Kalcium | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Azt | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Kalcium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 20 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 4 -én időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | Blokk s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Alkáliföldfém | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Ar ] 4 s 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 8, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 40,078 ± 0,004 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | 180 óra ( 194 óra ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 176 ± 22 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Van der Waals sugara | 197.3 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 1.00 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | alapvető | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 6.11316 eV | 2 e : 11,87172 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 e : 50,9131 eV | 4 e : 67,27 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5 e : 84,50 eV | 6 e : 108,78 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7 e : 127,2 eV | 8 e : 147,24 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
9 e : 188,54 eV | 10 e : 211,275 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
11 e : 591,9 eV | 12 e : 657,2 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
13 e : 726,6 eV | 14 th : 817,6 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
15 e : 894,5 eV | 16 e : 974 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
17 e : 1087 eV | 18 e : 1 157,8 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
19 e : 5,128,8 eV | 20 e : 5 469 864 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | Szilárd ( paramágneses ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 1,54 g · cm -3 ( 20 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Arccentrikus köbös | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Keménység | 1.75 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | Fémes ezüst | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont | 842 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | 1,484 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 8,54 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 153,6 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 26,20 × 10 -6 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gőznyomás | 254 Pa át 838,85 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 3810 m · s -1 , hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 632 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektromos vezetőképesség | 29,8 x 10 6 S · m -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 201 W · m- 1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,028,344 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 231-179-5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszély H261, P231, P232, P422, H261 : Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat szabadít fel P231 : Inert gáz alatt kell kezelni. P232 : Óvja a nedvességtől. P422 : A tartalom tárolása ... |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
B6, E, B6 : Gyúlékony reaktív anyag vízzel érintkezve gyúlékony gázt szabadít fel: hidrogén E : Maró anyag vízzel érintkezve maró anyagot képez: kalcium-hidroxid Kibocsátás 1,0% -ban az osztályozási kritériumok szerint |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 3 2 W | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
423 : szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat bocsát ki, UN szám : 1401 : KALCIUM osztály: 4.3 Címke: 4.3 : Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat kibocsátó anyagok Csomagolás: II . Csomagolási csoport : közepesen veszélyes anyagok; |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másként nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kalcium a 20. atomszám és a Ca szimbólum kémiai eleme .
Ez egy meglehetősen kemény, szürke-fehér alkáliföldfém . Nem létezik tiszta testként a természetben. Ez a földkéreg ötödik leggyakoribb eleme (több mint 3%). Számos faj számára létfontosságú: csontok , fogak és héjak képződése (ez egy felnőtt ember testének 1-2% -át teszi ki ). A kalcium szintén nagyon fontos szerepet játszik a sejtfiziológiában , miközben egy bizonyos dózist meghaladó sejtméreg.
A mész már elő a rómaiak a I st században, de ez nem volt egészen 1808 hogy a kalcium fedezték. Megtudva, hogy Jöns Jacob Berzelius és Magnus Martin Pontin (de) kalcium-amalgámot készített a mész higanyból történő elektrolízissel , Humphry Davy képes volt elkülöníteni a tisztátalan fémet.
A kalciumnak 24 ismert izotópja van, tömegszáma 34 és 57 között van, de nincs ismert nukleáris izomer . Ezen izotópok közül öt stabil, 40 Ca, 42 Ca, 43 Ca, 44 Ca és 46 Ca (de úgy gondolják, hogy a 40 Ca és 46 Ca rendkívül hosszú élettartamú radioizotóp , de még nem észleltek bomlást), és egy radioizotóp ( 48 Ca ) olyan hosszú felezési idővel rendelkezik (43 × 10 18 év, vagyis a világegyetem korának majdnem hárommilliárdszorosa ), hogy a gyakorlati esetek stabilnak tekinthetők. A 40-es kalcium a természetes kalcium 97% -át képviseli.
A kalcium előállítható a kalcium-fluorid elektrolízisével , de leggyakrabban vákuumban végzett redukcióval mész (CaO) alkalmazásával alumíniumporral .
Sárga-vörös lánggal ég; száraz levegőnek kitéve fehér védőréteget képez oxidból és nitridből. Hevesen reagál vízzel, amelyből kiszorítja a hidrogént , majd kalcium-hidroxidot képez Ca (OH) 2.
