Guillaume Apollinaire Guillaume Apollinaire 1916-ban.
Születés |
1880. augusztus 25 Róma , Olaszország Királyság |
---|---|
Halál |
1918. november 9 Párizs , Franciaország |
Temetés | Pere Lachaise temető |
Születési név | Guglielmo Alberto Wladimiro Alessandro Apollinare, Kostrowitzky |
Becenév | Guillaume Apollinaire |
Nemzetiségek |
Orosz francia (azóta1916. március 9) |
Otthonok | Nîmes , Nizza , Cannes , Róma (1880-1887) , Monaco (1887-1895) , Stavelot (1899) , Aix-les-Bains (1899) , Lyon (1899) , Párizs (ig1918) |
Kiképzés | Colegio Niño Jesús de Praga ( en ) (óta1887) |
Tevékenység | Francia költő , író |
A tevékenység időszaka | Mivel 1898 |
Házastárs | Jacquelina Alvarez ( in ) |
Tagja valaminek | Norman Modern Festészet Társasága |
---|---|
Katonai rendfokozat | Hadnagy |
Konfliktus | Első világháború |
Mozgalom | A szürrealizmus , a szimbolizmus , az új szellem, a kubizmus előfutára |
Hangszer | Zongora |
Művészi műfaj | Fehér férgek |
Az őrizet helye | Párizs – La Santé börtönközpont (1911) |
Megkülönböztetés | Meghalt a Nemzet szolgálatáért |
Guillaume Albert Vladimir Alexandre Apollinaire de Kostrowitzky , más néven Guillaume Apollinaire , francia költő, író, kritikus és művészetelméleti szakember, aki az Orosz Birodalom , a 1880. augusztus 25Rómában. Párizsban hunyt el 1918. november 9a spanyol influenza miatt , de Franciaország számára a háború alatt folytatott elkötelezettsége miatt halottnak nyilvánították .
Tartják az egyik legfontosabb francia költők XX th században , a szerző verseit ilyen terület , a dal a nem kedvelt , Le Pont Mirabeau , miután a téma több dal adaptációk a században. Munkájának erotikus része - köztük főleg három regény (köztük egy elveszett), sok vers és bemutatkozás licencelő szerzőknek - szintén átkerült az utókorba. Egy ideig kísérletezett a kalligram (találmányának kifejezése, bár nem maga a műfaj feltalálója volt, rajzok formájában írt verseket jelöl, versekben és versszakokban nem klasszikus formában). Kora számos művészi avantgárd kántora volt, különös tekintettel a kubizmusra és az orfizmusra , amelyek terhességében költőként és az Új Szellem teoretikusaként vett részt . A szürrealizmus előfutára a Les Mamelles de Tirésias című drámájában (1917) hamisította meg nevét .
Guillaume Apollinaire Rómában született, Guglielmo Alberto Wladimiro Alessandro Apollinare de Kostrowitzky néven , lengyelül Wilhelm Albert Włodzimierz Aleksander Apolinary Kostrowicki, gyógynövény. Wąż . Apollinaire valójában - 1916-os honosításáig - Guillaume Albert Vladimir Alexandre Apollinaire de Kostrowitzky ötödik keresztneve .
Édesanyja, Angelika Kostrowicka ( WAZ klán , vagy Angelica a WAZ-Kostrowicky), született Nowogródek az Orosz Birodalom (ma Navahrudak a fehérorosz ), a család a lengyel nemesség . Apja, a pápa tiszteletbeli köpenyes és kardos operatőrének halála után Rómában marad, ahol egy nemes úrnőjévé válik, és nem kívánt terhességet szenved . A fia született1880. augusztus 25 és a városházára nyilvánítják, hogy született 1880. augusztus 26ismeretlen apa és egy anya, akik névtelenek maradni, így az adminisztráció feltételezett vezetéknevet adott neki: Dulcigny. Angelika néhány hónappal később közjegyző előtt fiaként ismeri el, Guglielmo Alberto Wladimiro Alessandroi Apollinare de Kostrowitzky néven. A legvalószínűbb hipotézis szerint apja olasz tiszt, Francesco Flugi d'Aspermont lenne. 1882-ben féltestvérét, Alberto Eugenio Giovannit adta neki. 1887-ben fiaival Olga de Kostrowitzky néven Monacóba költözött . Nagyon gyorsan ott letartóztatták és a rendőrség vitéz nőként sorolta fel, valószínűleg edzőként kereste a kenyerét az új kaszinóban. Guillaume, akit a Marist testvérek által vezetett Saint Charles College bentlakásos iskolájába helyeztek, 1887 és 1895 között tanult, és az egyik legjobb hallgatónak bizonyult. Aztán beiratkozott a cannes-i Stanislas középiskolába , majd a nizzai Masséna középiskolába , ahol megbukott az első érettségin, és nem indult újra. A három hónapos nyári 1899, anyja telepítve rá, testvérével, a Constant hely a kis vallon falu Stavelot , a nyugdíj, amely elhagyta aOktóber 5, a "faharangra": anyjuk csak a pénzt küldte nekik a vonatra, nem tudják kifizetni a szálloda számláját, és titokban menekülniük kell, miután mindenki alszik. A vallon epizód véglegesen gazdagította képzeletét és alkotását. Így ettől az időponttól kezdve ennek a régiónak az ünnepi táncai ("C'est la maclotte qui sautille ..."), Marie-ban , a Hautes Fagnes emlékei , valamint a vallon nyelvjárástól való kölcsönös emlékek származnak .
