Magneto-optikai hatás

A magneto-optikai hatás megfelel az elektromágneses hullám terjedésének az anyagban bekövetkező változásának.

Az elektromágneses hullám egy mágneses hullámból és egy elektromos hullámból áll fázisban és merőleges polarizációs vektorban. Az elektromágneses hullámnak nagyon széles frekvenciaeloszlása ​​van, amely tartalmazza az összes fényfrekvenciát. A magneto-optikai effektus ennek az elektromágneses hullámnak a polarizációjának a változásának felel meg, amikor egy kvázi-statikus mágneses térbe merített anyaggal érintkezik. Ferromágneses rezonancia eredményeként jön létre.

A leggyakrabban a Faraday-effektust és a Kerr-effektust használják olyan területeken, mint az optikai telekommunikáció, az információ tárolása, a vizualizáció vagy az érzékelők.

Faraday-effektus

Faraday volt az első, aki megfigyelte a mágneses mező hatását az átlátszó anyagon áthaladó fényre. Amikor egy fénysugarat áthaladnak egy polarizátoron, a fény elektromos mezője a polarizátor kimeneténél "leszűrődik", hogy csak oszcilláló komponensként jelenjen meg, egyenes mentén rögzítve a térben.: Lineáris polarizációról beszélünk a fény. Lineárisan polarizált fény (elektromágneses hullám) átadása során egy átlátszó anyagban, amely normál beeséssel (merőlegesen) támadja meg, ennek a fénynek a polarizációs síkja bizonyos szöggel forog a terjesztés irányával párhuzamos mágneses mező jelenlétében. (Faraday-effektus, 1846).

A Faraday-hatást különösen az asztrofizikában és a kozmológiában használják a mágneses mezők mérésére .

Faraday-effektus: az elektromos tér tájolásának elfordulása mágneses mező alatt

Az alábbi ábra elején (bal oldalon) megfigyelhetjük az optikai polarizátor (E vektor) kimenetén függőlegessé vált elektromos mezőt.

Jobb oldalon észrevesszük, hogy az átkelés során ez az irány béta szögből fordult el.

A kísérlet a következő egyenletet adja:

val vel:

β: eltérési szög (rad)

d: a hullám által keresztezett távolság az anyagban (m)

 : Verdet konstans (rad.m-1.T-1)

B: az anyag mágnesezettségét jelöli (T)

Ezt a forgást az átlátszó anyag kettős törésének módosítása váltja ki. Ezt a kettős törést a mágneses mező nem izotrop módon befolyásolja, ez azt jelenti, hogy a kettős törés az anyag térében változik. A kettős törés az anyag törésmutatójához kapcsolódik, amelyet leggyakrabban n-ként jegyeznek .

Verdet konstans (rad.T-1.m-1)

Verdet állandója jellemzi a Faraday-hatás erősségét. Számszerűsíti a fényhullám polarizációs szögének változását egy adott mágneses mező esetében. Ez egy optikai állandó, amelyet a nagyságát befolyásoló számos paraméter miatt nehéz megszerezni. A hullámhossz és a hőmérséklet, valamint az anyag függvényében változik. Ez egy gyenge állandó, amelynek értéke a paramágneses anyagok vagy a terbium esetében maximális . Ennek az anyagnak a mintáját erős mágneses mezőbe helyezve 45 ° -os polarizációs elfordulás érhető el. Ez lehetővé teszi a Faraday rotátor felépítését. Verdet állandója -100 rad.T-1.m-1 nagyságrendű.

Csillagközi közeg

A Faraday-effektust elektromágneses hullámok érzik a csillagközi közegben. A polarizációs szög változása közötti kapcsolat azonban sokkal egyszerűbb. Ez a variáció arányos az érintett hullám hullámhosszának négyzetével.

ahol a konstans függ a mágneses mező B , a megtett távolság d , és a elektronsűrűség által:

val vel:

e a felelős a elektron , m az elektron tömege , és c a fény sebessége vákuumban.

Ez a forgás a csillagászat fontos eszköze a mágneses mezők mérésére, amelyet ebből a forgásból lehet megbecsülni, amikor az elektronok sűrűsége ismert.

A Föld ionoszféráján áthaladó rádióhullámok szintén Faraday-hatásnak vannak kitéve. Ez akkor arányos a hullámhossz négyzetével is.

