Francia Elzászból
Ez a cikk publikálhatatlan munkákat vagy nem ellenőrzött nyilatkozatokat tartalmazhat (2015. június).
Segíthet referenciák hozzáadásával vagy a közzé nem tett tartalom eltávolításával. További részletekért lásd a beszélgetés oldalt .
Az elzászi francia a francia forma, amelynek fordulatait az elzászi nyelv befolyásolja . A mosellei franciák ( pontosabban a Moselle-Est ), amelyeket a maga részéről a Francique Lorraine befolyásol , hasonlít az elzász franciákkal.
Kiejtés
Az elzászi kiejtést a szavak első szótagjának nagyon markáns lexikai hangsúlyozása jellemzi a standard francia szintaktikai hangsúlyozása helyett, amely az egyes tagmondatok utolsó szótagját hangsúlyozza. Megfigyelhetjük a / o / és / ø / magánhangzók nagyon zárt kiejtését és bizonyos denasalizációt is. Végül, mint a német akcentussal , bizonyos hangokat néha torz , különösen a fonémák / ʒ / , / b / és / v / termelődnek [ʃ] , [p] és [f] .
Marginalisabban megfigyelhetjük az egy szótagú közbeiktatások diftongizálódását is; így halljuk: [io] és [iø] a „jaj! "És" uh! ".
Mindezek a sajátosságok az elzászi szubsztrátból származnak , egy germán nyelvből , amelynek archaikus formái olykor az ónémethez hasonlítanak.
Vegye figyelembe azt is, hogy Elzászban az "igen" szót néha ejtik [ouncedi] .
Szókincs
Az elzászi franciákat a germán rétegek jelensége jellemzi . Így például az „esőkabát” kifejezésre az „esőkabát” ( Regenmantel ) kifejezés kerül. Megfigyeljük a francia szokásos használattól eltérő névmások és elöljárók használatát is.
Halljuk a mondat: „Nem jön a ...” ( sie kommen nicht mit ...a német szétválasztható mitkommen igéből ), és a "kérdezzen valakit" helyett "kérdezzen valakit" is (a jemanden fragen szó szerinti fordítása ). Az "amint mondták", "ott van" kifejezések a germán szintaxis alapján készültek . Végül a német dokh hatása alatt az "ezért" szót gyakran használják a "még" értelemben (a " Nem tudod? Tehát én mondtam! " Esetén ). Vannak olyan szó szerinti fordítások is, mint a "bleuter" (a német blau machen kifejezésből ) a " truant játék" kifejezésre; az idősek az "van" szót is használják (az es gibt német kifejezésből ); "Ahogy mondták" (a német wie gesagt-ból ) "mint korábban mondták" kifejezésként használták.
A televíziók és az izzók már nem "égnek", ha nem működnek. Azt is mondjuk, hogy „bezár” a „kikapcsolás” helyett, például: „Bezárom a lámpát. ".
Ha van huzat, akkor azt mondjuk, hogy „húz” (a német es zieht-ből ). Ha minden jól megy, akkor azt mondhatjuk, hogy "rendben van" ( az ordnungi némettől ).
Elzászi kölcsönök
Számos elzászi szót még az Elzászban élő francia ajkúak és francia bevándorlók is használnak, anélkül, hogy tudatában lennének nyelvjárási eredetüknek.
Anélkül, hogy belemennénk a gasztronómia részleteibe, a következőket találjuk:
- a Baeckeoffe vagy Baeckaoffa;
- a Mannele vagy a Mannala;
- a Bredele vagy Bredala;
- a Berewecke vagy Berawecka;
- a Flammekueche vagy a Flommakuacha.
Az alábbi lista az elzász francia nyelvre vonatkozó főbb kifejezéseket csoportosítja :
- a " schluck ": a korty;
- a " schlüch ": a kerti tömlő (ejtve / ʃlyʃ / vagy / ʃlyχ / régiótól függően);
- a „ stück ” / ʃtyk /: „darab” fordítása, amely egy impozáns épületet, egy kánonlányt, egy jól felépített férfit is kijelölhet;
- a " schlass ": kés;
- a " spritz ": spray (különösen az autó szélvédőmosója), és a " spritzer ", "spray" ige ( bizonyos apró süteményeket is jelölhet );
- a „ bichele ” /bi.ʃa.lə/ vagy bichala : edénytartó ;
- a „ zehnerclock ” /tse.nœʁ.kl: k /: a székesegyháznál minden este tízórai harangok ;
- hogy „ frissen ” / fʁaχ / Haut-Rhin vagy / fʁɛʃ / Bas-Rhin: hogy arcátlan;
- " schlass " -nak lenni : szó szerint puha, zsugorított, máshol használt, "fáradt" értelemben, de "kissé részeg" is;
- a " Schnock " / ʃno: k /: a szúnyog;
- a „ Schnock ” / ʃnɔk /: szenilisnek lenni;
- a „ Schlapa ” vagy „ Schlop ”: a papucs.
Megjegyzés: három közbeszólás :
- - Hopla! ": Azt jelenti, hogy" előre "," menjünk "," menjünk ". Vegye figyelembe azt is, hogy „ hopla! Bocsánatot lehet kérni egy sajnálatos tényért, amely németül is szerepel (hoppla).
- " Gæll? "Vagy" epe? »: Támogat egy kérdést, ekvivalens ? vagy nem? , a dél-németországi és svájci német nyelvjárásokban is jelen van.
- - Jo! »: -Yo- (-o- hosszúval) kiejtése, közbeszólás, amely a döbbenetet, a kétséget, a meglepetést, a beleegyezést, az elutasítást, valamint a csalódást és az ingerültséget jelöli. Elég nehéz lefordítani az értékét, mivel minden a neki adott intonációtól függ.
Hivatkozások
Lásd is
Bibliográfia
- J. Wirth, A francia nyelv a szervezeti egységek a Kelet: vagy az eszközöket és módszereket alkalmaznak szétküldeni a nemzeti nyelv részei Elzász és Lotharingia, ahol a német idióma még mindig használatban van , 1867 (közlemény BNF n o FRBNF31659022 ) ( online olvasható )
- Gilbert-Lucien SALMON, a franciák Elzászban , Slatkine
- Ursula Reutner (2017): "Elzász". In: Ursula Reutner: Manuel des francophonies . Berlin / Boston: de Gruyter, 131-148.