Apollinaire anyjaJournal of Paul Léautaud at1919. január 20 : „Látom, hogy egy hölgy belép [Apollinaire édesanyjába, Léautaud irodájába a Mercure de France-nál ], elég magas, elegáns, kissé szokatlan megjelenéssel. Nagyon hasonlít az Apollinaire-re, vagy inkább Apollinaire-re, az orrára, a szemére, főleg a szájára és a száj kifejezésére nevetésben és mosolyban. / Nagyon eredetinek tűnik számomra. Dús. Azok közé a nők közé tartozik, akikről azt mondják, hogy kissé „dobozon kívül vannak”. Fél óra alatt elmondja az életéről: orosz, soha nem házasodott, sok utazás volt, szinte egész Európában. (Apollinaire hirtelen úgy tűnik számomra, hogy ezt a csavargást örökölte a képzeletemben.) Apollinaire Rómában született. Nem mond nekem semmit az apáról. / Beszél velem arról a férfiról, akivel huszonöt évig élt, barátjáról, egy elzászi, nagyszerű játékosról, aki néha tele volt pénzzel, néha pénz nélkül. Semmi hiánya nincs. Vacsorák a Paillard, a Prunier , a Café de la Paix stb. / Azt mondja nekem, hogy többször is "telepítette" Apollinaire-t, hogy leöntötte pénzzel. Ha róla beszél, mindig azt mondja: Wilhelm. / Heves érzelmek Apollinaire felesége iránt. / [...] Apollinaire-t úgy ábrázolja nekem, mint egy kis gyengéd fiút, aki érdeklődik, gyakran elhurcolja, mindig pénzt kér, és nem hajlandó odaadni, amikor neki van. / Nem titkolta előlem korát: 52 éves. Nagyon jól megőrzött ebben a korban, különösen karcsú és könnyű, könnyű járás. "
1900-ban Párizsba költözött, amely akkoriban a művészet és az európai irodalom központja volt. Bizonytalanságban élve anyja azt kérte tőle, keressen megélhetést, tegyen gyorsírást és banki alkalmazott lett, mint féltestvére, Alberto Eugenio Giovanni. Az ügyvéd Esnard bérelt neki egy hónapra, mint egy néger írni a szappanopera Mit kell tenni? A Le Matin , de nem hajlandó kifizetni. Hogy megbosszulja magát, elcsábítja fiatal szeretőjét.
Ban ben 1901 július, ekkor írta első cikkét a Tabarin című szatirikus hetilapnak Ernest Gaillet rendezésében1901 szeptemberelső versei a La Grande France recenzióban jelentek meg Wilhelm Kostrowitzky néven. Nak,-nek1901 május nál nél 1902. augusztus 21, oktatója Élinor Hölterhoffnak, milhaui vikomtánus német származású és francia gróf özvegyének. Beleszeret a kislány angol nevelőjébe, Annie Playdenbe , aki visszautasítja előrelépéseit. Akkor ez a "rajnai" időszak volt, amelynek gyűjteményei a nyomokat hordozzák ( La Lorelei , Schinderhannes ). Vissza Párizsba1902. augusztus, kapcsolatot tart Annie-val, és kétszer látogatja meg Londonban. De 1905-ben Amerikába távozott. A költő az elutasított személy fájdalmát ünnepli Annie-ban , a La Chanson du mal-loved-ben , a Landor Road emigránsában , Rhenans-ban .
