Osztrák Kommunista Párt (de) Kommunistische Partei Österreichs | |
Hivatalos embléma. | |
Bemutatás | |
---|---|
Szóvivő | Mirko Messner |
Alapítvány | 1918. november 3 |
Ülés | Drechslergasse 42 A-1140 Bécs |
Újság |
A Néphang ( németül : Volksstimme ) |
Ifjúsági mozgalom | Ausztria kommunista ifjúsága |
Helymeghatározás | Legbaloldalibb |
Ideológia | kommunizmus |
Nemzeti hovatartozás | További KPÖ (en) |
Európai hovatartozás | Az Európai Baloldal Pártja |
Nemzetközi hovatartozás | Kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozója |
Tagok | 3500 (2004) |
Színek | Piros |
Weboldal | kpoe.at |
Az Osztrák Kommunista Párt ( németül : Kommunistische Partei Österreichs , rövidítve KPÖ ) megalapította a1918. november 3néven kommunista párt a német Ausztriában ( német : Kommunistische Partei Deutsch-Österreichs , rövidítve KPDÖ), az egyik legrégebbi kommunista pártok Európában.
Az Osztrák Kommunista Párt történelmileg a két politikai párt egyike, a szociálkeresztényekkel együtt, amely 1918 után védi az önálló osztrák nemzet eszméjét.
1927-ben a trockista irányzatú kommunisták Joseph Frey és Kurt Landau mellett megalapították az Osztrák Kommunista Pártot (KPÖ-O) .
A KPÖ-t 1933 és 1945 között betiltották, először az " osztrofasiszta " rezsim alatt , majd amikor Ausztria német ellenőrzés alá került. A KPÖ vezetése száműzetésbe vonult Franciaországban és délnyugaton telepedett le (Toulouse a Központi Bizottsághoz, Montauban a regionális bizottsághoz). 1941 tavaszán Toulouse és Montauban különleges rendőri szolgálatai kivizsgálták tagjait, mintegy tizenöt letartóztatást hajtottak végre, különösen Montaubanban, és felszámolták a titkos szervezetet. A KPO fontos szerepet játszott az osztrák ellenállást nácizmus és a fasizmus alatt a második világháború .
1959 óta nem voltak tagjai a Nationalrat- nak, de a stájerországi Landtagban képviselteti magát .
2005-ben a stájerországi (tartományi) regionális választásokon az Ernest Kaltenegger vezette KPÖ-lista megszerezte a szavazatok 6,3% -át. 1970 óta ez az első alkalom, hogy a KPÖ egy Landtagban képviselteti magát. Elemzők szerint a stájerországi KPÖ sikere nagyrészt Kaltenegger személyiségének köszönhető: az ő vezetésével a párt a gráci önkormányzati választásokon 1993-ban 4,2% -ról 2003-ra 20,75% -ra emelkedett. Időközben Kaltenegger, aki 1998-ban városépítési helyettessé vált, miután a KPÖ 7,9% -ot kapott, a bérleti díjak és a szociális lakások kérdésére összpontosító politikát folytatott. 2008-ban nélküle a KPÖ 11,2% -ra esett vissza. Kaltenegger, a Szocialista Ifjúság egykori tagjának stratégiája az, hogy a szociáldemokrácia által elhanyagolt hagyományos ágazataiba fektessen be. Ez a stratégia tehát különbözik az Európai Baloldal Pártjának álláspontjához való igazodás nemzeti vonalától . Ez a nézeteltérés egyesek szerint megmagyarázza, hogy a párt sem 2006-ban, sem 2008-ban nem adta Kalteneggernek az országos lista élét. A KPÖ-Stájerország sem képviselteti magát az országos vezetésben. A2009. március 30, Ernest Kaltenegger, valamint a stájerországi KPÖ elnöke, Ernst Parteder bejelentette, hogy hamarosan kivonulnak a politikai életből a párton belüli generációk megújítása érdekében.
Év | Hang | % | Megbízások | Rang | Kormány |
---|---|---|---|---|---|
1920 | 105 135 | 0.9 | 0/183 | 5 . | Ellenzék |
1923 | 22 164 | 0.7 | 0/165 | 8 . | Ellenzék |
1927 | 16,119 | 0.4 | 0/165 | 6 . | Ellenzék |
1930 | 20,951 | 0.6 | 0/165 | 7 . | Ellenzék |
1945 | 174,257 | 5.4 | 4/165 | 3 rd | Renner , ellenzék |
1949 | 213,066 | 5.1 | 5/165 | 4 -én | Ellenzék |
1953 | 228,159 | 5.3 | 4/165 | 4 -én | Ellenzék |
1956 | 192,438 | 4.4 | 3/165 | 4 -én | Ellenzék |
1959 | 142,578 | 3.3 | 0/165 | 4 -én | Parlamenten kívüli |
1962 | 135,520 | 3.0 | 0/165 | 4 -én | Parlamenten kívüli |
1966 | 18 636 | 0.4 | 0/165 | 5 . | Parlamenten kívüli |
1970 | 44,750 | 1.0 | 0/183 | 4 -én | Parlamenten kívüli |
1971 | 61 762 | 1.4 | 0/183 | 4 -én | Parlamenten kívüli |
1975 | 55,032 | 1.2 | 0/183 | 4 -én | Parlamenten kívüli |
1979 | 45 280 | 1.0 | 0/183 | 4 -én | Parlamenten kívüli |
1983 | 31 912 | 0.7 | 0/183 | 6 . | Parlamenten kívüli |
1986 | 35 104 | 0.7 | 0/183 | 5 . | Parlamenten kívüli |
1990 | 25,682 | 0.7 | 0/183 | 7 . | Parlamenten kívüli |
1994 | 11 919 | 0,3 | 0/183 | 7 . | Parlamenten kívüli |
1995 | 13 938 | 0,3 | 0/183 | 7 . | Parlamenten kívüli |
1999 | 22,016 | 0.5 | 0/183 | 7 . | Parlamenten kívüli |
2002 | 27,568 | 0.6 | 0/183 | 6 . | Parlamenten kívüli |
2006 | 47,578 | 1.0 | 0/183 | 7 . | Parlamenten kívüli |
2008 | 37 362 | 0.8 | 0/183 | 8 . | Parlamenten kívüli |
2013 | 48 175 | 1.0 | 0/183 | 8 . | Parlamenten kívüli |
2017 | 39 162 | 0.8 | 0/183 | 8 . | Parlamenten kívüli |
2019 | 32,736 | 0.7 | 0/183 | 7 . | Parlamenten kívüli |
Év | Hang | Megbízások | Rang |
---|---|---|---|
1996 | 0,5% | 0/21 | 8 . |
1999 | 0,7% | 0/21 | 7 . |
2004 | 0,8% | 0/18 | 6 . |
2009 | 0,7% | 0/17 | 8 . |
2014 | Tagja Európa másképp | ||
2019 | 0,8% | 0/19 | 7 . |