A nemzetközi szabvány Zene Szám vagy ISMN ( ISO 10957 ), vagy nemzetközi szabvány Zene száma , székhelye 1992 , egy egyedi azonosító kódja a nyomtatott zenei kiadványok által kidolgozott ISO .
A TC 46 / SC 9 (albizottsága n o 9 ISO) felelős ez a szabvány.
Egy kiadványhoz rendelhető ISBN és ISMN.
Az ISBN-től eltérően az ISMN nem jelzi a kiadó nyelvi területét.
2009 őszéig ez a kód 10 alfanumerikus karakterből állt, négy elemre osztva:
Az ellenőrző kulcs kiszámításához az ISMN minden karakterét meg kell szorozni egy súlyral , felváltva 3 és 1 balról jobbra. Az M betű a tetszőleges 3. értéket veszi fel. Ezután hozzáadjuk ezeket a szorzatokat. Az ellenőrző kulcs a 0 és 9 közötti egész szám, amely lehetővé teszi, hogy az összeg elérje a következő 10 többszöröst.
Például az M-060-11561 kezdetű ISMN esetében:
3×M + 1×0 + 3×6 + 1×0 + 3×1 + 1×1 + 3×5 + 1×6 + 3×1 = 9 + 0 + 18 + 0 + 3 + 1 + 15 + 6 + 3 = 55Az 55 + 5 = 60 a 10 többszöröse, tehát az ellenőrző kulcs 5, a teljes ISMN pedig M-060-11561-5.
2009 őszén annak biztosítása érdekében, hogy bizonyos kompatibilitás biztosítható legyen mind a 13 számjegyű EAN kódokkal, mind a 13 számjegyű ISBN kódokkal, amelyek 2007 elején léptek hatályba, az ISMN szabvány 13 számjegyűvé fejlődött, még mindig négy elem, de amelyben az M előtagot egy 979-0 előtag helyettesíti .
Az ellenőrző kulcs kiszámítása az új szabványban mindig a 3 és 1 számok váltakozását használja súlyként , de a megjelenés sorrendjének megfordításával, mindig balról jobbra, és nyilvánvalóan leállítja a dokumentumkód utolsó számjegyét:
Előtag | Kiadói kód | Dokumentum kódja | ||||||||||
ISMN | 9. | 7 | 9. | 0 | 7 | 2 | 8. | 4 | 1 | 7 | 4 | 3 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Súly | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
Termékek | 9. | 21 | 9. | 0 | 7 | 6. | 8. | 12. | 1 | 21 | 4 | 9. |
Ez a véletlenszerűen kidolgozott példa, amely összehasonlítható a Nemzetközi ISMN Ügynökség által az ISMN Felhasználói Kézikönyvben bemutatott példával, kényelem kedvéért azon a kódon alapul, amelyben a kiadó és a dokumentum kódja egyaránt négy számjegyből áll. Ezek a kódok azonban változhatnak, még akkor is, ha egymás mellé helyezésük mindig összesen nyolc számjegyet tartalmaz: