A Ariszteasz-levél a Philocrates van pseudepigrapha nehéz dátum előtt - 100 módjával kapcsolatos legendás görög fordítása Pentateuch . Kétségtelenül ez az első dokumentum, amely a görög Septuaginta eredetéről szól, és kiválóan tükrözi az alexandriai zsidóság (vagy a zsinagóga judaizmus ) lelkiállapotát ebben az időszakban.
A levél szerint Démétrios de Phalère , az alexandriai könyvtár alapítója és vezetője azt javasolta II. Ptolemaiosz Philadelphus egyiptomi macedón királynak, hogy fordítsa le a zsidó vallási szövegeket annak érdekében, hogy felvegyék azokat gyűjteményeibe. Javasolja II. Eleazar (in) zsidó főpap megszólítását , és törzsenként hat ember felkérését a fordítás elvégzése érdekében. Ptolemaiosz elfogadja, és a projekt megvalósul. Hajtása során minden zsidó rabszolgát kiszabadított Egyiptomból .
A kapcsolatba kerülő II. Eleazar (in) Jeruzsálem 72 lakóját választja ki "zsidó betűs mesterek, de a hellén kultúra rabjai is". Ezek Alexandriába utaznak, ahol a király fogadja őket, és hétszer leborul a Törvény tekercsei előtt. Hét napos bankett következett, amelynek során a király kihallgatta a 72 fordító mindegyikét.
Végül a fordítók visszavonulnak Pharos szigetére, amely bezárja Alexandria kikötőjét, ahol 72 napig dolgoznak. A ptolemaioszi bíróság és az alexandriai zsidók gyűlése előtt olvassák. Egyetértés van abban, hogy a szöveget nem szabad megváltoztatni, Demetrios még azt is felkiáltja, hogy a fordítás "Istentől származik".
A levelet egy Aristaeus nevű férfi címzi ( Flavius Josephus nevet adta , Zsidó régiségek , XII., 12–118) testvérének, Filokratésznek. A szerző görögként, az olimpiai vallás követőjeként mutatja be magát.
Anonim zsidó dühöngés, aki egy hellén cipőjébe helyezi magát, hogy elfogulatlannak tűnjön a zsidó dolgok iránti rajongásában. A levél megelőzte Antiochus IV Epiphanes, Selucid király üldözését, amikor apja, III . Antiochos Nagynak nevezte Izrael alatt a béke .
A 1522 , Luis Vives ( XXII libros de Civitate Dei Commentaria ), majd Humphrey szerv 1685 ( Contra historiam Aristeæ de LXX. Interpretibus Dissertatio ) azt mutatják, hogy ez valójában egy álnév. A szerző alexandriai zsidó, ezért a "pszeudo-Aristaeus" konvencionális nevet kapta. Nem szabad összetéveszteni Aristeusszal, történésszel, a Zsidókról című könyv szerzőjével, amelynek császárföldi Eusebius őrzött kivonatokat, sem az argosi Aristeusszal, a Pyrrhus király híveivel .
Flavius Josephus adaptálja és fejleszti azt a történetet, amelyet Aristeus levele mondott el a Zsidó régiségek XII. Könyvében .
A Talmud egyik szakasza a héber Biblia alexandriai fordításáról szól két beszámolóval:
- Állítólag öt vén fordította le a Tórát görögül Ptolemaiosz királynak, és ez a nap ugyanolyan komoly volt Izrael számára, mint az Aranyborjú napja, mert a Tórát nem tudták megfelelően lefordítani. Azt is mondják, hogy Ptolemaiosz király 72 vént gyűjtött össze, 72 házba helyezte őket, anélkül, hogy elárulta volna nekik ennek az összejövetelnek a célját. Mindegyikhez odajött, és azt mondta nekik: „Írjátok meg nekem a tanító Mózes Tóráját”. A Mindenütt mindenkit inspiráltak, és ugyanúgy fordítottak. "