A sugárzás által indukált folyamat kvantumhatékonysága (Φ) megegyezik egy adott esemény bekövetkezésének számával, osztva a rendszer által elnyelt fotonok számával. A kérdéses esemény gyakran kémiai reakció .
A foton abszorpciója után végzett fotolízis vagy fotodekompozíciós reakció során a kvantumhatékonyságot a következők határozzák meg:
A fotoszintézis modellezésében a kvantumhatékonyságot is használják :
Azokban a reakciókban, ahol az egyes fotonok a reagens egyetlen molekuláját fotolizálják, a kvantumhozam legfeljebb 1, és általában kevesebb, mint 1 a veszteségek miatt, csakúgy, mint egy nem fotokémiai reakció kémiai hozama . Másrészt az 1-nél nagyobb kémiai hozam lehetséges egy fotokémiai lépés által elindított kémiai láncreakcióban , így egyetlen foton abszorpciója hosszú láncterjedési lépések sorozatát indíthatja el, amely sok molekula reagensét emészti fel. 10 6 molekula hidrogén-klorid így kialakítható egy kvantum a kék fény abszorbeált a reakció során a hidrogén és a klór .
A kvantumhozam meghatározható más eseményekre is, például a fluoreszcenciára :
Itt a kvantumhozam egy adott fluorofor emissziós hatékonyságát képviseli .
A spektroszkópiában egy adott kvantumállapot kvantumhatékonysága megfelel annak a valószínűségének, hogy ez az állapot egy másik kezdeti állapotban előkészített rendszerből alakul ki. Például a gerjesztett szingulettől a triplett állapotig történő átmenet kvantumhatékonysága a korábban a szingulett állapotban gerjesztett molekulák azon része, amelyek azután a triplett állapotban kereszteznek.