Etán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Etán molekula | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Azonosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IUPAC név | etán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák |
dimetil- |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100 000 741 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 200-814-8 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PubChem | 6324 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mosolyok |
CC , |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
InChI |
InChI: InChI = 1S / C2H6 / c1-2 / h1-2H3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjelenés | cseppfolyósított sűrített gáz, színtelen, szagtalan, tiszta állapotában. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kémiai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Brute formula |
C 2 H 6 [izomerek] |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris tömeg | 30,069 ± 0,002 g / mol C 79,89%, H 20,11%, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° fúzió | -183,3 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° forráspontú | -88,6 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldékonyság |
60,2 mg · l -1 ( víz , 25 ° C ) 460 ml · l -1 ( etanol , 4 ° C ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldhatósági paraméter δ | 12,3 MPa 1/2 ( 25 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat |
1,3551 kg · m -3 ( 0 ° C , 1013 mbar , gáz) 0,5441 kg · l -1 ( -88,6 ° C , 1013 mbar , folyadék) egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Öngyulladási hőmérséklet | Olvadáspont: 515 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lobbanáspont | -135 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Robbanási határok a levegőben |
2,4 - 14,3 térfogat% 31 - 182 g · m -3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telített gőznyomás |
37,8 bar át 20 ° C-on 46,9 bar át 30 ° C-on egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dinamikus viszkozitás | 63,4 MPO át -78,5 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kritikus pont |
32,15 ° C 49 bar 0,147 l · mol -1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hármas pont |
-182,15 ° C 0,011 bar |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség |
1326 m · s -1 (folyadék, -88,6 ° C ) 312 m · s -1 (gáz, 27 ° C , 1 atm ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Termokémia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
S 0 folyadék, 1 bar | 126,7 J · mol -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ f H 0 gáz | -84,0 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ fus H ° | 0,583 kJ · mol -1 , hogy -182,81 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ vap H ° |
9,76 kJ · mol -1 - 25 ° C. 14,703 kJ · mol -1 - -89,05 ° C |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C o |
52,49 J · mol -1 · K -1 ( 25 ° C , gáz) 68,68 J · mol -1 · K -1 ( -173,15 ° C , folyékony) egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PCS | 1 560,7 kJ · mol -1 ( 25 ° C , gáz) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PCI | 1 437,11 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re ionizációs energia | 11,56 ± 0,02 eV (gáz) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristályográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristályosztály vagy űrcsoport | P21 / n | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hálóparaméterek |
a = 4,226 Å b = 5,623 Å |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangerő | 190,10 Å 3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszély H220, H220 : Fokozottan tűzveszélyes gáz |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A, B1, A : Sűrített gáz kritikus hőmérséklet = 32,27 ° C B1 : gyúlékony gáz alsó éghetőségi limit = 3,0% Disclosure 1,0% szerinti osztályozási kritériumokat |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4 1 0 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
23 : gyúlékony gáz UN-szám : 1035 : ETHANE osztály: 2.1 Címke: 2.1 : Gyúlékony gázok (megfelel az F nagybetűvel jelölt csoportoknak); Csomagolás: -
223 : hűtött cseppfolyósított gáz, tűzveszélyes ENSZ-szám : 1961 : ETAN-HŰTŐ FOLYADÉK Osztály: 2.1 Címke: 2.1 : Gyúlékony gázok (megfelel az F betűvel jelölt csoportoknak); Csomagolás: - |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ökotoxikológia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
LogP | 1.81 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egység SI és STP hiányában. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az etán egy szénhidrogén a család alkánok a tapasztalati képlete C 2 H 6. Ez egy éghető , színtelen és szagtalan gáz, amely megtalálható a földgázban és a kőolaj gázokban is .
Etán a bázikus reagenst szintézisének etilén keresztül vízgőzös krakkolási , monoklór- , 1,1-diklór- , és 1,1,1-triklór-etán által klórozás . Kombinálásával klórozzuk oxiklórozási , vinil-klorid lehet szintetizálni, és a reakciót a etán salétromsavval gázfázisban kialakulását teszi lehetővé, nitrometán és nitro-etán .
Az etán a cseppfolyósított kőolaj-gáz alkotóeleme, amely a földgáz helyettesítésére használt üzemanyag bizonyos alkalmazásokhoz.
Az etánt 500 ° C hőmérsékletről lebontják . A oldhatósága a vízben és alkoholban jobb, mint a metán , mivel, a 20 ° C-on , ez 4,7 cm 3 per 100 cm 3 a víz és 150 cm 3 per 100 cm 3 a -alkohol .
Az etánt elsősorban földgáz tisztításával állítják elő, vagy cseppfolyósított petróleumgázból nyerik ki .
Jelenleg cseppfolyósan szállítják, de egy napon lehet etán-hidrát ( klatrát ) formájában is.
Az etán egy légköri szennyező anyag, amelyet a VOC-k ( illékony szerves vegyületek ) közé sorolnak .
Ez a fotokémiai szennyezés egyik előfutára , amely különösen a troposzférikus ózon által okozott szennyezéshez vezet .
Érdekes nyomjelzőnek is tekinthető, mert geológiai metánkibocsátással (pala pala, földgáz, petroléter füstök) társul, de nem biogén metán kibocsátással (ezért az utóbbi évek tárgya volt). tér) és modellezés).