Minden ismert vegyületében a kalcium Ca 2+ kation formájában van jelen .
A kalcium kombinálható különféle más fémekkel is. A kalcium-szilícium ötvözet, az úgynevezett szilícium-kalcium adjuváns egyes acélok előállításánál .
Kalcium messze a legnagyobb mennyiségben fém eleme a testben (1-től 2 tömeg%). Főleg a csontokban tárolódik , amelynek szerves része. Hozzájárul az utóbbiak, valamint a fogak kialakulásához és egészségük megőrzéséhez. Az ionizált kalcium normál plazmakoncentrációjának fenntartására szolgáló mechanizmusok szükség esetén a csontváz rovására mennek, és a kalciumbevitel túlzott mértékű csökkenése, valamint a kiválasztódás növekedése kockázatot jelent a csontvázra és az egészségre nézve. ( Osteoporosis felnőtteknél , angolkór gyermekeknél, fokozott ólommérgezés , stb ).
A kalciumnak alapvető szerepe van a véralvadásban , a vérnyomás fenntartásában és az izmok , ezen belül a szív összehúzódásában is , a neuromuszkuláris funkciókban betöltött jelentősége révén. Részt vesz számos enzimatikus folyamat működésében.
Az embereknél formáitól függően többé-kevésbé biológiailag alkalmazható, a személy életkorától és hormonális állapotától függően, de az ételben jelen lévő asszimiláció gátlóitól vagy elősegítőitől is függ, két tényezőt, amelyeket még mindig rosszul értenek és tanulmányoznak. Úgy tűnik, hogy az ionizált vagy kelátos kalcium ( bizonyos élelmiszerekben természetesen jelen lévő bizonyos peptidek által ) biológiailag jobban felszívódó.
A kalcium részt vesz a csontok és a fogak kialakulásában ; hiánya ezért hatással lesz rájuk ( csontritkulás , növekedési problémák ). Hiánya vesekövek megjelenését okozhatja (a kalcium semlegesíti az emésztőrendszer oxalátjait), feleslege pedig növelheti a szív- és érrendszeri kockázatot.
Ezen kívül részt vesz a sejtcserékben, ezért létfontosságú. Vérszintje ( kalcémia ) rendkívül szabályozott, hogy elkerülje a test végzetes változásait. Az ebben a szabályozásban szerepet játszó hormonok a mellékpajzsmirigy-hormon és a kalcitonin , bár vitatják a kalcitonin „hormonális” szerepét, mivel növekedése nem okoz semmiféle módosulást a foszfo-kalcium anyagcserében. Helyesebb lenne a mellékpajzsmirigy-hormont és a kalcitriolt ( a D-vitamin származéka ) a foszfo-kalcium-anyagcsere két fő hormonjának tekinteni. Lásd még a kalcium anyagcserét . A kalciumot a test pH-jának szabályozására is használják. A csontokból akkor szabadul fel, amikor a belső környezet megsavanyodik, amelyet savasító termék (fehérjék, tej stb.) Fogyasztása okoz, és alacsony a növények fogyasztása, amelyek lúgosító hatás.
A vastagbélrák kockázatát a kalciumban gazdag étrend csökkenti. Az epidemiológiai vizsgálatok többsége azt jelzi, hogy azoknál az embereknél, akiknek étrendje a legtöbb kalciumot tartalmazza, ritkábban van vastagbélrák . Több mint 25 tudományos publikáció azt mutatja, hogy a kalcium csökkenti a vastagbél karcinogenezisét a rágcsálókban. Végül három kontrollált klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy vesz egy kalcium-karbonát-kiegészítő ( 1 , hogy 2 g / d ) csökkenti a kiújulás a polipok 15 30% önkéntesek: ez tűnik tehát, hogy a kalcium megakadályozza colorectalis rák..
A kalcium a kalciumion Ca 2 révén részt vesz az izmok összehúzódásában is+ . Kalcium tároljuk izom ciszternák és alatt kiadott idegi impulzusok, hogy aktiválja az aktin molekulák , amelyek lehetővé teszik az izom-összehúzódás (lásd izomsejt ).
A kalcium egyensúlyt egyrészt a kalciumbevitel, másrészt a kalcium felszívódása és kiválasztása közötti kapcsolat határozza meg. A kalcium felszívódásának és kiválasztásának viszonylag kis változásai ellensúlyozhatják a magas bevitelt vagy kompenzálhatják az alacsony bevitelt.
