Egy 1906 monográfia , német pszichiáter Emil Kraepelin vizsgált belső nyelvi rendellenességek álmok . Ezek közül a betegségek paraphasia (pl neologizmusok ), beszédzavarok (pl agrammatism) és a gondolkodás zavarok (pl ellentmondás). Ez a nyelv hívták Kraepelin: Traumsprache ( álom nyelv , nem tévesztendő össze az álom nyelvén ). Az álmodás és a pszichózis analógiájával próbálta megérteni az álomnyelven keresztül skizofrén betegei nyelvi rendellenességeit.
Az álomban előforduló nyelvi rendellenességek azért tanulmányozhatók, mert az ébredő álmodozó nemcsak emlékezni tud a problémás szóra vagy kifejezésre, hanem arra is emlékezhet, hogy mit akart kifejezni az álomban, vagyis hangját. Szándékát (zavartalanul). Az álmodó nyilvánvalóan visszatérhet álmai világából a való világba. A pszichotikus pontosan ezt nem tudja elérni: szabaduljon meg pszichotikus világától, hogy elmagyarázza nekünk e problémás szavak jelentését; ami bonyolítja a tanulmányt.
Összehasonlítva álom nyelv egyéb nyelvi zavar, hiszen előfordul alkoholisták, a gyermekek, az állam a fáradtság, stb Kraepelin arra a következtetésre jut, hogy ez a nyelvi zavar a gyermekek. Diagnosztizált betegek korai demencia ( schizophrenia ), hogy az álom nyelv egyezik leginkább (Kraepelin, 1906, 77. o. ).
Kraepelin 286 példát nyújtott be álmai nyelvéről (a legtöbb álom az övé), és folytatta álomnyelv-kutatási projektjét 1906-tól 1926-ban bekövetkezett haláláig. Heynick (1993) 391 új példát tett közzé, amelyeket Engels (2006) jegyzetelt. Kraepelin álmodott több mint 40 éve a pszichiátria, mert álmában nyelv előtt kezdődik 1886 (Kraepelin 1906 o. 1. ).
Kraepelin mindent megtett, hogy rekonstruálja azokat a köztes asszociációkat, amelyek a zavartalan szótól vagy kifejezéstől a problémás szóig vagy kifejezésig vezetnek. De sok esetben nem nyújt elegendő magyarázatot. Ahol Kraepelin nem járt sikerrel, rekonstruálhatjuk a köztes kifejezéseket, amelyek továbbra is hiányoznak az asszociációk részleges láncolatában.
Kraepelin álmában innen: 1923. február 23a rostocki kirándulás Milzben ér véget. Kraepelin (1983) önéletrajzának felhasználásával rekonstruálhatunk a Rostocktól (rendeltetési hely) Milzig (zavart rendeltetési hely) vezető láncolatban két köztes kifejezést, amelyek még hiányoznak. Az alábbi Bilz- t már a Kraepelin adja meg, és hiányos húrja:
Rostock - ?? - Bilz - Milzkét köztes kifejezéssel (lásd az alábbi vitát) kapunk
Rostock - Kröpelin - Kraepelin - Bilz - MilzKraepelin önéletrajzában Rostock várost és Kröpelin kisvárost köti össze . Hasonlóan a FEBilzhez, a Sinalco ital , vagyis a szinuszos alkohol első gyártójához , Kraepelin is tartózkodott az alkoholtól. Nevét Németországban az absztinenciához kötötték (Kraepelin, 1983, 80. o. ). A Kröpelin egy kódszó , vagyis egy, az irányító szó , amely irányítja az asszociációt, amint az fent látható. A Kraepelin kód szavakból áll a kapcsolódó hang a legfontosabb , a neve Kraepelin (lásd pl Engels, 2006/2009).
