| ||||||||||||||
1912. évi belga törvényhozási választások | ||||||||||||||
1912. június 2 | ||||||||||||||
Kormány | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kimenő | Megválasztott | |||||||||||||
Broqueville kormánya I. katolikus |
Broqueville kormánya I. katolikus |
|||||||||||||
Megválasztott törvényhozás | ||||||||||||||
25 -én törvényhozás a képviselőház | ||||||||||||||
Az általános törvényhozási választásokra 2007 1912. június 2, hogy kijelölje a Képviselőház 186 tagját (20-zal többel, mint korábban) és a Szenátust, amely 120 főre emelkedik (27 tagot a tartományi tanácsok neveznek ki) 110-vel szemben.
Ezek a választások a katolikus pártok abszolút többségét kapták, mind a képviselőházban, mind a szenátusban.
Az egyetemes választójog bevezetésével, amelyet 1893-ban a többes számú szavazás és az 1899 óta alkalmazott arányos képviselet követett el a d'Hondt rendszerben , a liberálisoknak és a szocialistáknak csak néhány helyre volt szükségük országszerte a katolikus kormány megdöntésére. 1884 óta. Ekkor döntöttek a liberális-szocialista kartell megalakításáról, hogy megkíséreljék követelni a teljes egyetemes választójogot, amelyet mindkét fél kíván.
Ennek az eseménynek a figyelembevételével azonban kiderült, hogy a katolikusok jól játszottak az új ellenzékkel azáltal, hogy játékba hozták a "vörösektől való félelmet", amely most a liberálisokat társította a szocialistákkal. Látnunk kellett, hogy ez a stratégia nagyon jövedelmező volt: míg a liberális-szocialista kartell a bizonytalanságot személyesítette meg, a katolikus párt nemzeti pártnak tűnt, amely kijelölte a békét és az ország egységét. Ennek eredményeként sok liberális szavazott a katolikus pártra, és az a tény, hogy a többes számú szavazási rendszer amúgy is leginkább a katolikusokat részesítette előnyben, ez az oka annak, hogy ez a párt végül megnyerte a napot.
Bal | képviselőház | Szenátus | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hang | % | Helyek | % | Hang | % | Helyek | % | ||
Katolikus párt | 1 337 315 | 51.0 | 101 | 54.3 | 1,224,767 | 52.2 | 54. | 58.1 | |
Liberális-szocialista kartell | 710,459 | 27.1 | - | - | 480 457 | 20.5 | 16. | 17.2 | |
Liberális Párt | 291,084 | 11.1 | 44. | 23.7 | 408,043 | 17.4 | 14 | 15.1 | |
Belga munkáspárt | 243 338 | 9.3 | 39 | 21.0 | 223,197 | 9.5 | 9. | 9.7 | |
Daens támogatói | 19,317 | 0.7 | 2 | 1.1 | |||||
Egyéb | 20 258 | 0.8 | 0 | 0,0 | 8 937 | 0.4 | 0 | 0,0 | |
Fehérek és Dummies | 62,327 | (2.3) | 71,579 | (3.0) | |||||
Teljes | 2,684,098 | 100 | 186 | 100 | 2,416,980 | 100 | 93. | 100 |
A választási eredmények kihirdetése: Június 3. A csalódás hatalmas volt, annál is inkább, mert a katolikusok részéről senki sem képzelte el ismét a győzelmet. E váratlan győzelem után erőszakos sztrájk kezdődött, így a rendőrség nem tudta tovább fenntartani a rendet az érintett városokban. A tiltakozásoktól elárasztva a rendőrök tüzet nyitottak, és a sztrájk végül véget értJúnius 9 több halottal és sérültel.
De nem a munkások mutatták ki nézeteltérésüket: Jules Destrée szocialista helyettes írta híres levelét I. Albert királyhoz , amelyben Vallónia és Flandria közigazgatási szétválasztását állította. Szerinte Belgium azért volt veszélyben, mert fokozatos flamandizációval nézett szembe, miközben Vallónia kultúrája és múltja egyre inkább feledésbe merült. Javaslatát heves viták folytatták, mind beleegyezéssel, mind elégedetlenséggel.