A tápanyag kalciumigényét tehát lényegében a felszívódás hatékonysága és a kiválasztás sebessége - a bél ( széklet ) és a vese (vizelet) útján , szikválással , kiválasztással, hajhullással és körömvesztéssel - történő egyensúly határozza meg . Felnőtteknél a kalcium emésztőrendszeren keresztüli felszívódásának sebességének meg kell felelnie az összes napi veszteségnek a csontváz megőrzésének biztosítása érdekében; gyermekeknél és serdülőknél további hozzájárulás szükséges a csontváz növekedésének szükségleteinek kielégítésére.
A kalcium anyagcseréje jelentős eltéréseket mutat az egyének között, mind a kalcium felszívódása, mind kiválasztása miatt, olyan okok miatt, amelyek még nem teljesen ismertek, de magukban foglalják a D-vitamint , a nátrium- és fehérjebevitelt , az életkort, a nők menopauzáját . Lásd az előbb felsorolt tényezők az alábbiakban .
AbszorpcióAlacsony kalciumbevitel esetén a kalcium főként aktív transzcelluláris transzport révén, míg magasabb bevitel esetén a kalcium növekvő hányada felszívódik egyszerű paracelluláris diffúzióval. Az abszorpció tehát fordítottan változik a kalciumbevitel függvényében, a nagyon alacsony beviteli szintnél a 70% -tól a magas kalciumbevitelnél körülbelül 35% -ig.
Figyelembe véve a nem tömöríthető kalciumveszteségeket (széklet, vizelet, sótalanítás, verejték), a nettó felszívódási százalék (a bevitel mínusz veszteségek) negatív alacsony beviteli szint mellett, pozitívvá válik a növekvő bevitel mellett, csúcsértéke kb. 400 mg , majd ismét csökkenni kezd ezen a mennyiségen túllépő bevitel esetén.
KiválasztásA fel nem szívódott kalcium főként a székletben található, az emésztőrendszer nedvében lévő kalcium felszívatlan részével együtt .
A vizeletből történő kalcium kiválasztás rendkívül érzékeny a plazma kalciumszint változásaira: alig kimutatható, 2 mg- nál kevesebb kalcium / liter vérplazma alatti csökkenés elegendő ahhoz, hogy harmincszoros csökkenést idézzen elő a vizeletből történő kalciumürítésben. Ez a nagyon érzékeny vese-válasz a kalciummegvonásra kombinálódik a kalciumbevitel és az abszorpciós sebesség közötti fordított összefüggéssel, hogy stabilizálja az ionizált kalcium plazmakoncentrációját (összhangban annak fiziológiai jelentőségével), és megőrizze az egyensúlyt a bevitt mennyiség és a kalciumveszteség között. A vizeletben azonban összenyomhatatlan mértékű a kalciumveszteség, amely a fejlett országokban a só- és fehérjefogyasztás szintjénél fogva 140 mg / nap körül van .
A vizelet és a széklet kalciumvesztesége mellett vannak veszteségek a pikkelyezés, a hajhullás és a körmök révén is. Ezek érzéketlen veszteségeket, nehéz mérni, lenne nagyságrendileg 40 hogy 60 mg per nap, és nem változik a szint a kalcium bevitel az étrendben.
A kalciumigényt befolyásoló táplálkozási tényezőkEzek elsősorban nátrium és állati fehérje (mindkettő növeli a vizelet kalciumveszteségét), valamint a D-vitamin a homeosztázisban és a kalcium felszívódásában játszott szerepe miatt .
Összefoglalva: a vizelet kalciumvesztését befolyásoló étrendi tényezők nagy hatással vannak a kalcium egyensúlyra, sőt nagyobb jelentőségük is lehet, mint azok, amelyek befolyásolják a bél kalcium hozzáférhetőségét; a vizelet kalciumvesztesége nagyobb azokban az étrendekben, amelyek nagy mennyiségű állati fehérjét, szulfátokat , nátriumot, kávét, teát és alkoholt tartalmaznak, mint a kisebb mennyiségben.
