skót

skót
Ország Egyesült Királyság
Vidék Skócia ( Alföld ), Észak-Írország
Beszélők száma 1 500 000 ≈
Tipológia SVO , inflexiós , accusative , akcentus , ékezetes intenzitás
Írás Latin ábécé
Besorolás családonként
Hivatalos státusz
Irányítja Tha Boord o Ulstèr-Scotch (Észak-Írország)
Nyelvi kódok
ISO 639-2 sco
ISO 639-3 sco
IETF sco
Minta
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke ( lásd a szöveget francia nyelven )

1. cikk

Aw emberi kanák szabadon, egyenlő méltóságban és gazdagságban születnek. Felfogják őket a lelkiismeret és a lelkiismeret, és mindkettőjüket külön-külön vagy külön-külön kell vezetniük.

A skót ( autonym : skót , / skɒts / ) germán nyelv, amelyet Skóciában és Észak-Írországban beszélnek . Nagyon közel áll az angolhoz .

A skótokat nem szabad összetéveszteni a skót gaellel , a kelta család gael csoportjának nyelvével, amelyet hagyományosan a Felvidéken beszélnek . Nem tévesztendő össze a skót angollal sem , amely a skótok által befolyásolt, de az utóbbiaktól eltérő angol nyelv változata .

Az Auld Lang Syne ("The Old Time") dalszöveg, az angolszász országok újévének himnusza skót nyelven szerepel.

Státusz és elismerés

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája szerint a skót Skóciában regionális nyelvként ismerik el (a skót gaellel együtt ) . Különösen így van ez a regionális idióma jellemző az Alföldön (ahol is nevezik Lallans ), amelynek dialektusok dór és Teri.

Az ulsteri skótok egy másik nyelvjárás, amelyet Észak-Írországban és kisebb mértékben az Ír Köztársaságban regionális nyelvként ismernek el . Ebben a formában hagyományosan Antrim , Down , Derry és Donegal megyékben használják . Az ulsteri skótok nemrégiben új fellendülést tapasztaltak, elsősorban politikai okokból, az unionista közösségen belül . Állapotát a nagypénteki megállapodás határozza meg .

Sztori

A skótok a régi Northumbrianból származnak , az óangol egyik északi nyelvjárása, amelyet a normann invázió ( 1066 ) előtt Nagy-Britanniában a Humber folyótól északra beszélnek . Hatással volt rá az ó-skandináv is , amelyet a dán vikingek hoztak a szigetre a IX .  Századig .

Az észak-holland nyelvjárások Skóciában terjedtek el a kora középkorban , a pektusok beszédének kárára . Akkor tekintélyüket a királyság fővárosának, Edinburgh-nak köszönhette , ahol az ember meglehetősen korán elfogadta a Northumbrianust. A skótokra a gael is hatással van, a skótok eredeti nyelve: a két nyelv között több szókincscserét tanúsítanak.

Később a terület, ahol beszéltek, a hivatalos elhagyása miatt jelentősen csökkent, miután a királyi ház Skóciából Londonba költözött ( 1603-ban ). Mindazonáltal a regionális költészet örökítette meg  ; a legismertebb skót író Robert Burns költő .

A skótok nem tudták a magánhangzók kiejtésének fontos módosítását ( nagy magánhangzóváltás ), amelyet az angol megtapasztalt. Például az angol town / taʊ̯n / szót diftongussal ejtik, de a skót, toun megfelelő szót a / tun / -nel ejtik .

A skót nyelvjárások közötti különbségek és a szabályozó hatóság hiánya miatt a helyes írásmód még nem létezik , annak ellenére, hogy az ezen a nyelven beszélők több erőfeszítést tettek. A skót parlament 1999-es létrehozása azonban változást hozhat.

Szókincs

A lexikális szempontból a skótok nem kerültek ugyanolyan francia befolyás alá, mint az angol; egyes szavakkal ez a hatás markánsabb, például: tass ("csésze"), tae fash ("haragudni"), másokkal pedig kevésbé hangsúlyos, például: stramash (" clamor "), angolul  : clamor , zűrzavar . Azt is, hogy olyan szavakat tartalmaz, germán eredetű amelyek már nem léteznek a modern angolban, mint köszönt ( „sírni”), hasonló a holland kreet és francia regretter , az angol-skandináv eredetű, és ken ( „tudni”), hasonló Holland és német kennen ("tudni").


Megjegyzések és hivatkozások

Lásd is

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek