A zöld kémia célja az anyagok szintetizálása , az élőlények - többé-kevésbé bázikus - vonzó képessége, például a kovafélék képes az üveg oldott szilikátokból történő előállítására . Megújítja a szilárd anyag kémiáját azáltal, hogy a legstabilabb termodinamikai termékhez vezető magas hőmérsékletű szintéziseket környezeti hőmérsékleti szintézisekkel (legfeljebb néhány száz Celsius fok) helyettesíti, lehetővé téve a reakció különböző kinetikai termékeinek előállítását.
Ez a különlegesség az 1980-as években jelent meg, amikor a különböző régebbi gyakorlatokat közös címke alatt csoportosította. Hamarosan "puha kémia" néven kristályosodott ki, Jacques Livage francia kémikus kifejezése alapján , amely a Le Monde du újság egyik cikkében szerepel. 1977. október 26. A Frankofónia sikere, a "lágy kémia" kifejezést ugyanúgy használják, mint a XXI . Század elején , a tudományos irodalomban , az angolban és másokban.
Szintézisének módja általában hasonló a szerves polimerizációkban lejátszódó reakciókhoz, és alapvető reaktív energiabevitel ( polikondenzáció ) nélküli reaktív oldatok felépítésén alapul . Az ilyen típusú szobahőmérsékleten előállított ásványi polimerizáció alapvető előnye, hogy megőrzi azokat a szerves molekulákat vagy mikroorganizmusokat , amelyeket integrálni kívánnak.
A lágy kémia útján előállított termékek, amelyek szol-gél eljárásként ismertek, több típusba sorolhatók:
Az első eredmények új tulajdonságokkal rendelkező üvegek és kerámiák létrehozásában álltak.
Ezeket a többé-kevésbé összetett struktúrákat az egészségtől kezdve az űr meghódításának szükségleteiig széles körben alkalmazhatjuk.
A "lágy kémia" címkével ellátott vegyület a szintézis módján túl ötvözi az ásványi világ előnyeit (rezisztencia, átlátszóság, minták ismétlése stb. ), Valamint a biokémia és a szerves kémia most feltárt lehetőségeit (kapcsolódás a szerves világhoz) reakcióképesség, szintézis kapacitás stb. ).
A puha kémia gyakorlói szerint ez a specialitás csak az első sikereknél jár, és hatalmas kilátásokat tárhat a jövő elé.