| Tevékenységek | Költő , dramaturg |
|---|
A Quintus trabea egy komikus latin költő, amely Kr. E. III . És II . Században aktív . Kr. U. , A fabulae palliatae szerzőjeként ismert .
Az első felében a I st század ie. Kr. U. , Volcatius Sedigitus tudós összeállította a főbb képregény-költők listáját, Quintus Trabea-t a nyolcadik helyre helyezte Luscius Lanuvinus és Ennius előtt .
|
„ Multos uncertos certare hanc rem vidimus, palmam poetae comico cui deferant. Eum meo iudicio errorem lahustvam tibi, contra si quis sentiat, nihil sentiat. Caecilio palmam Statio do comico. Plautus secundus easy exsuperat ceteros. Dein Naevius, aki buzgón, pretio in tertiost. Si erit, quod quarto detur, dabitur Licinio. Post insequi Licinium facio Atilium. A szexto következményekben Terosius, Turpilius septimum, Trabea octavum optinet, nono loco esse Facile facio Luscium. Decimum addo causa antiquitatis Ennium . " |
„Láttuk, hogy sok, bizonytalan versenyez ezzel a problémával: melyik képregény költőnek tulajdonítsák a tenyért. Az áttekintésemnek köszönhetően felvilágosítalak benneteket ebben a bizonytalanságban, mindaddig, ha valaki másképp gondolkodna, abbahagyom. A tenyeret Caecilius Statius komikus költőnek adom. Plautus másodikként könnyen meghaladja a maradékot. Aztán Naevius , aki ég, a harmadik helyen. Ha lenne negyedik hely, akkor odaadnám Liciniusnak . Akkor úgy gondolom, hogy Attilius követni fogja Licinius-t. A hatodik Terence , Sextus Turpilius hetedik, Quintus Trabea a nyolcadik, és úgy becsülöm, hogy a kilencedik helyen könnyen Luscius Lanuvinus lenne . A tizedikhez idősségével hozzáteszem Ennius-t . " - Aulu-Gelle , Noctes Atticae , XV, 24. |
Noha ez személyes vélemény, valószínűleg más kortárs filológusok is osztják ezt .
Ő idézte az ősi nyelvészek és Varro elismert érdeme, mozgó neki. Sextus szerint a Comedia Togata néven ismert római vígjátékban remekelt .
Munkája gyakorlatilag eltűnt, és Cicero csak hét sort vett fel :
|
„ Lena delinita argento nutum observabit meum, quid velim, quid studeam. Adveniens digito impelliam januaim, Fores patebunt. De improviso Chrysis ubi me aspexerit. Alacris abviam mihi veniet, complexum exoptans meum, Mihi detet. Fortunam ipsam anteibo fortunis meis. " |
"Az idős asszony ezentúl szelíd arany által, figyelmes a gesztusomra, ott olvassa a gondolataimat, ujjammal benyomom az ajtót, amikor megérkezem, az ajtó kinyílik; Chrisis meglátva engem örömmel és szállítva rohan felém; és szeretettől égve, gyötrődő vágytól akarja, hogy hódítója alávetse magát az édes törvénynek ... Igen, maga a boldogság kevésbé boldog, mint én. " - Tuscul, L.4. 3 |