) De chorographia
• la) A De chorographia latin változat egyéb linkje
• Az In Situ Orbis Online másolatai a John Carter Brown Könyvtárba  (in) .