Nemcsak a Kraepelin, hanem az Emil keresztnév is kulcsot jelent egyes álmok megértéséhez. Számú álomban. A Kraepelin-monográfia 107. cikke észt szóként adja meg a Nanahatte neologizmust . Kraepelin tanult ezen a nyelven tartózkodása alatt Dorpat , Észtország 1886-tól 1891-Mi észt a neologizmus a szó hatt értelmében „prostituált”. Nana egy Zola-regény hősnője. Prostituált volt. Az egész neologizmus a német Nutte , prostituált szóra utal . Ez a szó az álom fejlett kidolgozásához vezet (Engels, 2006, 28. o. ).
Egy másik álomban 1908. június 5, Kraepelin mondatot állít elő:
devicit cunitere vixtaÁllatin, amint magyarázza, további információkat nem közöl. A1908. június 4(tehát egy nappal azelőtt, Emil Kraepelin álma) a földi maradványait Émile Zola átkerült a Panthéon (Paris) , és helyezzük a kripta a Victor Hugo . Ebben az összefüggésben elég, hogy képes legyen lefordítani (vagyis, hogy a szándék az álom) a különös mondat Emil Kraepelin is szeretnének halhatatlan (Engels, 2006, p. 26-29). A kifejezés németül azt jelenti:
Zola gen (= gegen) Pantheon jelentése franciául Zola a PantheonhozEmil neve a monográfia 192. álmában is kimutatható. Kraepelin egy kulcsról álmodik, amelyet a Weimarban élő Charlotte von Stein szült volna. Engels (2006, 64. o. ) Megjegyzi, hogy Charlotte von Stein drámát írt (lásd Kord, 1998) die zwey Emilien (a két Émilie ), és hogy Émilie neve kétszer is jelen volt Kraepelin családjában: anyja és egy nővére viselte ezt név. Émilie nővér csak egy évet élt (1852-1853), és már akkor is elhunyt, amikor Emil Kraepelin megszületett. Emil ezért egy halott nővértől örökölt egy nevet. Engels Kraepelin későbbi, saját (elő) nevével kapcsolatos aggodalmának forrását látja benne .
A 1920 Toni Kraepelin, pszichiáter, legidősebb lánya Kraepelin és tökéletesen tisztában apja álmát nyelv, álmok az első név Emil. Két hasonló neologizmust produkál, az egyik francia típusú: semil ( emil végződésű ) és egy angol típusú: semile ( emile végződésű ). Az utolsó szemile úgy hangzik, mint egy német neologizmus: Toni szerint a simeil . Nyilvánvaló, hogy ez az angol szó seamile , amely úgy hangzik, mint a „német” simeil . Seamile (= tengeri mérföld ) 1852 méteres méréssel idézi Emilie Kraepelin, Emil idősebb nővérének 1852. születési évét. Tehát Toni szerint az Emil név ehhez az Emilie-hez kapcsolódik. (a teljes szöveg, német nyelven, Toni álmának 1920. július 24lásd Engels, 2006, p. 86 ).
Toni felfedezése jön pontosan 25 évvel azután, hogy az álom az injekció adott Freud Irma , aki úgy döntött, ez az álom, hogy hogyan Álmában elemzési módszer működik a második fejezete A álom értelmezése .
1882. június Kraepelin három Émiliával találkozik. A Harz-i Ellrichben van bátyjával, Ottóval. Ott találta édesanyját Émilie-t, sógornőjét, Émilie-t és a kis Émilie-t, Otto és Émilie lányát is (Burgmair et al., 2003, 238–241 . O. ).
Ez az ellrichi találkozás a kraepelini szakmai válság idején történik. Paul Flechsig , a lipcsei pszichiátriai klinikán a feje éppen kirúgta . Ellrich és az ott jelenlévő Émilies - különösen a kis Émilie, egy másik kis Émilie névadója, aki 1853-ban halt meg - szembesítette Kraepelint keresztnevével, álmai nyelvének kulcsával. A tartózkodás1882. június Ellrichnek a válság idején tehát az álmok nyelvének kezdetét jelentheti.