D-vitamin NátriumA vizeletben lévő kalcium (kalciuria) összefügg a nátriummal (natriuria), és a nátrium beadása növeli a vizelet kalcium kiválasztását, valószínűleg azért, mert a nátrium verseng a kalciummal a vese tubulusokban történő újrafelszívódásért . A sókorlátozások csökkentik a kalciuuriát, ennélfogva a tápanyag kalciumigényét, és fordítva, az étrendi sófogyasztás növeli ezeket az igényeket. Ha azonban nehéz levezetni táplálkozási ajánlások globális szinten, mivel az adatok hiánya sok országban meglévő tanulmányok azt mutatják, hogy minden további bevitel két gramm étkezési só eredményez kalcium vizelettel történő kiválasztását a 30- a 40 mg átlagban .
FehérjeAz 1960-as évek óta ismert, hogy a fehérje - és különösen az állati fehérje - étrendi bevitele növeli a kalcium vizelettel történő kiválasztását. Ez összhangban áll a másutt tett megfigyeléssel, miszerint a csípőtáji törések előfordulása az állati fehérje beviteléhez kapcsolódik. Egy japán populációban kiderült, hogy a kalcium kiválasztása szignifikánsan pozitívan korrelál az állati fehérje étrendi bevitelével, a növényi fehérjeé azonban nem. Ezzel szemben az állati fehérjék bevitelének csökkentése csökkenti a vizelet kalciumveszteségét.
Az a mechanizmus, amely révén az állati fehérje befolyásolja a kalcium kiválasztását, nem teljesen ismert. Javasolták a glomeruláris szűrési sebesség növelését a fehérje bevitelére reagálva, de a jelenlegi ismeretek alapján úgy tűnik, hogy ez önmagában nem képes megmagyarázni ezt a megállapítást. A vizsgálatok többségében a legfontosabbnak tartott mechanizmus az állati eredetű élelmiszerekben található savterhelés hatása (különösen az állati fehérjékben nagyobb mennyiségben található kénezett aminosavak és a magasabb koncentráció miatt.) foszfátionokban), annak következtében, hogy a savas töltést hosszú távon többek között a H + -ionok kötése kompenzálja a csont foszfokalcikus anyagcseréje által felszabaduló savfoszfátok révén, ami együttes kalcium felszabadulást eredményez karbonátos csontos. A fehérje anyagcseréje által felszabaduló szulfát- és foszfátionok kalcium komplexe a vesetubulusokban szintén szerepet játszik. A vizelet kalcium szint szignifikáns kapcsolatban a vizelet-foszfát szint, és a legtöbb foszfor vizeletében követő ember nyugati étrend származik elfogyasztott állati eredetű élelmiszerek . Ez a vizelet-szulfát esetében is megfigyelhető, bár a hatás valószínűleg kevésbé fontos, mint a foszfátionoké.
Mindenesetre a tudományos szakirodalom olvasatából még nem lehet végleges következtetést levonni az állati eredetű fehérje bevitele és a kalcuria növekedése és a törések előfordulása közötti pozitív összefüggés magyarázatára. Sok szerző ragaszkodik további tanulmányok szükségességéhez, annak ellenére, hogy évtizedekig kutattak ezen a ponton.
Növényi termékekben gazdag étrendTanulmányok kimutatták, hogy a vizelet kalciumvesztesége alacsonyabb a zöldségekben és gyümölcsökben vagy bikarbonátokban gazdag lúgos étrendben .
Bár egyes tanulmányokban úgy gondolják, hogy a szójatermékeknek magas a fitátszintje, ami csökkentheti a kalcium felszívódását, más vizsgálatok nem találtak klinikai különbséget attól függően, hogy az étrend tartalmaz-e tejet, tehenet vagy szóját.
A burkolatban található fitát sok gabonafélében, egyes diófélékben, egyes magokban, néhány zöldségfélékben oldhatatlan kalcium-sókat képezhet a gyomor-bél traktusban .
Az oxalátok (amelyek megtalálhatók például a spenótban , a rebarbarban , a dióban , a sóskaban ) feleslegben kalciumot képezhetnek a belekben ; így ha bebizonyosodott, hogy a zöld zöldségfélék alacsony oxaláttartalmú zöldségeiben (például káposzta vagy brokkoli ) a kalcium biohasznosulása nagyobb, mint a tehéntejben, ellenkezőleg, a spenótban vagy a vízitormaban lévő kalcium kevésbé jól felszívódik.
