| Cím | Törvény n o 2015-991 a december 24, 2018 vonatkozó társadalmi és gazdasági rendkívüli intézkedések |
|---|---|
| Ország | Franciaország |
| Hivatalos nyelvek) | Franciaország |
| típus | Rendes törvény |
| Törvényhozás | XIV th törvényhozó a V th Köztársaság |
|---|---|
| Kormány | Édouard Philippe kormány (2) |
| Örökbefogadás | 2018. december 21 |
| Kihirdetés | 2018. december 24 |
Olvassa online
A törvény2018. december 24a gazdasági és társadalmi sürgősségi intézkedések egy francia törvény végrehajtási három gazdasági és társadalmi sürgősségi intézkedések által benyújtott köztársasági elnök Emmanuel Macron on2018. december 10válaszul a sárga mellény mozgalom válságára .
A törvény 1. cikke előírja, hogy a társaságok havi 3600 euróig (3 minimálbér ) fizetett munkavállalók után kivételes vásárlóerő-díjat fizethetnek, amely 1000 euróig mentes minden szociális hozzájárulást és jövedelemadót. A prémiumot előtte ki kell fizetni2019. március 31. Egy kormányzati módosítás kizárja ezt a kivételes bónuszt a tevékenységi bónusz kiszámításakor figyelembe vett forrásokból.
A 2. Cikkben a munkavállalók túlóra után fizetendő járulékai alóli mentességet írja elő 1 st szeptember 2019 a 2019-es társadalombiztosítási finanszírozási törvény előterjesztette 1 st január 2019. Ez kiegészül a jövedelemadó alóli mentességgel, évi 5000 euró erejéig.
Cikkével, a 1 st január 2019, az általános szociális hozzájárulás (CSG) aránya a pótló jövedelemre visszaállt 6,6% - ra (az EU előtt hatályos illeték mértéke)1 st január 2018) azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek az összehasonlító adóbevétele kevesebb, mint 22 580 euró (34 636 euró egy pár esetében). Az Országgyűlés megszavazta a CSG - ből felül levont CSG megtérítését1 st január ben zajlik 2019 május.
Ezenkívül a törvény 4. cikke előírja, hogy a kormánynak jelentést kell benyújtania a Parlamentnek a tevékenységi bónusz rendkívüli átértékeléséről a 1 st január 2019, a törvény kihirdetésétől számított hat hónapon belül. E jelentés célja, hogy bemutassa a szabályozási rendelkezés operatív végrehajtásának értékelését és annak hatását a kedvezményezett háztartások vásárlóerejére. Célja továbbá a reform igénybevételének javaslata a szolgáltatás használatának javítása és az alacsony jövedelmű háztartások vásárlóerejére gyakorolt hatása javítása érdekében.
A törvényjavaslat kerül bemutatásra a Miniszterek Tanácsa a2018. december 19által Muriel Pénicaud , munkaügyi miniszter, valamint Agnès Buzyn miniszter Szolidaritás és egészség. A gyorsított eljárás keretében megvizsgálva, az Országgyűlés, módosításokkal, első olvasatban elfogadja2018. december 20, majd első olvasatban, a módosítások nélkül, a Szenátus 2018. december 21. KihirdetveDecember 24 és a törvényt a Hivatalos Lapban ( 2018. december 26.
| Intézkedések | Finanszírozás | ||
|---|---|---|---|
| Túlóra | 2.4 | Gafa adó | 0.5 |
| Szén-adó befagyasztása | 3.9 | Cope fülke | 0.2 |
| Tevékenység bónusz | 2.5 | Az állami kiadások csökkentése | 1.5 |
| A CSG fokozza az elnyomást | 1.5 | A társasági adó csökkentésének módosítása | 1.8 |
| Teljes | 10,3 milliárd euró | 4 milliárd euró | |
A vásárlóerő javát szolgáló intézkedések, nevezetesen a törvényben meghatározott három intézkedés és a szén-dioxid-adó befagyasztása költségeit 10,3 milliárd euróra becsülik.
Ezen intézkedések finanszírozását egy négymilliárd eurós megtakarítási terv biztosítja, beleértve a Gafa ( Google , Apple , Facebook , Amazon ) adóját , amely 500 millió eurót hozhat. Ez az új adó azonban ebben a témában európai megállapodás tárgyát képezi. Az Európai Unióban a digitális multinacionális vállalatok nyereségét átlagosan kétszer kevesebb adóval terhelik, mint a hagyományos vállalatokét. Az adópolitikák összehangolása céljából az Európai Bizottság bemutatta a2018. március 21, a "digitális szolgáltatási adó" (TSN) projekt, amely projekt nagyrészt Bruno Le Maire és Wolfgang Schäuble volt német pénzügyminiszter, valamint az akkori spanyol és olasz társaik által megfogalmazott javaslat ihlette . Az európai ügyvezetõ javasolta a tagállamoknak, hogy az egyes digitális tevékenységek által elért forgalom (és nem az egyetlen nyereség, mint a hagyományos rendszerben) 3% -át adózzák meg. Különböző államok azonban ellenzik ezt az adózást. Mindazonáltal Bruno Lemaire megerősíti, hogy megállapodás nélkül is bevezetik az adót Franciaországban, amely e társaságok Franciaországban realizált forgalmához fog kapcsolódni. Azt is hozzáteszi, hogy "területe nemcsak a reklámbevételeket, hanem a franciák személyes adatainak felhasználásával kapcsolatos bevételeket is magában foglalhatja".
A többi kiemelt finanszírozási intézkedés a közkiadások csökkentése, a Copé-niche csökkentése, a 2005-ös pénzügyi törvény alkalmával megszavazott francia vállalatok javát szolgáló adómentességi mechanizmus és az alacsonyabb társasági adó befagyasztása. De az üzleti közösség közel állt ahhoz, hogy még inkább részt vegyen a háborús erőfeszítésekben. Arról volt idő, hogy 3 milliárd euróval csökkentsék a 2019-re tervezett 20 milliárd euró mentességet a díjak alól, ám ezt az intézkedést röviddel a törvény benyújtása előtt végül felhagyták.
A fennmaradó 6,3 milliárd euró ellensúlyozására úgy döntöttek, hogy a 2019-es pénzügyi tervezetben 2,8% -ról 3,2% -ra ( CICE nélkül 2,3% -ra ) növelik a költségvetési hiányt . A tervezet bemutatása során költségvetésében Bruno Le Maire ugyanolyan megnyugtatást akart, szemben a 3% -nál kisebb hiányt kérő brüsszeli elvárásokkal: „Felidéztem (Brüsszelben), hogy a kormány irányelve továbbra is az államháztartásunk helyreállítása. Az Európai Bizottság teljes mértékben tudomásul vette azokat a kivételes körülményeket, amelyekben Franciaország került ”