Helyi nevek | (ro) Cuci , (hu) Kutyfalva |
---|
Ország | Románia |
---|---|
Județ | Maros |
Főváros | Cuci ( d ) |
Terület | 42,11 km 2 |
Elérhetőség | 46 ° 27 ′ 15 ′, kh 24 ° 09 ′ 25 ″ |
Népesség | 1.822 lakos. (2011) |
---|---|
Sűrűség | 43,3 lakos / km 2 (2011) |
Állapot | Román önkormányzat |
---|---|
Vezérigazgató | Ilie Suta ( d ) (mivel2016) |
Helységeket tartalmaz | Cuci ( d ) , Dătășeni ( d ) , După Deal ( d ) , Orosia ( d ) , Petrilaca ( d ) |
irányítószám | 547195 |
---|---|
Weboldal | www.e-primarii.ro/~cuci |
Cuci ( Kutyfalva magyar, Kokt német) gyakori román a judet Maros megyei történelmi régió Erdély és a Központi Fejlesztési Régió.
A Cuci község Jude j-től délnyugatra, a Maros bal partján, a Maros- fennsíkon található, 5 km-re keletre Luduestól és 38 km-re délnyugatra Marosvásárhelytől , a județ fő helyétől.
Az önkormányzat a következő öt faluból áll (lakossága 2002-ben):
Az első írásos említés a falu-ből származik 1331 néven Cutfolva .
Cuci község a Magyar Királysághoz , majd az Osztrák Birodalomhoz és az Osztrák-Magyar Birodalomhoz tartozott .
A 1876 , a közigazgatási átszervezés Erdélyben, úgy csatolni kell a megyei Alsó-Fehér , amelynek tőkéje volt a város Alba Iulia .
A település Cuci csatlakozott Románia az 1920 , a trianoni szerződés során a szakítás Ausztria-Magyarország . Miután a második bécsi döntés , hogy ismét elfoglalták Magyarország a következőtől: 1940-es , hogy 1944-es , mely idő alatt a kis zsidó közösség kiirtották a nácik . 1945- ben újra román lett .
Cuci Városi Tanácsának 11 önkormányzati képviselői helye van. A 2008. júniusi önkormányzati választásokat követően Ilie Șutát (PSD) választották meg az önkormányzat polgármesterévé.
Bal | Tanácsadók száma |
---|---|
Szociáldemokrata Párt (PSD) | 4 |
Demokrata-Liberális Párt (PD-L) | 3 |
Új Generációs Párt - Kereszténydemokrata | 2 |
Nemzeti Liberális Párt (PNL) | 1 |
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (UDMR) | 1 |
A 2002 , a vallási összetétele a község a következő volt:
A 1910 , az önkormányzat 2051 románok (71,59%), 702 magyar (24,50%) és 26 német (0,91%).
A 1930 , voltak 2.252 román (75,02%), 637 magyar (21,08%), 13 zsidók (0,43%) és 52 cigányok (1,73%).
A 2002 , 1733 románok (78,71%) mellett élt 313 magyar (14,22%) és 152 cigányok (6,90%). Ebben az időpontban 854 háztartás és 830 lakás volt.
1850 | 1880 | 1900 | 1910 | 1930 | 1956 | 1977 | 1992 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2,510 | 2,096 | 2,760 | 2,865 | 3,002 | 3 242 | 2 996 | 2 207 | 2,200 |
2007 | - | - | - | - | - | - | - | - |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2 177 | - | - | - | - | - | - | - | - |
A város gazdasága a tenyésztésen (disznók) és a mezőgazdaságon (gabonafélék, cukorrépa, dohány, zöldségfélék) és az arborikultúrán (diófélék, alma) alapszik. Az önkormányzat területén 1963-ban üzembe helyezett hőerőmű működik, amelynek műanyag bútorgyára is van.
Cuci a DN15 ( 60-as európai út ) országúton halad, amely Marosvásárhelyet és Kolozsvárt köti össze .
Cucit a Marosvásárhely - Războieni vasútvonal szolgálja ki .