Míg ezek a tényezők általában alacsony fontosságúak a diétákban, szigorú vegán étrendben betöltött jelentőségük kiegyensúlyozhatja az alacsony állati fehérjebevitel miatt a vizelettel történő alacsonyabb kiválasztódás jótékony hatásait.
A tanninok (például a teaé ) komplexeket is képezhetnek, csökkentve a kalcium felszívódását.
Állati tejA laktóz a tej külön-külön, elősegíti a kalcium felszívódását; hatását azonban ellensúlyozza a tejben is található állati fehérjék hatása. Végül a tejben lévő laktóz kevéssé javítja a kalcium felszívódását, és egyetlen tanulmány sem bizonyítja, hogy a tejben lévő kalcium hatékonyabban szívódik fel, mint bármelyik kalcium sóé. A tejből felszívódó kalcium aránya ritkán haladja meg a 40% -ot.
ÁsványvízA kalcium ásványvizek , formájában hidrogén-karbonát vagy szulfát- , nem mutatták ki, hogy jobban felszívódik, mint más forrásokból a kalcium.
Ajánlott bevitelA FAO táplálkozási ajánlásai a kalciumbevitel, valamint a kalcium felszívódása és kiválasztása közötti összefüggéseken alapulnak, amelyeket a meglévő vizsgálatok elemzése határoz meg. Az egyensúlyt a FAO szerint 520 mg napi bevitel mellett lehet elérni, figyelembe véve a tömöríthetetlen ürülékveszteséget, amely a vizeletveszteség és a sikkasztáshoz kapcsolódó veszteségek figyelembevételével 840 mg-ra emelkedik , és a menopauzával összefüggésben 1100 mg -ra. veszteségek szerepelnek.
Az állati fehérje étrendi bevitelének figyelembevétele nagy hatással van a táplálékkalcium-szükségletre, a kettő pozitív összefüggésben van. Segít abban is, hogy az ajánlott kalcium bevitel közelebb kerüljön a világszerte a populációk nagy részén megfigyelt tényleges kalcium bevitelhez. A nátriumot illetően, ha csökkentenék az étrendben a sóbevitelt, a kalciumigény akár 450 mg / nap szintre is csökkenhet . A D-vitamin szintre való nagyobb figyelem (elegendő napsugárzás vagy elegendő bevitel révén) tovább csökkentheti a tápanyag kalciumigényét.
Az ajánlott táplálékfelvétel végül 900 mg naponta felnőtteknek, akik nyugati étrendet fogyasztanak . A WHO tanulmánya azt mutatja, hogy az ANC-k jelentősen eltérnek a fejlett országokban. Ugyanakkor az ajánlott napi adag 800 mg naponta (felnőtt nő esetében).
A WHO és a FAO szerint sokkal alacsonyabb kalciumszükséglet (500 mg / nap ) figyelhető meg a sokkal vegetáriánusabb étrenddel rendelkező , napsugárzásnak (D-vitamin) megfelelő és nem ülő testmozgást végző embereknél . Valójában a kénes aminosavak (például metionin ) nagy mennyiségű bevitele növelné a vizelet kalciumveszteségét. Ezek a kénes aminosavak nagy mennyiségben találhatók húsokban, halakban, tojásokban, felvágottakban.
A felesleges kalcium következményeiEgy svédországi népességi kohorsz tanulmánya azt mutatta, hogy magasabb a nők halálozási aránya azoknál a nőknél, akik naponta több mint 1400 mg kalciumot fogyasztanak, különösen kiegészítőként. Ezenkívül számos tanulmány összefüggést állapít meg a magas kalciumbevitel és a prosztatarák magas előfordulása között.
A kalcium sok olyan ételben van, amelyet általában fogyasztanak.
A tejtermékek jelenleg a táplálékkalcium fő forrása (az elfogyasztott élelmiszerek több mint kétharmada) a nyugati országokban. A kalcium olyan formában van jelen, amely lehetővé teszi a bél 30% -os felszívódását, de növeli a kalcium vizelettel történő kiválasztását. A nagyon kalciumban és foszforban gazdag termékek átmeneti hiperkalcémiát és hiperfoszfatémiát okoznak, gátolva a D-vitamin szintézisét .
