Cseh Erzsébet (1618-1680)

Cseh Erzsébet, Nádor hercegnő Kép az Infoboxban. Cseh Erzsébet, Nádor hercegnő Funkció
Apátság
Nemesség címe
Hercegnő
Életrajz
Születés 1618. december 26
Heidelberg
Halál 1680. február 8 Ahol 1680. február 11-én
Herford apátság
Tevékenységek Filozófus , író
Család Wittelsbach-ház
Apa Frigyes V.
Anya Elisabeth Stuart
Testvérek Henrietta Maria von der Pfalz
Henry Frederick
Gustavus Adolphus Nádor
I. Károly I.
nádor Edward herceg nádor
Jean Philippe Frederic nádor
Maurice nádori
Rupert rajnai herceg
Louise Hollandine nádori
Sophia Hannoveri
Charlotte a nádori Charlotte ( ben )
Egyéb információk
Vallás kálvinizmus

Erzsébet Bohemia , Princess nádor, született Heidelberg on1618. december 26, meghalt 1680. február 11-énHerford protestáns apátnője volt . Ő volt a filozófus és híres a filozófiai lehetséges, hogy ő fenn Descartes amíg az utóbbi halála. Descartes metafizikai dualizmusával kapcsolatos kritikái úttörőek. Elisabeth-Charlotte bajor nagynénje, Orleans hercegnője és XIV Lajos francia király sógornője , híres levélíró és I. György nagy-britanniai király sógora .

Életrajz

Elisabeth, Palatinus hercegnő a tizenhárom gyermek közül a harmadik, V. Frigyes és Elisabeth Stuart idősebb lánya , akik röviden Csehország uralkodói voltak. Elutasítását követően a apja élt száműzetésben, először Heidelberg nagymamájával Louise-Juliana Orange-Nassau , lánya Orániai Vilmos , aki megtanította jámborság. Kilenc vagy tíz éves kora körül testvéreivel Leidenbe (Hollandia) küldték tanulmányaik befejezésére. Ott klasszikus és modern betűket, matematikát, ősi és kortárs nyelveket, valamint művészeteket tanult, és különös hajlandóságot mutatott a filozófia iránt. A görög becenevet az ősi nyelvek lenyűgöző elsajátításáért érdemelte ki.

Tanulmányai után csatlakozott szüleihez Hágába, ahol száműzetésben tartották bíróságukat. Azt tervezték, hogy feleségül veszik IV. Ladiszlas lengyel királyhoz, de nagyon ragaszkodva a protestáns valláshoz, nem volt hajlandó egyesülni egy katolikus uralkodóval.

1650 körül távozott Heidelbergben testvérével, Charles Louis -szal, akinek a Vesztfáliai Szerződés visszaállította a Pfalzot , de házassági gondjai távozásra késztették. Krossenben tett látogatása során, ahol az egyik nagynénje lakott, találkozott Johannes Cocceiusszal, aki később levelezést folytatott vele, és aki neki szentelte az Énekek énekéhez fűzött kommentárját . A Biblia tanulmányozására vezette.

Az 1667 lett apáca protestáns a apátság Herfordba ahol ő volt megkülönböztetni a pontosság, hogy teljesítse feladatait, az ő szerénysége és jótékonyság, különösen annak vendégszeretettel üldözött lelkiismereti okokból. A 1670 megkapta Jean de Labadie és az ő tanítványai , akinek kegyeleti vonzotta őt. A gyülekezet 1672-es távozása miatt elszomorodva a szimpatizánsok kis csoportját védelme alatt tartotta.

A Labadists követte a kvékerek . A 1677 William Penn maga ott maradt három napig Robert Barclay , elnökölt találkozók hagyott mély benyomást Elizabeth eszébe. Pennnel folytatott barátsága haláláig tartott, emlékét kereszt nélkül, korona nélkül ( No Cross, No Crown , 1682) című könyvének második kiadásában ünnepelte emlékét , dicsérte kegyességét és erényeit, egyszerűségét, tisztességét, alázatát. és jótékonysága. Leibniz 1678-ban meglátogatta .

Descartes

Már 1639 -ben levelezést váltott Anne Marie de Schurman- nal , a „holland Minerva” becenevű tudóssal. Röviddel ezután kapcsolatba került Descartes-szal, aki kérésére a filozófia és az erkölcs professzora lett, és tanácsokat adott melankóliájának gyógyítására. A 1644 ő szentelt az ő elvei filozófia neki . Levelezésüket akkor folytatták, amikor Descartes Christina svéd királynő meghívására Stockholmba ment, ahol 1650- ben meghalt . Elisabeth feltette Descartes-nek a lélek és a test kapcsolatának kérdését, amelyet két különálló entitásnak tekintett, de amelyek egyesülését nehéz felfogni.

Hozzájárulás a feminista filozófiatörténethez

Csehországi Erzsébet a feminista filozófiatörténet fontos alakja. Filozófiai munkája és a 17. századi értelmiség számára nyújtott támogatás miatt vonzotta a figyelmet. Egyes kutatókat érdekel levelezése és élete, hogy megértsék az akkori értelmiségre rótt korlátokat. Mások Descartes-szal folytatott levelezését használják példának a nők bevonásának a filozófiai kánonba értékére, noha hozzájárulásuk különböző formákat ölthet. Ezt a kutatást az is érdekli, hogy Elisabeth neme hogyan befolyásolta a filozófia szemléletét.

Ezenkívül a hágai száműzetési bíróságát felhasználva létrehozta a női akadémikusok számára kedvező hálózatot. Hálózata egy olyan tér volt, ahol a nők levelezéssel folytathattak filozófiai kutatásokat. A hálózatba Elisabeth mellett Anna Maria van Schurman , Marie de Gournay és Lady Ranelagh is beletartozott .

Származás

Csehországi Erzsébet (1618-1680) származása
                                 
  16. III. Frigyes pfalzi
 
         
  8. Pfalzi VI . Lajos  
 
               
  17. Brandenburg-Culmbachi Marie
 
         
  4. IV . Frigyes pfalzi  
 
                     
  18. I. Philippe Szent Hessen
 
         
  9. Hesseni Erzsébet  
 
               
  19. Szászországi Christine
 
         
  2. V. pfalzi Frigyes  
 
                           
  20. Nassau-Dillenbourgi Vilmos
 
         
  10. William I st az Orange-Nassau  
 
               
  21. Juliana de Stolberg
 
         
  5. Louise-Juliana, Orange-Nassau  
 
                     
  22. Montpensieri III . Lajos
 
         
  11. Charlotte de Montpensier  
 
               
  23. Jacqueline de Longwy
 
         
  1. Csehországi Erzsébet  
 
                                 
  24. Matthew Stewart
 
         
  12. Henri Stuart  
 
               
  25. Margaret Douglas
 
         
  6. Jacques VI Skócia és I st Anglia  
 
                     
  26. V. skót skót James
 
         
  13. Marie Stuart  
 
               
  27. Marie de Guise
 
         
  3. Elisabeth Stuart  
 
                           
  28. Dániai keresztény III
 
         
  14. II. Dán Frigyes  
 
               
  29. Dorothée de Saxe-Lauenbourg
 
         
  7. Dán Anne  
 
                     
  30. Ulrich Mecklenburg-Güstrow-ból
 
         
  15. Sophie Mecklenburg-Güstrow-ból  
 
               
  31. A dán Erzsébet
 
         
 

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Annie Bitbol-Hespériès, "Descartes szembesül Elisabeth hercegnő melankóliájával", A történelem filozófiája, tisztelgés Raymond Klibansky előtt , szerkesztette: B. Melkevik és J.-M. Narbonne, Presses de l'Université de Laval Kanada), p. 229–250.
  2. René Descartes, Levelezés Elisabeth-lel és más levelek , Jean-Marie Beyssade és Michelle Beyssade bevezetője, bibliográfiája és kronológiája, Garnier-Flammarion, 1989.
  3. (in) Eileen O'Neill , "FILOSÓFIA TÖRTÉNETE Eltűnő tinta: A kora újkori női filozófusok és sorsuk a történelemben" , Filozófia egy feminista hangon , Princeton University Press ( ISBN  9781400822324 , DOI  10.1515 / 9781400822324.17 , online olvasás )

Függelékek

Külső linkek

Bibliográfia