A Földön évente tizenöt megatonna ilyen gáz kibocsátását mérjük a légkörbe:
Az Atmospheric Environment folyóiratban 2015 májusában közzétett tanulmány azt mutatja, hogy az etán a palagáz kitermeléséhez kapcsolódó gázszivárgások jó nyomjelzője . Ezeket a szivárgásokat több száz mérföldnyire lehet kimutatni a kitermelési területek szélirányában, beleértve az Egyesült Államokban azokat az államokat, amelyek tiltják vagy szigorúan ellenőrzik a repedést .
Ez a tanulmány követte észlelt rendellenességeket a levegőben tartalmát etán az Egyesült Államokban származó 2010 amelyikben azt felfedezték, jelentős mennyiségben államokban, ahol ez nem így kellett volna kibocsátani: A „” lett volna egy általános csökkenése a nem-metán VOC és a levegőminőség javulása 1996 óta, a levegőben lévő etán szintje 2010 és 2013 között meredeken emelkedett a levegőben lévő nem metán szerves szén 7–15% -áról , ami „mintegy 30% -kal nőtt 2010-től 2013 ” . Akkoriban a metánkibocsátást nem figyelték eléggé az országban ahhoz, hogy összefüggésbe hozzák ezeket a levegő etánszintjének rendellenességeit. Bár Marylandben semmi sem magyarázhatja az etánszint növekedését, gyorsan kiderült, hogy a baltimore-i és washingtoni fotokémiai megfigyelő állomások által mért óránkénti értékek szoros összefüggésben vannak a szél irányával és a frakkolási tevékenységek fejlődésével a Marcellus-medencében ( ahol a palagázt már évek óta tömegesen használják ki), a mérési ponttól (a szél szempontjából) nagy távolságra. Az időjárási modellek (a szélrózsa és a szélsebesség alapján) megerősítették, hogy Marylandet Pennsylvania , Nyugat-Virginia és Ohio távoli emisszióinak farka érte . Marylandben az uralkodó szelek az idő 2/3-án a Marcellus-medencéből származnak.
A tanulmány szerzői az okokból ki tudtak zárni minden olyan forrást, amely képes megmagyarázni ezeknek az etáncsúcsoknak a levegőben való megjelenését (beleértve a járműveket, a gázvezetékektől való szivárgást vagy a földgáztárolót Garrett megyében , Md. tanulmányi terület). Megállapították továbbá, hogy ugyanez az elemzés nem tárta fel ezeket az etáncsúcsokat Atlanta , Ga. Esetében, amely olyan területen található, amelyet nem érint a földgáz széles körű fejlődése, és új olaj- és gázipari műveletek nélkül. Ez a tanulmány megerősíti azt a korábbi munkát, amely azt mutatja, hogy alábecsültük a palagáz kiaknázása által okozott metánszennyezést, és azt mutatja, hogy ennek a szennyezésnek távoli hatásai lehetnek (tudva, hogy az etánt itt más károsabb ( higany ) vagy reaktívabb gázok nyomjelzőjének tekintik . kutakból, hanem fúrásból, befejezésből, újraaktiválásból és az életciklus végi biztonsági berendezésekből és munkákból is ( nitrogén-oxidok , részecskeszennyezés, kén-dioxid és szénhidrogéngőzök szintén levegőszennyezési források).
R. Subramanian ( a légköri részecskék vizsgálatára szakosodott Carnegie Mellon kutató , akinek munkája kimutatta, hogy az etán kiválóan jelöli a földgáz kitermeléséből és szállításából származó metánkibocsátást), ez a tanulmány megmutatja a pala pala potenciális hozzájárulását kitermelés Pennsylvania- ban a szélhámos államok levegőminőségéig, valamint annak szükségessége, hogy a részecskeszennyezésre és a talajszintű ózonkontrollra vonatkozó környezetvédelmi előírások megfogalmazásakor figyelembe vegyék e szennyezés államközi közlekedését .
Ehrman számára ezek az eredmények is erős nyomok, amelyekről már nem beszélhetünk a helyi szennyezésről, de van egy „regionális probléma” . Hozzáteszi, hogy a szerzők ezzel a kiadvánnyal azt akarták, hogy "felhívják a nyilvánosság figyelmét erre a kérdésre, és támogassák a metán hosszú távú monitorozását, és támogassák a regionális együttműködést a földgáztermelésből származó kibocsátások nyomon követésében és csökkentésében" .
A metanotróf mikrobák évtizedek óta ismertek , különösen bizonyos tengeri üledékekben. Bár a szükséges biokémiai reakció bonyolult és termodinamikailag valószínűtlen, a kutatók ezért úgy vélték, hogy létezhetnek olyan mikrobák is, amelyek képesek etánt fogyasztani (a mélytengeri lokálisan előforduló földgázhulladékok körülbelül 10% -ában bocsátanak ki). a légköri metán körülbelül 5% -át teszi ki).
Az etan anaerob állapotban történő fogyasztására képes első mikroorganizmust fedezték fel a tengerfenéken (2019-es publikáció): az Argoarcheum ethanivorans archaea ; oxidálódik etán köszönhetően szimbiózisban egy másik mikroorganizmus, amely ellátja oxigénnel, egy mutualist akció ( syntrophy ), azáltal, hogy csökkenti a szulfát , hogy szulfidot .