Egyéb ételek kalciumot tartalmaznak: csapvíz , mandula , pisztácia , datolya , petrezselyem , füge , vízitorma , kakaó , pitypang , narancs , szárított bab, tojássárgája , szezámmag ( tahini ), mák , brokkoli , káposzta , spenót (zöld leveles zöldségek) általában), néhány hal ...
A legtöbb forrás szerint a tejben lévő kalcium körülbelül 30% -a felszívódik.
A tényleges biohasznosulás értékelése során figyelembe kell venni azokat az étrendi tényezőket is, amelyek befolyásolják az abszorbeált kalcium vizeletvesztését. Így a foszfor egyidejű felszívódása csökkenti a kalcium vizelettel történő kiválasztását. Ezzel ellentétben az étrend "savas hatású" komponensei, például a szulfátok (különösen a szulfátos kalcium-ásványvizekben) fokozzák a kalciuuriát (a kalcium vizelettel történő eltávolítását).
Végül a csontszövetben felszívódó kalcium rögzítése (megelőzve az oszteoporózist ) sok más tényezőtől függ, különösképpen hormonális (lásd fent).
A kalcium tabletta formájában történő felszívódása lehetővé teszi a napi bevitel növelését, ha ez nem optimális. Néha társul a D-vitamin szedésével . A nem alultáplált személyeknél a kalciumpótlás előnye azonban még nem bizonyított: a csont ásványianyag-sűrűsége csak kismértékben növekszik, még akkor is, ha a kalcium a D-vitamin bevitelével társul, és egy év után már nem halad. Sőt, nem csökken a törések kockázata . A legfigyelt mellékhatás továbbra is a székrekedés. A tejivó szindróma modern formájában elsősorban a kalcium-karbonát fogyasztásának köszönhető: ez a hiperkalcémia harmadik oka, a második pedig a súlyos hiperkalcémia oka. Ez a kiegészítés a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával hozható összefüggésbe , még akkor is, ha ez a tény továbbra is vitatott marad.
De a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszereket olyan betegségek kezelésére is használják, mint például az étvágytalanság vagy a bulimia annak érdekében, hogy biztosítsák a kiegyensúlyozott tápanyagok hiányát a szervezetben, mivel ezek hiánya miatt ezek az okozott problémák.
A nők esetében megy keresztül a menopauza és a idősek , az ajánlott napi adag kalcium 1200 a 1500 mg .
A kalciumot a mész aluminotermiája hozza létre, vagyis egy oxidációs-redukciós reakció, ahol a mész - a kalcium-oxid CaO - alumíniummal redukálódik a kemencékben, ahol a szén megalapozott.
Egyszerűsítve:
A mész és az alumínium por keverékéből készült pelleteket a kemencébe vezetik. A sütőt elektromos fűtéssel vagy fosszilis tüzelőanyaggal melegítik. A reakció során képződött kalcium gőz formájában felszabadul, és egy kondenzátort helyezünk (a szívókörbe, amely vákuumot hoz létre a kemencében), ahol lerakódik. A reakcióból származó maradék kalcium-aluminát ( alumínium-oxid és mész kombinációja ).
Számosak és néha öregek. Az őskortól kezdve a kalcium (krétából származik és kalcinálással , hidratálással, szintereléssel , karbonizálással vagy mikronizálással stb. Átalakítva ) jelen van habarcsokban , cementekben , bevonatokban , pigmentekben , olvasztószerekben , ásványi töltőanyagokban, beleértve a sokaknál használt reológiai korrektorokat festékek, tinták, műanyag polimerek és gumi stb. A kalcium-karbonátokat (és a magnéziumot) az üvegiparban , a kerámiában és az öntöttvas gyártásában használják . A cukrot a cukoripar kalcium-oxid és kalcium-hidroxid segítségével tisztítja . A papíripar a kalcium-sztearátot használja bevonóanyagként, hogy a fényes papírok felületének sima megjelenését adja. A kalcium-hidroxid egy reagens, amelyet zselatin ipari előállítására használnak .
Újabban kimutatták, hogy a kalcium vagy a kalcium-alapú molekulák jó helyettesítők:
Franciaország 2014-ben a francia szokások szerint a kalcium nettó importőre. Az átlagos tonnánkénti importár 3700 euró volt.
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |