Apátság |
---|
Hercegnő |
---|
Születés |
1618. december 26 Heidelberg |
---|---|
Halál |
1680. február 8 Ahol 1680. február 11-én Herford apátság |
Tevékenységek | Filozófus , író |
Család | Wittelsbach-ház |
Apa | Frigyes V. |
Anya | Elisabeth Stuart |
Testvérek |
Henrietta Maria von der Pfalz Henry Frederick Gustavus Adolphus Nádor I. Károly I. nádor Edward herceg nádor Jean Philippe Frederic nádor Maurice nádori Rupert rajnai herceg Louise Hollandine nádori Sophia Hannoveri Charlotte a nádori Charlotte ( ben ) |
Vallás | kálvinizmus |
---|
Erzsébet Bohemia , Princess nádor, született Heidelberg on1618. december 26, meghalt 1680. február 11-énHerford protestáns apátnője volt . Ő volt a filozófus és híres a filozófiai lehetséges, hogy ő fenn Descartes amíg az utóbbi halála. Descartes metafizikai dualizmusával kapcsolatos kritikái úttörőek. Elisabeth-Charlotte bajor nagynénje, Orleans hercegnője és XIV Lajos francia király sógornője , híres levélíró és I. György nagy-britanniai király sógora .
Elisabeth, Palatinus hercegnő a tizenhárom gyermek közül a harmadik, V. Frigyes és Elisabeth Stuart idősebb lánya , akik röviden Csehország uralkodói voltak. Elutasítását követően a apja élt száműzetésben, először Heidelberg nagymamájával Louise-Juliana Orange-Nassau , lánya Orániai Vilmos , aki megtanította jámborság. Kilenc vagy tíz éves kora körül testvéreivel Leidenbe (Hollandia) küldték tanulmányaik befejezésére. Ott klasszikus és modern betűket, matematikát, ősi és kortárs nyelveket, valamint művészeteket tanult, és különös hajlandóságot mutatott a filozófia iránt. A görög becenevet az ősi nyelvek lenyűgöző elsajátításáért érdemelte ki.
Tanulmányai után csatlakozott szüleihez Hágába, ahol száműzetésben tartották bíróságukat. Azt tervezték, hogy feleségül veszik IV. Ladiszlas lengyel királyhoz, de nagyon ragaszkodva a protestáns valláshoz, nem volt hajlandó egyesülni egy katolikus uralkodóval.
1650 körül távozott Heidelbergben testvérével, Charles Louis -szal, akinek a Vesztfáliai Szerződés visszaállította a Pfalzot , de házassági gondjai távozásra késztették. Krossenben tett látogatása során, ahol az egyik nagynénje lakott, találkozott Johannes Cocceiusszal, aki később levelezést folytatott vele, és aki neki szentelte az Énekek énekéhez fűzött kommentárját . A Biblia tanulmányozására vezette.
Az 1667 lett apáca protestáns a apátság Herfordba ahol ő volt megkülönböztetni a pontosság, hogy teljesítse feladatait, az ő szerénysége és jótékonyság, különösen annak vendégszeretettel üldözött lelkiismereti okokból. A 1670 megkapta Jean de Labadie és az ő tanítványai , akinek kegyeleti vonzotta őt. A gyülekezet 1672-es távozása miatt elszomorodva a szimpatizánsok kis csoportját védelme alatt tartotta.
A Labadists követte a kvékerek . A 1677 William Penn maga ott maradt három napig Robert Barclay , elnökölt találkozók hagyott mély benyomást Elizabeth eszébe. Pennnel folytatott barátsága haláláig tartott, emlékét kereszt nélkül, korona nélkül ( No Cross, No Crown , 1682) című könyvének második kiadásában ünnepelte emlékét , dicsérte kegyességét és erényeit, egyszerűségét, tisztességét, alázatát. és jótékonysága. Leibniz 1678-ban meglátogatta .
Már 1639 -ben levelezést váltott Anne Marie de Schurman- nal , a „holland Minerva” becenevű tudóssal. Röviddel ezután kapcsolatba került Descartes-szal, aki kérésére a filozófia és az erkölcs professzora lett, és tanácsokat adott melankóliájának gyógyítására. A 1644 ő szentelt az ő elvei filozófia neki . Levelezésüket akkor folytatták, amikor Descartes Christina svéd királynő meghívására Stockholmba ment, ahol 1650- ben meghalt . Elisabeth feltette Descartes-nek a lélek és a test kapcsolatának kérdését, amelyet két különálló entitásnak tekintett, de amelyek egyesülését nehéz felfogni.
Csehországi Erzsébet a feminista filozófiatörténet fontos alakja. Filozófiai munkája és a 17. századi értelmiség számára nyújtott támogatás miatt vonzotta a figyelmet. Egyes kutatókat érdekel levelezése és élete, hogy megértsék az akkori értelmiségre rótt korlátokat. Mások Descartes-szal folytatott levelezését használják példának a nők bevonásának a filozófiai kánonba értékére, noha hozzájárulásuk különböző formákat ölthet. Ezt a kutatást az is érdekli, hogy Elisabeth neme hogyan befolyásolta a filozófia szemléletét.
Ezenkívül a hágai száműzetési bíróságát felhasználva létrehozta a női akadémikusok számára kedvező hálózatot. Hálózata egy olyan tér volt, ahol a nők levelezéssel folytathattak filozófiai kutatásokat. A hálózatba Elisabeth mellett Anna Maria van Schurman , Marie de Gournay és Lady Ranelagh is beletartozott .
16. III. Frigyes pfalzi | ||||||||||||||||
8. Pfalzi VI . Lajos | ||||||||||||||||
17. Brandenburg-Culmbachi Marie | ||||||||||||||||
4. IV . Frigyes pfalzi | ||||||||||||||||
18. I. Philippe Szent Hessen | ||||||||||||||||
9. Hesseni Erzsébet | ||||||||||||||||
19. Szászországi Christine | ||||||||||||||||
2. V. pfalzi Frigyes | ||||||||||||||||
20. Nassau-Dillenbourgi Vilmos | ||||||||||||||||
10. William I st az Orange-Nassau | ||||||||||||||||
21. Juliana de Stolberg | ||||||||||||||||
5. Louise-Juliana, Orange-Nassau | ||||||||||||||||
22. Montpensieri III . Lajos | ||||||||||||||||
11. Charlotte de Montpensier | ||||||||||||||||
23. Jacqueline de Longwy | ||||||||||||||||
1. Csehországi Erzsébet | ||||||||||||||||
24. Matthew Stewart | ||||||||||||||||
12. Henri Stuart | ||||||||||||||||
25. Margaret Douglas | ||||||||||||||||
6. Jacques VI Skócia és I st Anglia | ||||||||||||||||
26. V. skót skót James | ||||||||||||||||
13. Marie Stuart | ||||||||||||||||
27. Marie de Guise | ||||||||||||||||
3. Elisabeth Stuart | ||||||||||||||||
28. Dániai keresztény III | ||||||||||||||||
14. II. Dán Frigyes | ||||||||||||||||
29. Dorothée de Saxe-Lauenbourg | ||||||||||||||||
7. Dán Anne | ||||||||||||||||
30. Ulrich Mecklenburg-Güstrow-ból | ||||||||||||||||
15. Sophie Mecklenburg-Güstrow-ból | ||||||||||||||||
31. A dán Erzsébet | ||||||||||||||||