Magneto-optikai Kerr effektus

A magneto-optikai Kerr-hatás elmélete és elve

Általános információk a Kerr-hatásról

A magneto-optikai Kerr-effektus egy elektromágneses hullám (például fény) és egy ferromágneses anyag kölcsönhatásának eredménye .

A Kerr-effektus elektromágneses jelenség, amely nagyon közel áll a Faraday-effektushoz. Amikor egy elektromágneses hullám kölcsönhatásba lép egy mágnesezett anyaggal (általában ferromágneses) , a visszavert hullám polaritása nem azonos a beeső hulláméval, ezt Kerr-effektusnak nevezzük. Ugyanezt a jelenséget találjuk, amikor a hullámot továbbítja az anyag, ezt Faraday-effektusnak nevezzük.

Amikor egy hullám egy mágnesezett ferromágneses anyagon tükröződik, ennek különféle mágneses tartományai befolyásolják a hullám polarizációját.

Megjegyzés: A visszaverődés a hullám amplitúdójának csökkenését is okozza.

Ezért más polarizációnk lesz a beeső hullám és az anyag által tükrözött hullám között. Ennek tehát optikai tulajdonságai vannak a kettős törésnek .

Ez a jelenség számos paramétertől függ: az elektromágneses hullám kezdeti polarizációjától, a mágnesezettségtől és az anyag vastagságától. Ezért több lehetséges konfigurációnk van ennek a jelenségnek a létrehozására:

  • Poláris konfiguráció: a beeső hullám merőleges a minta felületére, és a mágnesezés is merőleges a mintára
  • Hosszirányú konfiguráció: a hullám a minta felületével való legeltetési incidenciára irányul. A mágnesezés összhangban van a beeső hullám irányával.
  • Keresztirányú konfiguráció: a hullám a minta felületével való legeltetési incidenciára irányul. A mágnesezés merőleges a beeső hullám irányára.

Az anyag mágneses doménjeinek tájolásához mágneses mezőnek van kitéve. A mikroszkopikus mágneses momentumok igazodnak ehhez a mezőhöz, és a mintát mágnesezzük ugyanabban az irányban, mint ez.

A Kerr-effektus elmélete

A Kerr-effektus akkor következik be, amikor az elektromágneses hullám visszaverődik a mágneses közegről. Ezért figyelembe kell vennünk az anyag mágnesezettségét, valamint a benne lévő hullám behatolási távolságát: d = 4πk ahol k az abszorpciós együttható. Külső mágneses mezőnek kitett ferromágneses anyag esetén a közeg mágnesesen rendeződik. A mező csak a mágnesezés irányába történő orientálásához vagy telítéséhez van jelen. Ezért nem vesszük figyelembe az ő jelenlétét.

Ha a közeg mágnesezettsége nincs meghatározva, a Kerr-effektus nem jelenik meg, szükséges, hogy ezt a korábban bemutatott 3 konfiguráció egyikébe helyezzük, mindegyik elméleti megközelítésű.

Ehhez először úgy kell tekintenünk, hogy az elektromágneses hullámok körkörösen polarizáltak (vö. Körkörös polarizáció), egy jobb kör alakú (+ előjel) és egy bal kör alakú (- előjel) elemmel. A kettős töréshatások jelenléte különböző reflexiós indexeket indukál a bal és a jobb komponens esetében. Bevezetjük a komplex optikai index fogalmát:

n = n + jk, n-val: valós optikai index, k: az anyag abszorpciós együtthatója és j az összetett szám, mint pl .

Valamint a komplex törésmutató fogalma . Ez az egyes körkomponensekre jellemző, és a Fresnel-egyenletek szerint fejezik ki az alábbiak szerint:

Poláris polarizáció Normális előfordulás esetén

Egyenesen polarizált beeső hullámot tekintünk, amelynek két komponense (bal és jobb) azonos amplitúdójú és ellentétes forgásirányú. Visszaverődve az r + és r- reflexiós indexek közötti különbség heterogén eltérést okoz a körkomponensek amplitúdójában. A visszavert hullám most elliptikusan polarizált.

Nekünk van :

Incidens hullám:

a és

Reflektált hullám:

  • Megjegyzés: Ez a formalizmus csak poláris konfigurációban érvényes, mivel normális előfordulása nem lehet hosszanti vagy keresztirányú.
Ferde incidencia alatt

Ebben a konfigurációban másképp kell figyelembe vennünk az elektromágneses hullám polarizációját. Most 2 új komponensre osztjuk: az egyik merőleges a beesési sík (ok) ra, a másik pedig a beesési síkra (p) merőleges.

Tehát van és

Új reflexiós együtthatókat kell meghatároznunk, például:

hol , ha van az elektromos érzékenységi tenzor beesési szöge és xy komponense .

Hosszanti polarizáció

Hosszanti polarizáció esetén szükségszerűen ferde polarizáció esetén. A formalizmus megegyezik a ferde incidencia alatti poláris konfigurációval, új reflexiós együtthatókkal:

val vel

hol , ha van az elektromos érzékenységi tenzor beesési szöge és xy komponense .

Keresztirányú (vagy egyenlítői) polarizáció

Ebben az esetben új optikai indexeket határozunk meg a hullám p és s komponenseire.

A következő reflexiós együtthatók is vannak:

Kísérleti beállítás vékony ferromágneses filmeken

Összekapcsolható az elektromágneses hullám polarizációjának változása az anyag mágnesezésével:

ahol α az eltérési szög, ν a Verdet-állandó és d az anyag vastagsága.

Egy vékony film ferromágneses anyagban a mágnesezés párhuzamosan áll a film síkjával. Külső mágneses mezőnek kitéve az anyag teljes mágnesezettsége megváltoztatható. Összeáll a mezővel.

Megjegyzés: Minél vastagabb a réteg, annál erősebb mezőre lesz szükség a mágnesezés igazításához.

Ez a jelenség egy adott hiszterézis ciklust követ. A külső mező változtatásával megfigyelhetjük az anyag mágnesezettségének változásait a Kerr-effektussal.

Nagyon vékony rétegek esetében a poláris vagy hosszanti konfiguráció alkalmazható ennek a hatásnak a megfigyelésére. Bizonyos vastagság felett azonban a poláris konfiguráció már nem lesz hatékony, mert a mágnesezés nem lesz kollináris a beeső hullámmal. Ez orvosolható a külső mágneses tér intenzitásának növelésével.

Ha az anyag több vékony rétegből áll, megfigyelhetjük az egymáshoz illesztett hiszterézis ciklusokat is.

A magneto-optikai Kerr-effektus alkalmazásai

A mágnesezett anyag és a fény kölcsönhatásának jelenségei (magneto-optikai kölcsönhatások) alkalmazások sokaságához vezetnek nagyon különböző ágazatokban, például az adattárolásban vagy az optikai távközlésben. Pontosabban két jelenséget használnak ki a magneto-optikai effektusokkal kapcsolatos technológiák kifejlesztésében: a Faraday-effektust és a magneto-optikai Kerr-effektust.

Ez a szakasz különféle alkalmazásokat és technológiákat mutat be, amelyek magukban foglalják a magneto-optikai Kerr-hatást.

A Kerr-effektus alkalmazásai nem kölcsönös eszközökhöz

A mágnesezett anyag hatása a fénysugárra, amelyet a Kerr-effektus tükröz, nagyon érdekes eszközzé teszi az információk optikai feldolgozásában. Valójában módosítani lehet a fényhullám frekvenciáját egy modulátor használatával.

Ehhez a beeső hullám egy vékony ferromágneses anyagrétegre irányul. Ez a hullám a Faraday és Kerr effektus révén kölcsönhatásba lép a vékony réteggel, és ez a réteg tükrözi. A visszavert hullám tulajdonságait tehát e két hatás egyike módosítja.

A Kerr-effektus gyengén módosítja az optikai indexet, miután visszatükröződik egy mágnesezett anyag rétegén, ami csak a beeső hullám frekvenciájának csak gyenge modulálását teszi lehetővé. Ezért a legtöbb magneto-optikai modulátor a Faraday-effektust részesíti előnyben a Kerr-effektus helyett. A Kerr-effektust használó konfiguráció azonban létezik a mikrohullámú hullámok (néhány GHz) modulálására, és lehetővé teszi a hatékonyabb moduláció elérését. A mágnesezett réteg rezonáns frekvenciáján mikrohullámú teret alkalmaznak, amely lassú hullámvezetésben tükrözi a hullámokat.

Mágneses domén képalkotás

A Kerr-effektus segítségével fel lehet térképezni a ferromágneses anyag különböző mágneses doménjeit. Ez Kerr effektusú mikroszkópia. Ennek a mikroszkópiának az az előnye, hogy nem roncsoló, és a mágneses doménekről tájékoztatja, és nem a mágneses határokról, mint a Bitter por módszer. Ez a típusú mikroszkópia többek között lehetővé tette a mágneses domének falainak tanulmányozását dinamikus körülmények között. Széles körben használják vékony vagy ultravékony filmanyagok, például mágneses olvasófejek mágneses doménjeinek tanulmányozásában, különösen a SMOKE (Surface Magneto-Optic Kerr Effect) jellemzési technikával.

Kétféle Kerr-effektusú mikroszkópia létezik: az optikai szondamódszer és az úgynevezett fényképészeti módszer . Az első módszer polarizált nyalábot használ, majd végigsöpör a minta felületén és visszaverődik, míg a második a minta teljes felületét megvilágítja polarizált fénnyel, és CCD-érzékelő segítségével rögzíti a visszavert sugarakat. A működési elv lényegében megegyezik e két módszerrel, a beeső sugár polarizációját a minta által létrehozott mágneses mező módosítja. A polarizáció ezen változását tükrözi a sugár intenzitásának változása az analizátorral. A nyalábot ezután képfeldolgozással rögzítik és képpé alakítják.

Kerr effektusú mágneses optikai olvasófejek.

A Kerr-effektus alkalmazásai az információ tárolását is érintik. Analóg vagy digitális jel rögzíthető egy mágnesszalagon , amely egy vékony ferromágneses anyag, főleg gránát, sok mágneses doménnel. Ezeknek a területeknek az orientációját használják az információk tárolására. Ezután a mágnesszalag Faraday vagy Kerr effektus segítségével olvasható. Ehhez egy polarizált nyaláb irányul a mágnescsíkra. A mágneses domének orientációja megváltoztatja a visszavert sugár polarizációjának állapotát, majd az elektromos jelet elemzőn keresztül visszanyeri.

Az adatok olvasását és rögzítését végző eszközök ezért átalakítók, és olvasási (írási) fejeknek nevezik őket . Ezek lehetnek egypályásak vagy többsávosak. A multiplist fejek lehetővé teszik a műsorszámok párhuzamos olvasását és rögzítését, ami jóval magasabb felvételi és olvasási sebességet biztosít.

A Faraday-effektus leolvasását a beeső sugár hullámhossza és a gránátok mérete korlátozza, ezért kifejlesztették a Kerr-hatás- jeladót . Az ilyen típusú átalakítókkal 1μm² / bit sűrűség érhető el a HI-8 ME mágnesszalagokon. Nagyobb információsűrűséget tesz lehetővé a mágnesszalagon, mint Faraday-effektusú társa. Az átalakítónak több mágneses rétege van, amelyekre a nyaláb irányul. A jelátalakító mágneses rétegeit az információt tartalmazó mágnesszalagra viszik fel. A szalag mágneses tere a jelátalakító mágneses rétegeinek mágneses doménjeit irányítja , amelyeken a Kerr-effektus hosszanti leolvasása zajlik.

Kerr hatású áramérzékelők

Kerr effektus segítségével meg lehet mérni az elektromos áram intenzitását . Ehhez megmérik a mágneses tartomány elmozdulását egy vékony permalloy rétegen. Így amikor az érzékelőt egy áramvezeték köré helyezzük, az általa generált mágneses mező mozgatja a permalloy mágneses tartományát.

Használat magneto-optikai memóriákban.

A magneto-optikai memóriákban gyakran a Faraday-effektust részesítik előnyben a Kerr-effektus helyett.

Az ilyen típusú nem felejtő memória esetében az információt a ferromágneses anyagból készült lemez mágneses nyomatékainak orientációjában tárolják. Az információkat úgy írják, hogy a lemezt lokális hőmérsékleten egy lézersugárral Curie-hőmérséklet feletti hőmérsékletre melegítik. Ennek a sugárnak a nagysága tíz milliwatt nagyságrendű, és 1 μm átmérőjű területre koncentrálódik. Ezután mágneses mezőt alkalmazunk, amelynek hatása a fűtött anyag mágneses tartományának orientálása. A Kerr-effektust alacsonyabb (néhány milliwattos) fénysugárral történő adatok olvasására használják.

Bibliográfia

  • Umesh Tiwari, R. Ghosh, P. Sen, A magneto-optikai Kerr-hatások elmélete , Fizikai Tudományok Iskola, Jawaharlal Nehru Egyetem, Új-Delhi, India.
  • Mohammed Saib, mágneses optikai képalkotás a La 0,7 Sr 0,3 MnO 3 vékony filmjeiben ( olvasható online )

Kapcsolódó cikkek