Kraepelin észrevette, hogy az álomnyelven a tulajdonnevek (emberek, földrajzi nevek stb.) Különösen gyakoriak. Úgy véli, hogy az álomnyelv egyik alapvető rendellenessége az absztrakt gondolkodás visszavonása ( Allgemeinvorstellungen ), mert az álmodozás figyelemelterelést okoz, ami az elvont gondolkodáshoz szükséges. Másrészt megfigyeli az egyéni elképzelések növekedését ( Individualvorstellungen ), más szóval hajlamot a gondolatok konkrét kifejezésére.
A Kraepelin szerint a második alapvető rendellenesség a Wernicke területének károsodott működése . Ez az alapvető rendellenesség felkeltette Roman Jakobson figyelmét , aki kommentálja Kraepelin álomnyelvét, és maga is példát hoz az álomnyelvre (Jakobson, 1971, 371. o. ).
Az álomban Jakobson a cseh szó zemřel (halál) válik bevetett : szerinti Jakobson miatt eltűnése folyékony l ent r . Jakobson magyarázat feltételezi, hogy a szó seme érkezik közvetlenül zemřel megszakítástól mentes szervezetekkel, ami seme nincs értelme, kapcsolódik közvetve zemřel . Jakobsonnak, miután elolvasta Kraepelin monográfiáját, tudnia kell, hogy a szeme már a 49-es álomban van, ahol a par-seme-nie állítólag „néhány hétig” orosz. Ezen kívül az ř-Czech megtalálható Příbram város nevében , amely a 113. álomban jelenik meg. Ez a két megfigyelés segíthet rekonstruálni a zemřeltől a sémáig vezető asszociatív láncot , és így érvényteleníteni Jakobson magyarázatát.
Wernicke területe a felső temporális gyrus (GTS) része. Ez a gyrus az egyik olyan terület, amely a skizofrén betegek nyelvzavaraiért felelős . A mágneses rezonancia képalkotó technika alkalmazásával bebizonyosodott, hogy a skizofrén betegeknél - ellentétben a nem skizofréniákkal - a jobb félteke GTS-je a nyelvtesztek során több vért kap, mint a bal félteke GTS-je (Marvel, 2006).
Mivel az Emil név az álomnyelv egyik kulcsát képezi, meg kell jegyeznünk, hogy Darwin (1877) már megfigyelte a tulajdonnév és a tükörszakasz kapcsolatát : Hozzátehetem, hogy amikor néhány nappal kilenc hónapnál fiatalabb korban gyermek] társította saját nevét a nézőüvegben lévő képével, és amikor név szerint szólították, akkor is az üveg felé fordult, ha valamilyen távolságra volt tőle .
Flournoy (1854-1920) svájci pszichológus, kortárs Kraepelin 1900-ban publikált egy ilyen nyelvi rendellenességet: álomnyelv : Helen Smith nyelvei . Szerint a Ferdinand de Saussure , konzultált a polgártárs Flournoy, egy teljesen önkényes cseréje francia szavak (Hélène Smith anyanyelv) által szavak glosszolália volna sor (Flournoy, 1900, p. 305 ). A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a tulajdonneveken alapuló kód szabályozza a glossolalia-t (Engels, 2008).
A helyes név, kulcs nyelv az álmok, néha magyarázza a nyelv az álmok. Fontos példa az álma, hogy testét maga Freud boncolja fel. Itt a „szakasz” szó ugyanolyan fontos, mint a szakasz képe. A „Segment”, a Sigmund kulcshoz kapcsolódó kódszó a latin secare- ből származik , mint például a „section” és a „sex”. Freud nem akar beszélni bensőséges titkáról, amely mindazonáltal elég nyilvánvaló: a Sigmund-szegmens - nemi hármas (Engels, 2006, 70–72.).