1902 és 1907 között különféle ösztöndíjszervezeteknél dolgozott, ugyanakkor történeteket és verseket publikált magazinokban. Abban az időben Apollinaire-t álnévnek vette anyai nagyapja, Apollinaris utóneve után, amely Apollót , a költészet istenét idézi . Ban ben1903. november, havilapot hoz létre, amelynek főszerkesztője, a Le festin d'Ésope egy gyönyörű levelek áttekintését, amelyben néhány verset közöl; vannak barátai, André Salmon , Alfred Jarry , Mécislas Golberg szövegei is.
1907-ben találkozott Marie Laurencin festővel . Hét évig kaotikus és viharos kapcsolatot tartanak fenn. Ugyanakkor, elkezdett élni a tollát, és összebarátkozott Pablo Picasso , Antonio de La Gandara , Jean Metzinger , Paul Gordeaux , André Derain , Edmond-Marie Poullain , Maurice de Vlaminck és Douanier Rousseau teszi nevét költő és újságíró, előadó és műkritikus a L'Intransigeant-nél . 1909-ben André Derain fametszetek reprodukcióival díszített művét , a L'Enchanteur pourrissant- t Daniel-Henry Kahnweiler műkereskedő adta ki . A1911. szeptember 7, La Mona Lisa lopásában bűnrészességgel vádolják, mert egyik ismerőse szobrokat lopott a Louvre-ból , egy hétre az egészségügyi börtönben van ; ez az élmény jelöli. Abban az évben kiadta első versgyűjteményét, a Le Bestiaire ou Cortège d'Orphée-t , amelyet Raoul Dufy metszeteivel díszítettek . 1913-ban a Mercure de France kiadásai kiadták az Alcools-t , 1898 óta költői munkájának összegét.
A 1913. december 24Guillaume Apollinaire rögzíti Le Pont Mirabeau és a Le Voyageur meg az Archives de la Parole, hanganyagok tartják a Francia Nemzeti Könyvtár és hallgatható a Gallica .
Ban ben 1914. augusztus, megpróbál bevonulni a francia hadseregbe , de a felülvizsgálati bizottság elhalasztja kérését, mert nincs francia állampolgársága.
Lou és MadeleineNizzába indul, ahol a második kérése van 1914. december, elfogadják, amely megkezdi honosítási eljárását. Röviddel megérkezése után egy barátja bemutatta őt Louise de Coligny-Châtillonnal , egy ebéd közben egy nizzai étteremben. Elvált, volt sógornőjével a Nizza melletti Villa Baratierben él, és nagyon szabad életet él. Guillaume Apollinaire azonnal beleszeretett, Lou- nak becézte és kezdetben hiába udvarolt neki. Aztán megadja neki a kegyeit, megvonja tőle, és amikor a munkavállalási kérelem elfogadása után Nîmesbe küldik tanulni, egy hétig ott csatlakozik hozzá, de nem rejti el előtte a férfi iránti kötődését. becenevén Toutou . Kapcsolatuk a kapcsolatukból fakad; azon levelek hátoldalán, amelyeket Apollinaire eleinte napi egy vagy kétnapi, majd egyre nagyobb távolságra küldött, olyan versek találhatók, amelyeket később Ombre de mon amour, majd Poèmes címmel Lou-nak gyűjtöttek .
Szerelmi nyilatkozata, kelt kelt levelében 1914. szeptember 28a következő fogalmakkal kezdődött: "Miután ma reggel elmondtam, hogy szerettelek, szomszédom tegnap este, most már kevésbé érzem magam zavarban, amikor megírtam neked." Már éreztem az ebédnél a régi Nizzában, ahol nagy és gyönyörű őz szeme annyira megzavart, hogy a lehető leghamarabb elmentem, hogy elkerüljem az általam adott szédülést. "
De a fiatal nő soha nem fogja úgy szeretni, ahogy szerette volna; nem hajlandó elhagyni Toutou-t, és Apollinaire távozásának előestéjén a frontra,1915. március, szakítanak azzal, hogy megígérik, hogy barátok maradnak. Úgy kezdődik a 38 th Field tüzérezred a Champagne elülső1915. április 4. Annak ellenére, hogy a viszontagságos háborús létezését, azt írja, amikor csak tud tartani a morál, és továbbra is költő ( Case d'Armons ) és kiterjedt levelezést folytatott Lou, ő sok barátot, és egy fiatal lány, Madeleine Pagès , akivel találkozott a vonat, a1915. január 2, miután visszatért egy találkozóval Lou-val. Amikor elöl van, küld neki egy kártyát, a nő válaszol neki, és így megkezdődik a gyorsan gyulladt levelezés, amely augusztusban és mindig levelezéssel vezet házassági ajánlathoz. Ban ben1915. november, azzal a céllal, hogy tiszt legyen, Wilhelm de Kostrowitzky-t kérésére áthelyezték a gyalogsághoz, amelynek sorait megtizedelték. Belépett a 96 th gyalogezred a hadnagy, karácsonykor ment Oran megtalálja a menyasszonya az első szabadságra.
Ez is kezdődik, ben 1915. július, levelezés Jeanne Burgues-Brun költővel , aki háborús keresztanyja lesz . Ezeket a leveleket 1948-ban az Editions Pour les fils de roi, majd 1951-től a Gallimard kiadás teszi közzé .
A 1916. március 9, megszerezte francia honosítását, de néhány nappal később, a 1916. március 17, a templomban egy repesz megsebesítette. Ezután árkaiban olvasta a Mercure de France- t. Château-Thierry-be evakuálták , és a párizsi Val de Grâce -ba helyezték át . Ott treppelték tovább 1916. május 10majd hosszú lábadozás kezdődik, amelynek során abbahagyja az írást Madeleine-nek. Október végén megjelent mesegyűjteménye, a Le Poète Assassiné és megkoronázták a kiadványt, aDecember 31-én, emlékezetes bankettel, amelyet barátai rendeztek az orleans-i régi palotában .
A szürrealisták ezután érdekelt festménye Giorgio de Chirico 1914-ben épült, ami után valószínűleg címmel A Target Man , talált végleges neve: Álló (figyelmeztető) Guillaume Apollinaire . Ezt a nevet annak a profilnak köszönheti, amely a kompozícióban található, és egy fehér kört tartalmaz a bal templomon. Célpont éppen azon a helyen, ahol két évvel később Apollinaire megsebesült. Ez utóbbi maga is a sors jelének tartja, és a szürrealisták követik példájukat , hajlamosak arra, hogy De Chirico-ban felismerjenek bizonyos elõzetes ajándékokat.
Utóbbi évek1917 márciusában létrehozta a szürrealizmus kifejezést, amely Paul Dermée-hez írott egyik levelében és a Parade című balett műsorában jelent meg, amelyet aMájus 18. AMájus 11, az orvosi bizottság a fegyveres erőkben folytatott kampányra végleg alkalmatlannak nyilvánítja, és egy kisegítő szolgálatba sorolja át. A1917. június 19, a hadügyminisztériumhoz tartozik, amely a cenzúrához rendeli. AJúnius 24, eljátssza Les Mamelles de Tirésias című darabját ( szürrealista dráma két felvonásban és prológban) a Renée Maubel konzervatórium, ma a Galabru színház termében. ANovember 26, azt mondja, hogy beteg, és Pierre Bertin színész tartja híres előadását, a L'Esprit Nouveau- t a Vieux Colombier színházban .
1918-ban Éditions Sic kiadta Les Mamelles de Tirésias című darabját . Az új társának dedikált verse, a La jolie rousse márciusban jelent meg a L'Éventail magazinban . Áprilisban a Mercure de France kiadja új versgyűjteményét, a Calligrammes-t . AMájus 2, feleségül vette Jacqueline-t (a vers "csinos vöröshajúját"), akinek Apollinaire műveinek számos posztumusz publikációjával tartozunk. Tanúi Picasso, Gabrièle Buffet és a híres műkereskedő, Ambroise Vollard . HozzárendelveMájus 21-én a telepek minisztériumának sajtóirodájában hadnaggyá léptették elő Július 28. Miután a három hét szabadságra Jacqueline, a Kervoyal (a Damgan , a Morbihan ), visszatért a minisztérium hivatali és ugyanakkor továbbra is munkát cikkek, a forgatókönyvet a mozi, és a próbák az ő novellája darab, az idő színe .
Sérülésétől meggyengülve Guillaume Apollinaire tovább halt 1918. november 9nála, a Saint-Germain sugárút 202. szám alatt , a rue Saint-Guillaume sarkán . Ez volt a spanyol nátha vitte a végső fulladás , „bél influenza bonyolítja tüdőpangást”, mint Pál Léautaud írja naplójában du1918. november 11. Míg barátai jönnek üdvözölni a maradványait, a párizsiak felvonulnak az ablakai alatt, és azt mondják: "Öld meg Guillaume-ot!" », Nem a költőre, hanem az ugyanazon a napon lemondott német Wilhelm kaiserre hivatkozva. A Père-Lachaise temetőben van eltemetve .
Ban ben 1921. május, társai és bensőséges tagjai bizottságot hoznak létre, hogy összegyűjtsék a síremlék temetési emlékének Picasso általi kivégzését. Hatvanöt művész kínál alkotásokat, amelyek aukciója a Galerie Paul Guillaume-ban, a 16 és a1924. június 18, 30 450 frankot jelent. 1927-ben és 1928-ban Picasso két projektet javasolt, de egyik sem maradt fenn. Az elsőt obszcénnek tartja a bizottság. A másodikra - fémrudak konstrukciójára - Picassót az az „üres emlékmű” ihlette, amelyet a benini madár a Le Poète bérgyilkosban a Croniamantal számára készített . 1928 őszén négy építést hajtott végre barátja, Julio Gonzalez festő, ötvös és kovács segítségével, akit a bizottság elutasított; hármat a párizsi Picasso Múzeumban őrzik, a negyedik magángyűjteményhez tartozik.
Végül Apollinaire barátja, Serge Férat festő tervezte a gránit emlékmű- menhirt , amely felülmúlta a sírt a Père-Lachaise temetőben , a 86. körzetben. A síron kettős epitaph is található, amely a Calligrammes gyűjteményből származik , a trois stanzes megszakítja a Colline-t , amely felidézi költői projektjét és halálát, valamint egy zöld alakú és fehér szilánkok kalligrammája egy szív alakú, amely "a szívemet felborult lángként" olvassa .
Fiatalkorában a szimbolista költészet hatására, élete során csodálta azokat a fiatal költőket, akik később alkották a szürrealista csoport magját ( Breton , Aragon , Soupault - Apollinaire a " szürrealizmus " kifejezés kitalálója ), nagyon korán felfedte az eredetiséget amely megszabadította az iskola minden befolyásától és amely a XX E. század első felének irodalmi forradalmának egyik előfutárává tette . Művészete nem egy elméleten alapszik, hanem egy egyszerű elven: az alkotás aktusának a képzeletből, az intuícióból kell származnia, mert annak az élethez, a természethez kell legközelebb állnia. Ez utóbbi számára „tiszta forrás, amelyből inni lehet, félelem nélkül, hogy megmérgezi magát” ( Œuvres en prose complete , Gallimard, 1977, 49. o. ).
De a művésznek nem szabad utánoznia, hanem saját szemszögéből kell megjelenítenie. „Meggyőződéses támogatója vagyok annak, hogy kizárjam az intelligencia beavatkozását, vagyis a filozófiát és a logikát a művészet megnyilvánulásaiban. A művészetnek az érzelmek őszinteségén és a kifejezés spontaneitásán kell alapulnia: mindkettő közvetlen kapcsolatban áll azzal az élettel, amelyet esztétikusan fel akarnak nagyítani ”- mondja Apollinaire (Perez-Jorba interjúja a La Publicidadban ). A művészi munka hamis, mivel nem utánozza a természetet, de egy saját valósággal van felruházva, amely az igazságát alkotja.
Az Apollinaire-t a modernség és a hagyomány finom kölcsönhatása jellemzi. Nem neki kell a múltba vagy a jövőbe tekintenie, hanem követnie kell az idő mozgását. Ehhez sokat használja a jelenet, a beszéd idejét verseiben, különösen az Alcools gyűjteményben . Verseit a múltban vagy a jelenben helyezi el, de mindig máskor, gyakran a jövőből származó embereket szólít meg. Sőt: „Nem viheted magaddal mindenhova apád holttestét, a többi halott társaságában elhagyod. És emlékezünk, megbánjuk, csodálattal beszélünk róla. És ha apa leszünk, nem szabad elvárnunk, hogy egyik gyermekünk meg akarja másolni magát holttestünk életéig. De a lábunk csak hiába áll ki a halottat tartalmazó földtől ”( Esztétikai meditációk , I. rész: A festésről ).
A kalligram így helyettesíti a linearitást az egyidejűséggel, és vizuális költői alkotást alkot, amely egyesíti az írási gesztus szingularitását a nyomtatott oldal reprodukálhatóságával. Apollinaire az állandó formai megújulást szorgalmazza (szabadvers, monostiche, lexikális alkotás, mitológiai szinkretizmus). Végül a költészet és általában a művészet egy módja annak, hogy a művész közölje tapasztalatait másokkal. Ily módon sikerül elérnie az egyetemeset azzal, hogy kifejezi azt, ami sajátos. Végül az Apollinaire-álom egy átfogó költői mozgalmat képez, iskolák nélkül, a XX . Század elején, a művészet és az írás megújulásának időszakát, az 1900-as években a kubizmus , az 1909-es futurizmus és a dadaizmus az 1900-as években . 1916. Ő is adott a festmény Robert Delaunay és Sonia Delaunay kifejezés orfizmus , még egy utalás a művészettörténet . Apollinaire barátságot ápol számos művészrel, és támogatja őket művészi útjukban (lásd az „Új falanx” konferenciát), például Pablo Picasso , Georges Braque , Henri Matisse és Henri Rousseau festőket .
Zóna című verse befolyásolta Carlo Bordini kortárs olasz költőt és az úgynevezett " narratív költészet " aktualitását.
A költő munkája mögött gyakran elfelejtjük a mesemondó munkáját, prózában, olyan történetekkel, mint A meggyilkolt költő vagy Az ülő nő , amelyek megmutatják eklektikáját és vágyát, hogy a prózának új műfajt adjon, szemben a realizmussal. és a maga idejében divatos naturalizmus . Amikor meghalt, sok vázlatot találtunk regényekhez vagy mesékhez, amelyeket soha nem volt ideje feldolgozni a végéig.
Referenciák:
1941-ben Guillaume-Apollinaire-díjat hozott létre Henri de Lescoët , amelynek célja eredetileg a költők nyaralásának lehetővé tétele volt. 1951-ben a nyugati része a rue de l'Abbaye a 6 th kerületben a párizsi átkeresztelték tiszteletére Guillaume Apollinaire utca .
Postai bélyeget bocsátottak ki, amelynek értéke 0,50 + 0,15 frank volt 1961. május 22Guillaume Apollinaire képével. A „ Premier jour ” törlésre Párizsban került sorMájus 20.
1999-ben Rahmi Akdas megjelent egy török fordítása Eleven ezer méterre , a cím alatt On Bir Bin Kirbaç . Súlyos pénzbírsággal sújtották „obszcén vagy erkölcstelen kiadványok miatt, amelyek valószínűleg a lakosság szexuális vágyát gerjesztik és kihasználják”, a művet lefoglalták és megsemmisítették.
Neve szerepel a párizsi Pantheon emléktábláin az első világháború alatt zászlók alatt elhunyt írók listáján.
A történeti könyvtár a város Párizs területén a személyes könyvtárának Guillaume Apollinaire, megszerezte a város 1990-ben, amely magában foglalja a mintegy 5000 munkái nagyon sokféle. Pierre-Marcel Adéma, az Apollinaire első igazi életrajzírójának adománya, valamint Michel Décaudin , az író szakembere, aki munkakönyvtárát ajánlotta fel, lehetővé tette a Guillaume Apollinaire gyűjtemény bővítését.
Csak az 2013. szeptember 29hogy a munka a Guillaume Apollinaire lépett a köztulajdonban Franciaországban vagyis miután a 94 éves és 272 napos.
2016-ban a Musée de l'Orangerie a párizsi szentel egy kiállítást , hogy a kapcsolata a művészeti világban a cím alatt Apollinaire, le tekintetben du Poète .
A párizsi Saint-Germain sugárúton, a 202. szám alatt található egykori lakásából száz, számos afrikai szobrot tartalmazó ajándéktárgy értékesítése Corbeil-ben történt. 2017. június 24.
A 1 st október 2018, az Apollinaire halálának századik évfordulója alkalmából az Adieu összefoglaló média csendben (beleértve a költő dicséretét is) közzéteszi Apollinaire egy teljesen kiadatlan versét, amelynek címe: „Egy őrszem elmúlik”.
[…]
Végül elszakadtam
minden természetes dologtól
, végre meghalhatok, de nem bűn.
És amit soha nem érintettünk
, megérintettem, éreztem,
és átvilágítottam mindent, amit senki sem
tud elképzelni,
és sokszor mérlegeltem
még a hihetetleneket is az élet
meghalhatok mosolyogva
Szokj hozzá, mint én
ezekhez a csodákhoz, amelyeket hirdetni fogok
a jóságnak, amely uralkodni fog
A szenvedésnek, amelyet elviselek
És megismered a jövőt
A jósághoz, amely uralkodni fog
A szenvedéshez, amelyet elviselek
És meg fogod tudni a jövő