Sanâa (zene)

Sanaa
Iskola Algír
( ara ) الصنعة ə-Szána A kép leírása, az alábbiakban szintén kommentálva Mseddar (első tétel) kivonatának átírása a Nuba Mdjenba részéről - Qum yā ḥabībī - Alexandre Christianowitsch után, 1863. Kulcsadatok
Stilista eredet Cordoba Zeneiskola ( muszlim Spanyolország )
Kulturális eredet Algéria ( Algír )
Tipikus műszerek
Népszerűség
Regionális jelenetek

Országos skála:

Nemzetközi skála:

Lásd is korpusz az algériai iskolából ( Sid Ahmed SERRI mester repertoárja )

Al műfajok


Nuba
Inqilab
Qadriyya

Származtatott műfajok


Chaâbi
Aroubi
Hawzi
Medih (Rahawi)

Kapcsolódó műfajok


Tlemceni iskola (Sanâa de Tlemcen, Gharnata vagy Gharnati)
Konstantin iskola (malouf)

A Sanaa vagy Canaa vagy Sanaa Algír ( arab  : الصنعة , ə-Szána -work elaborated-), vagy egyszerűen andalúz , kijelöli a repertoárját tanult zenét arab-andalúz algériai (klasszikus) az iskola a Algír , és akiknek a hagyomány tárgya a város Cordoba a muzulmán Spanyolországban .

Eredet és jelentés

Sanâa jelentése "zenei elsajátítás" . Ez az egyedi név tulajdonítható Algéria a Nouba az iskola Algír mellett a Gharnati az iskola Tlemcen és Malouf az iskola a Constantine . Taoufik Bestandji szerint azonban az „iskola” helytelen és homályos kifejezés, strukturális különbségek nincsenek ezen „iskolák” sajátosságai között. Ezenkívül az algériai repertoárt jelölő sanáa kifejezést meglehetősen későn vezették be, és a zenészek továbbra is keveset használják. A sanáa szót más iskolák is használják.

A hagyomány összeköti ezt az iskolát a muszlim spanyolországi Cordoba városával , átfogja Algírt és környékét, különösen Koléa , Blida és Cherchell , valamint Mostaganem , Miliana , Médéa és Béjaia városokat . Az algériai szanának sok hasonlósága van a tlemceni gharnatival , csak a Radio d'Alger arab-andalúz klasszikus zenekarának 1946-os létrehozásával a két iskola valóban elhatárolódott.

Szerkezet

Módok

Tizenhat mód van (الطبع: Ṭabʿ, الطبوع: tūbūb 'többes számban) , hét alapvető módra (hét Istiḥbār alapján definiálva) és kilenc derivátumra osztva.

Az algériai Çanâa módjai:
Referencia Istiḥbār Alapvető módok Származtatott módok
Istiḥbār Mawwāl Mawwāl (الموال)

Dīl (الذيل)
Raṣd ə-Dīl (رصد الذيل)
Māya (الماية)

Istiḥbār Zīdān Zīdān (الزيدان)

Raml (الرمل)
Mǧənba (المجنبة)

Istiḥbār Raml əl-Māya Raml əl-Māya (رمل الماية)

Raṣd (الرصد)

Istiḥbār 'Irak „Irak (العراق)

Ḥsīn (الحسين)
Ġrīb (الغريب)
Ġrībat əl-Ḥsīn (غريبة الحسين)

Istiḥbār Ǧārkā Ǧārkā (الجاركاه)
Istiḥbār Ṣīkā Ṣīkā (السيكاه)
Istiḥbār Məzmūm Məzmūm (المزموم)

Más üzemmódok elvesztek volna;

Ne feledje, hogy az egyes módokat egy adott napszakban játszották:

Ritmikus rendszer: Mizân

Az algériai nûba ritmus fogalma ötvözi az ütõhang ritmusát, a dallam és a prozódia ritmusát , ami megkülönbözteti azt az andalúz muwashšától, amelynek ritmusát kizárólag a zene szabja meg.

Az ütő ritmusa viszonylag egyszerű:

Alakzatok

A Nuba

A Nuba egy rendezett hang- és hangszeres darab, amely öt olyan tétel körül forog, amelyek ritmusa nagyon lassúból nagyon könnyűvé válik, és amelyek két elméleti szakaszra oszlanak, az első az első három tételből áll (M (eddar, Bṭāyḥī és Derǧ), és a másodszor az utolsó kettő (Inṣirāf és H̱alās) . Végül az egyes mozdulatok neve abból a ciklikus ritmusból származik, amely fenntartja azokat.

A Nuba felépítése:
Szoba Leírás Pace
Első fázis
Dāyrā Mérhetetlen vokáldarab (előjáték), amely az L és N mássalhangzókból álló üres szótagok (tlāliyāt) megszólaltatásából áll, így a zenészek kórusban énekelnek: „Len yā lālān! »A figyelembe vett mód összes jellegzetes megjegyzésének áttekintésével.

A tizenhat ismert mód közül csak kettő őrzi meg Dāyrā-ját; a Dil és a Gherib.

Məstəẖbar ə-Ṣan'a A Tūšiyyet e-taqʿīda vagy Mšālyā által is ismert , egy nem mért instrumentális darab (előjáték), amelyet a mód (a fejlesztés során használt fő és szomszédos módok) bemutatására - a jellegzetes hangjegyek megjelenítésére - és a közönség atmoszférájába történő bevezetésére használnak. hangszerek hangolására is használják, és ritmikus előbemutató szerepet játszik (à la Tūšiyya).
Tūšiyya A hangszer-nyitás több mondatból mérve és összeállítva (mindegyik egyszer megismétli önmagát), amelyekben ritmikus aláírások sora követi egymást, felidézve a Nubát alkotó öt mozdulatot (a figyelembe vett mód szerint), ezért programnyitás.

A gyakorlatban más darabok helyettesíthetik a tūšiyyát , például az inqilāb , különösen a jelenlegi felvételeknél.

  • 2 ütemű mérés
  • 4 ütemű mérték
Krîsi al-Mṣeddar Az első tétel dallamos-ritmikus ülése.

kūrsi (vagy Krîsi) szó szerint "széket" jelent.

Mṣeddar

Első tétel

Énekes és hangszeres darab (egy vagy több) , lassú és ünnepélyes, a Nuba középpontjának számít.
  • Mérjen 4/4-nél (Mîzān Mṣeddar) (adagio)
Krîsi al-Bṭāyḥī A második tétel melodikus-ritmikus ülése.
Bṭāyḥī

Második tétel

Második vokális és instrumentális darab (egy vagy több) .
  • Mérjen 4/4-nél (Mîzān Bṭāyḥī) (Andante)
Istiḥbār Mérhetetlen vokális előjáték, ahol a zenész ihletével és virtuozitásával pompázik.

Az Istiḥbārāt az alapvető módokban létezik: Mawwāl, Zîdān, Ğārka; Raml al-Māya, „Irāq, Sîka és Mazmûm.

Krîsi ad-Derǧ A harmadik tétel dallamos-ritmikus ülése.
Derǧ

Harmadik tétel

Harmadik vokális és instrumentális darab (egy vagy több) .
  • Mérjen 4/4-nél (Mîzān Derǧ) (Andantino és Allegretto között)
Második szakasz
Tūšiyyet al-inṣirāfāt Hosszú hangszeres közjáték a negyedik tétel (Inṣirāf) bemutatására szolgál, és lehetővé teszi a zenészek számára, hogy megnyugtassák hangjukat.

Megjegyzés Csak két darab van hátra, a Gherîb mód és a Hsîn mód. NB2 távollétében Krîsi al-inṣirāf váltja.

Inṣirāf

Negyedik tétel

Negyedik vokális és instrumentális darab (egy vagy több) .
  • Mérjen 6/8-nál (DûmTekDûm TekTekTek) (Mîzān Inṣirāf)
Dlīdla Énekdarab a népszerű repertoárból, amely kétnyelvű, rövid nyelvű versből áll, dialektus arab nyelven. Két Inṣirāf közé van beillesztve . Mérjen 6/8-nál (Mîzān Inṣirāf)
H̱alās

Ötödik tétel

Ötödik vokális és instrumentális darab (egy vagy több) .

A másik négy mozdulattól eltérően a H̱aláék közvetlenül követik az Inṣirāfot, anélkül, hogy fejlesztene lennének.

  • Mérjen 6/8-nál (Dûm_Dûm _TekTek) (Mîzān H̱alās)
Qadriyya Éneki darab az algírok népszerű női repertoárjából, amely két soros, rövid nyelvű versből áll, dialektus arab nyelven (lásd alább) .

Az al-Qadriyya al-Mqenṭra mellett Qadriyyat létezik Irakban , Raml əl-Māya , Zīdān , Ṣīkā , Mawwāl és Mǧənba módokban .

Mérjen 6/8-nál (Mîzān Inṣirāf)

Nuba Mezdj

Ez egy tudós testvérvárosi kapcsolat (مزج, Mazǧ) két mód között, és meghatározott kritériumokon alapszik.

Öt Nuba Mezdj-t ismerünk: (Megjegyzés : a módok megadott sorrendje változatlan (első és második mód) :

A Nuba Mezdj szigorú szabályokat követ és jellemzi:

Nubat əl-Inqilābāt

Ez egy Inqilābāt (الانقلابات ( ara ), Inqilāb (انقلاب ) elnevezésű vokális darabok ( Mouachah és Zedjel) egyes számú ,, litt. Inversion) és instrumentális (nyitányok ( Tšambar ) és dallamos-ritmikus alapok ( Krîsi əl-Inqil) )), ahol a hét alapvető mód követi egymást, ellentétben a klasszikus Nubával, amely főleg egyetlen mód és különböző ritmikus struktúrák körül mozog (2/4, 4/4, 6/4, 7/4, 8/8).

A Nuba Inqilābāt szerkezete:

Slisla

Slisla (سليسلة) , litt. kis lánc (a سلسلة Silsila kicsinyítője  : lánc) egy Nubat əl-Inqilābāt-ot jelöl, amelynek Inqilābāt- darabjai ugyanabban a ritmikus szerkezetben fejlődnek (Mīzān) , pl. Slisla Mīzān Ṣofyān & Slisla Mīzān Bašraf .

Qadriyya

A qadriyya (( ara ) القادرية) a könnyű költészet négysorosainak felel meg, amelyek általános témája a szeretet. Nagyon népszerűek a nők körében, ami megszerezte nekik a ghena nessouani (( ara ) الغناء النسواني) minősítést (női dalok), és ezért a hivatásos énekesek különlegessége (messemaat).

Kétféle lehet:

Ez vezetett egy kis előjáték, hogy a mozgás (Mizan), az énekesnő az első kuplé , megismételve a második versszakot, a dallamos motívum felvesszük eszközök által, akkor az énekesnő második kuplé , megismételve a második vers kezdetben. A hangszerek a dallam ismétlésével zárulnak.

Amikor több különböző módú qadriyya-k követik egymást, akkor a sorrend az inqilabathoz hasonlóan történik.

