Fenntartható Fejlődés Cél n o  13 UN

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések

A téma a harcot a klímaváltozás a cél n o  13 17 Fenntartható Fejlesztési Célok (SDGs) elfogadott, 2015-ben az ENSZ Közgyűlése . Teljes címe: „Az éghajlatváltozás elleni küzdelem”.

Tét

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem a XXI .  Század egyik legnagyobb kihívása . Mind összetett, mind globális szinten ez a küzdelem tudományos, politikai és gazdasági kérdéseket érint. A tudományos kutatás lehetővé tette az éghajlat evolúciójának magyarázatát és az emberi tevékenység felelősségének bemutatását az éghajlatváltozásban. Az éghajlatváltozás hatása földrajzi régiónként eltérő lehet, de minden országot és minden kontinenst érint. Az üvegházhatású gázok a klímaváltozás fő okai . Az emberi tevékenységek által okozott növekedés még soha nem volt ilyen magas. Ez a növekedés elsősorban a gazdasági növekedéssel és a világ népességének növekedésével függ össze.

Politikai szempontból az éghajlatváltozás elleni globális szintű küzdelem érdekében az ENSZ nemzetközi tárgyalásokat indított az éghajlatváltozásról. A cél egy globális keret meghatározása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és annak lehetővé tételére, hogy a lakosság jobban alkalmazkodjon az éghajlatváltozás hatásaihoz.

Célok

A 13. cél elérése a következő célok elérését jelenti:

• 13.1 - Minden országban meg kell erősíteni az ellenálló képességet és az alkalmazkodóképességet az éghajlati veszélyekkel és az éghajlattal kapcsolatos természeti katasztrófákkal szemben .
• 13.2 - A klímaváltozással kapcsolatos intézkedések beépítése a nemzeti politikákba, stratégiákba és tervezésbe.
• 13.3 - Az oktatás, a tudatosság, valamint az egyéni és intézményi kapacitások javítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, azok hatásainak enyhítése, valamint hatásuk csökkentése és a korai figyelmeztető rendszerek tekintetében.
• 13.4 - Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményében ( UNFCCC ) részes államok fejlett országainak azon kötelezettségvállalásának végrehajtása , hogy 2020-ig több forrásból együtt évente 100 milliárd USD-t mozgósítsanak a fejlődő országok konkrét szükségleteinek kielégítésére. enyhítési intézkedéseket és azok végrehajtásának átláthatóságát, és teljes mértékben működőképessé teszi a Zöld Klíma Alapot azáltal, hogy a lehető leghamarabb biztosítja a szükséges pénzügyi forrásokat.
• 13.5 - A kapacitásépítési mechanizmusok támogatása annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett országok és a kis szigeteki fejlődő államok hatékony tervezési és irányítási erőforrásokat szerezzenek az éghajlatváltozás kezelésére, különös tekintettel a nőkre, a fiatalokra, a helyi emberekre és a marginalizált csoportokra.

Adatok és mutatók

Adat

Az IPCC szerint, saját 5 -én az 2014-ben, az éghajlatváltozás már elkötelezte:

• 2015-ben az átlagos globális hőmérséklet 0,74  ° C- kal emelkedett a XX .  Század átlagához képest . A XXI .  Század végén 1,3-5,3  ° C-kal emelkedhet .
• A tengerszint emelkedésének üteme az 1993 és 2010 közötti időszakban évi közel 3,2 mm- re gyorsult fel  .
• 1975 és 2004 között az óceánok felszíni vizeinek savassága rendkívül megnőtt, pH-juk (hidrogénpotenciáljuk) 8,25-ről 8,14-re csökkent.
• A nagy ökológiai egyensúly megbomlása már megfigyelhető: az élőlények és az alkalmazkodni igyekvő környezet módosulása.

Közép- és hosszú távon az IPCC a következőket tervezi:

• az éghajlati jelenségek súlyosbodása: az éghajlat változásával a szélsőséges időjárási események (aszályok, viharok, áradások) gyakoriságának és intenzitásának változását okozza.
• Számos ökoszisztéma megzavarása: az állat- és növényfajok 20-30% -a már eltűnt, következményekkel járva az emberi tevékenységre.
• Élelmiszer-válságok: a mezőgazdasági termelés csökkenhet, ami súlyos élelmiszer-válságokhoz, háborúkhoz és migrációhoz vezethet.
• Népességvándorlás: a tengerszint emelkedése várhatóan bizonyos parti területek áradását, vagy akár a szigeti államok eltűnését okozza, ami jelentős migrációs hullámokat okoz.
• Tengeri savanyítás: a CO 2 mennyiségének növekedése(szén-dioxid) a légkörben magasabb CO 2 koncentrációt eredményez az óceánokban.

