A helység ( település ) megfelel a magyar terület végső politikai megosztottságának . Jelenleg öt kategóriában: települések ( község ), nagy települések ( nagyközség ) városok ( város ), a városok mellett megyei törvény ( megyei jogú város ), és végül a kerületek a Budapest . A helység egy helyi önkormányzat ( települési önkormányzat ), amelyet egy helyi tanács és egy polgármester ( polgármester ) vezet, amelyet négyévente választanak meg általános választójog alapján, valamint egy államigazgatási szerv, a közigazgatás és a törvény által meghatározott kötelező szolgáltatások üzemeltetője. Magyarországnak 3152 települése van, közel tízmillió lakossal. A helység megfelel az európai statisztikai területi egységek osztályozásának LAU 2. szintjének .
Törvény XVIII 1871 települési szervezet határozza faluban ( község ) Magyarországon , mint az alapvető területi egység. Ezután a teljes területet ennek az új adminisztratív részlegnek kell összekötnie. A lakosok számától függően az önkormányzatokat az alábbiak szerint osztályozzuk: kistelepülés ( kisközség ), nagyközség ( nagyközség ), város, amelynek irányított tanácsa van ( rendezett tanácsú város , a vádjog városának őse), városi önkormányzati jog ( törvényhatósági jogú város ) és Budapest. 1950- től a helyi közigazgatási szervezet feloszlott a falusi önkormányzat ( község ) és a városi város ( város ) között. Az 1990. évi LXIII. Törvény írja elő a jelenlegi rendszert, amelyben a község általános kifejezést elhagyják a település javára . A község kifejezést azonban még mindig használják a falvak közösségi közösségeinek jelölésére.
A helységek nagyság szerint három kategóriába sorolhatók: önkormányzatok ( község ) (kevesebb mint 10 000 lakos), városok ( város ) és komitálvárosok ( megyei jogú város ) (több mint 50 000 lakos). Ehhez hozzá kell adni a kerületek a budapesti és a főváros is, amely egy speciális státuszt.
Ezeknek a kategóriáknak nincs különösebb hatása a helyi önkormányzat hatásköreinek gyakorlására, eltekintve a képviselő-testület és a polgármester szavazási módszereitől, amelyek a helységek nagyságától függően változnak. A vádjogi városok sajátossága, hogy a helység méretében egyesítik a helyi önkormányzatot és a komitális hatóságot egy külön képviselő-testülettel. Ez a megyei hatóság tehát a megye hatáskörét a városi terület nagyságrendjében gyakorolja. Végül a budapesti kerületek gyakorolják a helyi hatóságok hagyományos hatásköreit, de korlátozhatják azokat a Fővárosi Közgyűlés határozatai, amely ugyanazokat a hatásköröket kezeli, de az összes budapestiek érdeke érdekében.
A helyi közösségek átveszik az ivóvízhálózat, az alapiskolák (óvodák és általános iskolák), az alapvető szociális és egészségügyi szolgáltatások, a közvilágítás, a helyi utak karbantartása és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmét. A helyi hatóságok más szolgáltatásokat önállóan vagy más helységekkel közösen nyújthatnak.
A képviselő- testület ( képviselő-testület ) dönt a helység irányításának és szervezésének átfogó irányelveiről, jóváhagyja a költségvetést, szavaz az adókról és megválasztja a végrehajtó bizottságokat, valamint a polgármesteri hivatalt ( polgármester ). Ez utóbbit és a képviselő-testületet egyidejűleg, négyéves időtartamra választják meg. A választási testület 18 év feletti magyar állampolgárokból, valamint külföldi lakosokból áll, akik igazolni tudják, hogy a településen vannak lakóhelyük.
A helyhatósági választásokra a törvényhozási választásokat követő ősszel kerül sor. Ez egy párhuzamos, vegyes szavazás, arányosság. Ez egy olyan rendszer, amely ötvözi a választókerületenkénti első posztot és a kompenzációs helyek kiosztását lehetővé tevő szavazást. A kompenzációs mandátumokat a szavazatok fennmaradó része alapján osztják fel, amelyeket nem használtak fel a választókerületekben a helyek felosztására. A kompenzációs helyek vagy azok, amelyeket nem lehetett elosztani a választókerületek hányadosa szerint, vagy előre meghatározott helyek száma, amelyek a kompenzációra vannak fenntartva. A választókerületeket úgy tervezték meg, hogy felosszák a település területét, tiszteletben tartva az etnikai, vallási és társadalmi sokszínűséget.
A képviselők testösszetétele a helységek méretétől függően változik:
A 10 000 lakosnál kevesebb településen keverést alkalmaznak: a választó összeállíthatja saját listáját, ahány jelöltet rangsorol, ahány helyet kell betölteni. Ezért szavazhat ugyanazon párt jelöltjeire, vagy választhat ellenzéki pártok jelöltjeit. A megválasztott jelöltek azok, akik a legtöbb szavazatot kapták.
A Budapest , a helyhatósági választások lehetőséget szavazni a kerületek , amelyek ugyanazokat a szavazási eljárások és hatáskörök a települések, valamint a nagyvárosi összeszerelés és a fő polgármester .
A jegyző ( jegyző ) vezeti a polgármesteri hivatalt ( polgármesteri hivatal ). A határozatlan időre kinevezett, a választási naptártól függetlenül, szerepe hasonló az önkormányzat vezetőjéhez . Feladata a helység működésének felügyelete és a képviselő-testület által elfogadott előírások végrehajtása. Állami képviselő a helységben, állampolgári tisztviselő, és a béke igazságszolgáltatójaként szolgál apró bűncselekmények miatt. Ő adja ki a földhasználati engedélyeket is.
Ha a helységek túl kicsiek, adminisztratív jogaik egy részét közös közjegyzőhöz ( körjegyző ) ruházhatják át .