Reprezentatív művészek

Fesztiválok

Diszkográfia

Diszkográfia
  1. Algéria: Az arab-andalúz zene antológiája, 1. évf. 2 (I. korong), Mohamed KHAZNADJI: La Nûba Ghrib , Ocora, C 560003, 1992.
  2. Algéria: Az arab-andalúz zene antológiája, Vol. 4-5. (I. korong), Ensemble Essoundoussia, Nûba Çika , Ocora, C 560044/45, 1994.
  3. Algéria: Az algériai városi zene antológiája. Çanaa D'Alger, Essoundoussia együttes: Nouba Mezmoun , Al Sur, CDAL 198, 1999.
  4. Algéria: Az algériai városi zene antológiája. Lakehal BELHADDAD (qanûn (citera)): improvizációk és nyitányok az algériai Çanâa-ból, NordSud, FRANCIAORSZÁG, 1995. 03.
  5. Algéria: arab-andalúz dal, Nassima CHAABANE: La Nouba Dil , PLAYA SOUND, PS 65227, 1999.
  6. Beihdja Rahal: Nouba Dil 1., 2001, Editions Club du Disque Arabe. (az Algéria CADIC kiadásában)
  7. Beihdja Rahal: Nouba Dil 2, 2011, in Algeria Editions BELDA.
  8. Beihdja Rahal: Nouba Ghrib 1, 2001, Editions DISQUES DOM. (az Algéria CADIC kiadásában)
  9. Beihdja Rahal: Nouba Ghrib 2, 2010, Algeria Editions BELDA.
  10. Beihdja Rahal: Nouba H'sine, 2002, Editions INEDIT. (az Algéria CADIC kiadásában)
  11. Beihdja Rahal: Nouba Hsine 2, 2012, in Algeria Editions BELDA.
  12. Beihdja Rahal: Nouba Maya, 2002, in Algeria CADIC kiadások
  13. Beihdja Rahal: Nouba Maya 2, 2013, in Algeria Editions BELDA.
  14. Beihdja Rahal: Nouba M'djenba, 2004, in Algeria Editions CADIC
  15. Beihdja Rahal: Nouba M'djenba 2, 2014, Algeria Editions BELDA.
  16. Beihdja Rahal: Nouba Mezdj Ghrib-Zidane, 2017, Algéria OSTOWANA kiadásában.
  17. Beihdja Rahal: Nouba Mezdj Maya-Rasd eddil, 2018, in Algeria Editions OSTOWANA.
  18. Beihdja Rahal: Nouba Mezmoum 1, 1997, MED. Kiadás. (az Algéria CADIC kiadásban, K7 nyelven érhető el)
  19. Beihdja Rahal: Nouba Mezmoum 2, 2004, in Algeria Editions CADIC
  20. Beihdja Rahal: Nouba Raml 1, 2002, in Algeria Editions LAZER Production
  21. Beihdja Rahal: Nouba Raml 2, 2008, in Algeria Editions BELDA
  22. Beihdja Rahal: Nouba Raml el maya, 2003, SUNSET-FRANCE-Playasound kiadás. (az Algéria CADIC kiadásában)
  23. Beihdja Rahal: Nouba Raml 2015. május 2-án, Algéria PADIDOU kiadásában.
  24. Beihdja Rahal: Nouba Rasd, 1999., MED. Kiadás
  25. Beihdja Rahal: Nouba Rasd, 2005, Algéria CADIC kiadások.
  26. Beihdja Rahal: Nouba Rasd eddil, 2003, in Algeria Editions CADIC
  27. Beihdja Rahal: Nouba Rasd, 2016. augusztus 2., Algéria OSTOWANA kiadásban.
  28. Beihdja Rahal: Nouba Sika 1., 2003, in Algeria CADIC kiadások
  29. Beihdja Rahal: Nouba Sika 2., 2009, Algeria Editions BELDA
  30. Beihdja Rahal: Nouba Zidane 1, 1995, Editions MED. (az Algéria CADIC kiadásban, K7 nyelven érhető el)
  31. Beihdja Rahal: Nouba Zidane 2, 2006, INEDIT kiadások. (az Algéria CADIC kiadásában)
  32. Beihdja Rahal: Poésiades, 2007, Editions AIR MAIL ZENE. (az Algéria CADIC kiadásában)
  33. Beihdja Rahal: Algéria különlegesség - Sur un tune de nouba: Nouba M'djenba 1 és Nouba Mezmoum 2,
  34. Andalúz zenei gyűjtemény - 1. kötet: Andalúz klasszikus zene, Ahmed LARINOUNA, MED, 941001.
  35. Albaycin együttes: Nawba grib módban, NordSud, CDAL 223, 1996.
  36. Albaycin együttes: Nawba Sika módban, NordSud, CDAL 247, 1996.
  37. La Nouba, arab-andalúz klasszikus zene, D'Alger iskola. Dahmane Ben Achour: Noubat el H'sine, Noubat Ezzidane és Noubat el Ghrib , Les Artistes Arabes Associés (Arab Disc Club), 1990.
  38. A Touchias  : a klasszikus arab-andalúz nouba nyitányai, a társult arab művészek, AAA 009, 1989.
  39. Sid Ahmed Serri mester és L'Ensemble Albaycin: Nawba Hsin, Tarab Arabo-Andalou , NordSud, CDAL 271, 1997.
  40. Malouf és Çanaa, Szerelmes versek és az algériai városi zene antológiája, Taoufik Bestandji: Nouba Ghrib és Nouba Çika, AL SUR, ALCD 150, 1995.
  41. Mohamed KHAZNADJI és L'Ensemble Albaycin: Nawba Mazmum , Alsur.
  42. Mokdad ZERROUK és L'Ensemble Albaycin: Nawba Raml , Alsur.
  43. Andalúz zene Algírból, Al-Djazaïriya Al-Mossiliya: Nouba Dhil & M'djenba , Institut Du Monde Arabe, 321031, 2000.
  44. Andalúz zene Algírból, Nassima CHAABANE: Nouba Sika , INSTITUT DU MONDE ARABE, 321046, 2002.
  45. Arab-andalúz zene, Hakima és Samia BENCHIKH: El Maya , Modal Pleinjeu, MPJ 111007, 1999.
  46. Algériai városi zene, Nassima CHAABANE, DOM, CD 1098.
  47. Algériai klasszikus zene, Al-Djazaïriya Al-Mossiliya: Nouba Mawwal & Nouba Ghrib , Információs és Kulturális Minisztérium, LP 1046.
  48. Algériai klasszikus zene, algári iskola. Nour-Eddine SAOUDI: Nouba Dhil , MLP / Történelem,1998. augusztus 10.
  49. Algériai klasszikus zene, algári iskola. Nour-Eddine SAOUDI: Nouba H'sine , a társult arab művészek (arab lemezklub ),1998. október 19.
  50. Algériai klasszikus zene, algári iskola. Nour-Eddine SAOUDI: Nouba Zidane , MLP / Történelem,1994. június 14.
  51. Algériai klasszikus zene. Mohamed KHAZNADJI: Nouba Maya és Nouba Raml Maya , Reflets D'orient, 2691/2, 1984.
  52. Algériai klasszikus zene. Mohamed KHAZNADJI: Nouba Rasd , Pathé, PTX 40.911, 1966.
  53. Algériai klasszikus zene. Mohamed KHAZNADJI: Nouba Sika , Pathé, PTX 40.911, 1966.
  54. Algériai klasszikus zene. Mohamed KHAZNADJI: Nouba Du Mode Hsine , Esperance, CD 2697, 1991.
  55. Algériai klasszikus zene. Mohamed KHAZNADJI: Nouba Du Mode M'djenba , algériai zenei produkciós társaság, 2693.
  56. Algériai klasszikus zene. Mohamed KHAZNADJI: Noubat El M'Jenba , Les Artistes Arabes Associés, 72.829, 1987.
 