Mutatók

ENSZ-mutatók

Az ENSZ mutatói a következők:

• A halálesetek vagy a katasztrófákban hiányzó vagy közvetlenül érintett személyek száma 100 000 emberre vetítve.
• Azon országok száma, amelyek a Sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretrendszerrel összhangban (2015-2030) elfogadták és végrehajtották a nemzeti kockázatcsökkentési stratégiákat.
• Azon helyi önkormányzatok aránya, amelyek a nemzeti stratégiákkal összhangban helyi katasztrófakockázat-csökkentési stratégiákat fogadtak el és vezettek be.
• Azon országok száma, amelyek arról számoltak be, hogy integrált szakpolitikát / stratégiát / tervet vezettek be vagy hajtottak végre, amelynek célja az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodási képességük javítása, a változásokkal szembeni ellenálló képességük megerősítése és az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás elősegítése az élelmiszertermelés veszélyeztetése nélkül. (beleértve többek között a nemzeti alkalmazkodási tervet, az országosan meghatározott hozzájárulást, a nemzeti kommunikációt és a kétévente frissített jelentést).
• Azon országok száma, amelyek integrálták alap-, közép- és felsőoktatási tanterveikbe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, e változások hatásainak enyhítésével és hatásuk csökkentésével, valamint az éghajlatváltozási rendszerek korai figyelmeztetésével kapcsolatos kérdéseket.
• Azok száma, amelyek arról számoltak be, hogy megerősítik intézményi, rendszerszintű és egyéni képességeiket az alkalmazkodási és mérséklési intézkedések, a technológiatranszfer és a fejlesztési intézkedések előmozdítása érdekében.
• Évente, 2020-tól 2025-ig, 100 milliárd dollár elkötelezettséggel mozgósított források összege (dollárban).

Francia mutatók

Az INSEE két mutatót határozott meg Franciaország esetében:

• Nagyon súlyos természeti események száma.
• A jóváhagyott árvízkockázat-megelőzési terv hatálya alá tartozó települések száma, beleértve a felülvizsgált és jóváhagyott terveket.

Viták

Vannak viták alatt a valóságot, okait, következményeit és előrejelzések az éghajlatváltozás. Ezek a viták megjelennek a tudományos világban, de a politikai és a nyilvános térben is. Egy ideje már a klímaváltozás látható valóságával szembesülve, amelyet nagyon nehéz tagadni és vitatni, az éghajlat-szkeptikusok megváltoztatták álláspontjukat. Végül elfogadták, hogy a globális felmelegedés nagyon is valóságos, és elsősorban az ember a felelős. Mindazonáltal minimalizálják az éghajlatváltozás következményeit, megmutatva ezzel az előnyöket.

A vita másik szintje a globális és helyi szintű hatékony küzdelem nehézsége a globális felmelegedés ellen. Ez a nehézség a politikai akarat hiányához és az ambíció hiányához kapcsolódik. Különösen nehéz összegyűjteni elegendő pénzügyi forrást a Zöld Klíma Alapon keresztül annak érdekében, hogy stratégiákat és intézkedéseket hozzanak létre a globális hőmérséklet 2 ° C-ra történő emelkedésének visszaszorítására. Ezt minden évben megvitatják az ENSZ klímaváltozási konferenciáin ( COP ).

Megjegyzések és hivatkozások

1. "  Minden a klímáról!"  » , On Compteepargneco2 (hozzáférés : 2017. szeptember 23. )
2. „  13. cél: sürgős fellépés az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében  ” , az un.org címen (Hozzáférés : 2017. szeptember 23. )
3. "  Az UNFCCC-ről  " , a newsroom.unfcc.int címen (hozzáférés : 2017. szeptember 23. )
4. (in) "  Goal-13-éghajlati cselekvés  " az undp.org oldalon (hozzáférés : 2018. március 24. )
5. "  A klímaváltozás okai, hatásai és kérdései  " , az ecologique-solidaire.gouv oldalon ,2016. december 6(megtekintve 2017. szeptember 23. )
6. "  A klímaváltozás okai, hatásai és kérdései  " , az Ecologie solidaire gouv-on ,2016. december 6(megtekintve 2017. szeptember 23. )
7. (in) "  SDG Indicators Metadata Repository  " az ENSZ statisztikáiban (hozzáférés : 2018. március 24. )
8. „  Mutatók a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek nyomon követésére  ” , az insee.fr oldalon ,2018. február 21(megtekintve : 2018. március 23. )
9. "  Klímaváltozás: bizonyosságok, bizonytalanságok és ellentmondások  " , on journal.openedition (hozzáférés : 2018. március 24. )
10. „  Klímaváltozás: viták és éghajlat-szkeptikusok  ” , a notre-planete.info oldalon (elérhető : 2018. március 24. )