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Youcef TOUAIBIA, " Arab -andalúz zene Algírtól LA NÛBA ḤSÎN: La Nûba algéroise" , librettó, INEDIT gyűjtemények, Maison des Cultures du Monde, Franciaország, 2008. [URL: http: // www. maisondesculturesdumonde.org / sites / default / files / albums / booklet260133.pdf ]
  2. Bestandji Taoufik, , Algéria zene , Párizs, Harmattan, 123  p. ( ISBN  978-2-343-13494-9 , 2-343-13494-4 és 978-2-14-005292-7 , OCLC  1062438393 , online olvasás ) , p.  36
  3. Youcef TOUAIBIA, " Arab -andalúz zene Algírtól LA NÛBA ḤSÎN: La Nûba algéroise" , 4. o., Librettó, INEDIT gyűjtemények, Maison des Cultures du Monde, Franciaország, 2008. [URL: http: //www.maisondesculturesdumonde. org / sites / default / files / albums / booklet260133.pdf ]
  4. Nadir Marouf , "  San'a zenei rendszere vagy a norma és az árrés paradigmája (Hommage à Pierre Bourdieu)  ", Horizons Maghrébins - Le droit à la mémoire , vol.  47, n o  1,2002, P.  15 ( DOI  10,3406 / horma.2002.2054 , olvasható online , elérhető 1 -jén május 2020 )
  5. Manda Tchebwa, afrikai zene , Párizs, L'Harmattan ,2012. július, 348  p. ( ISBN  978-2-296-96409-9 , online olvasás ) , p.  35
  6. „  A város, a történet: Kolea andalúz | El Watan  ” , a www.elwatan.com címen (megtekintve : 2020. április 24. )
  7. "  Miliana: Ezyria El Andaloussia a nouba ritmusára - Algerie360  " , a www.algerie360.com oldalon ,2018. augusztus 26(megtekintés : 2020. április 24. )
  8. Maya SAIDANI, hagyományos algériai zene és táncok , http://www.cnrpah.org/pci-bnd/images/livre.pdf , CNRPAH,2013( online olvasható ) , p.  25
  9. Cheurfi, Achour, 1955- , The Maghrebian enciklopédia , Casbah kiadások,2007( ISBN  978-9961-64-641-0 és 9961-64-641-X , OCLC  259710564 , online olvasás ) , p.  72
  10. Youcef TOUAIBIA, "Arab-andalúz zene Algírból LA NÛBA ḤSÎN: La Nûba Algéroise" , ... op. cit. 6. o.,
  11. Istiḥbār : Mérhetetlen vokális és instrumentális improvizáció
  12. A YAFIL Egyesület "  Les Tubu 'dans la Çan'a  " , a yafil.free.fr oldalon , 2001/2003 . (Hozzáférés : 2019. december 31. )
  13. Sayyid Aḥmad Sirrī és سري ، سيد أحمد. , al-Ṭarab al-Andalusī: majmūʻat ashʻār wa-azjāl mūsīqá al-ṣanʻah , Mūfim lil-Nashr,2002, 23  o. ( ISBN  9961-62-266-9 és 978-9961-62-266-7 , OCLC  54344871 , online olvasás )
  14. Sayyid Aḥmad Sirrī és سري ، سيد أحمد. , al-Ṭarab al-Andalusī: majmūʻat ashʻār wa-azjāl mūsīqá al-ṣanʻah , Mūfim lil-Nashr,2002, 24  o. ( ISBN  9961-62-266-9 és 978-9961-62-266-7 , OCLC  54344871 , online olvasás )
  15. Dr. Yahia Ghoul, a tlemceni iskola andalúz zenei örökségének tanulmányozási ritmusa, az andalúz zene XV . Országos Fesztiválja, Tlemcen, Algéria, 1993.
  16. Rachid Guerbas, Az algériai Nawba vagy Nûba dala és zenéje (Algériai zene: a maghreb kultúra emléke. Algéria: történelem, társadalom, színház, képzõmûvészet) , Franciaország, Horizons Maghrébins2002(doi: https://doi.org/10.3406/horma.2002.2055 )
  17. Maya SAIDANI, hagyományos algériai zene és táncok , http://www.cnrpah.org/pci-bnd/images/livre.pdf , CNRPAH,2013( online olvasható ) , p.  210
  18. A YAFIL Egyesület, "  La Nouba: La Nouba" Mezdj "ou twinned  " , a yafil.free.fr oldalon , 2001/2002 (hozzáférés : 2019. december 31. )
  19. A YAFIL Egyesület "  LES NIQLABATES  " címe : http://yafil.free.fr/ , 2002/2003 (hozzáférés : 2020. január 31. )
  20. Jules Rouanet, az arab és a mór zene repertoárja: dallamok, nyitányok, noubet, dalok, előjátékok stb. : Kadriat Senaa (második gyűjtemény) , Alger, Yafil & Seror,1904, 9  p. ( online olvasható ) , p.  4
  21. (in) Jonathan Glasser "  Edmond Yafil volt a kulcsfigurája a 20. század elején algériai ébredés Andalusi zene  " , Int. J. Middle East Stud, 44 ,2012, P.  671–692 ( online olvasás )
  22. "  Megnyílik a 10. nemzeti Andalúziai Zenei Fesztivál Sanâa Algírban  " , az aps.dz címen ,2018. május 4(megtekintés : 2020. június 6. )
  23. "  Andalúz zene és ősi zene 13. fesztiválja Algírban  " , az aps.dz címen ,2018. december 19(megtekintés : 2020. június 6. )
  24. "  Függönycsepp Algírban, az első andalúz zenei találkozón," Senâa  " , az aps.dz címen ,2019. október 6(megtekintés : 2020. június 6. )
  25. Beihdja Rahal: Országos turnén , Info Soir 2013.04.03- tól.
  26. Zene / "Sur un tune de nouba": Beihdja Rahal új albuma , Info Soir du 2011.02.08.
  27. "  Les CD  " , a beihdjarahal.com webhelyen (megtekintve : 2019. május 6. )
  28. Zene: Beihdja Rahal új albuma , Info Soir 2004. november 03- tól
  29. Zene: Beihdja Rahal koncerten , Info Soir 2006.10.12 .
  30. Madame Nouba: Beihdja Rahal , Le Midi Libre, 2008.11.03.
  31. "  dupla CD megjelent az Institut du monde arabe de Paris: Nouba M'djenba 1 + Nouba Mezmoum 2  " , a beihdjarahal.com (elérhető május 6, 2019 )

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

Külső hivatkozás