Oran Bedoui

Oran Bedoui
البدوي الوهراني ( ar ) A kép leírása, az alábbiakban szintén kommentálva Oran bedoui csoport, két gasba fuvolával . Kulcsadatok
Kulturális eredet Algéria ( Oranie )
Tipikus műszerek Gasba és gallal
Népszerűség Algériai Nyugat

Al műfajok

Urbanizált Bedoui

Származtatott műfajok

Hagyományos rai

Kapcsolódó műfajok

Szaharai bedoui

Az orán bedoui vagy bedoui wahrani ( arabul  : البدوي الوهراني), más néven gharbi , egy vidéki algériai költői-zenei műfaj az Oranie régióból , a melhoun költészetén alapszik .

Etimológia

A bedoui azt jelenti, hogy "vidéki", mielőtt minősítené a zenei kísérettel énekelt hagyományos műfajt, amely főleg két gasba flautistát és egy gallált tartalmaz .

Wahrani- t az Oranie régióval kapcsolatban fordították le és értették meg , nem pedig Oran városára hivatkozva . A bedoui valóban a vidékre és a vidékre utal, a bedoui műfajnak három stílusa van Algériában  : a bedoui wahrani, a szaharai bedoui ( aiyai ) és a bedoui chaoui . Ezenkívül a műfajt riffinek és gharbinak is nevezték a második alműfaj előadói között.

Történelem

A műfaj nyúlik vissza, a XVI th  században , a gyökereket és köztük melhoun volt a dallam vissza alátámasztó további előrelépést a törzsi arab , ők vezetik be az iszlám előtti beduin nyelv és az ének a központi Maghreb . Az arabizált berber törzsek elfogadják ezeket a dallamokat, amelyeket a törzsek hoztak Arábiából , de integrálják őket saját eszközeikkel, például a gasba és a gallal segítségével .

Bedoui különbözik a városi hawzitól , amely az énekelt költői szövegeket is használja, az írás és a költői felépítés szabályai, valamint a beszédmódjai (kiejtés, hangsúlyozás és ritmusok) révén, és amelynek zenei kíséretét a nouba kölcsönzi , míg a bedouit hagyományos zenei kíséret kíséri. hangszerelés. A hawzi költőket azonban bedoui stílusban, néhány beduin verset pedig a hawzi stílusban éneklik.

Az ülő nomádok műfajává válik, akik alkotják azt a paraszti osztályt, amelynek képviseli az elit kifinomult művészetét a török ​​korból, és amelyet az éves waada során játszanak . Földrajzi területe gyakran meghaladta Oraniét , Abdelkader állam megengedte ennek a műfajnak a megjelenését, amelyet az andalúz nouba mellett hivatalos zene rangjára emeltek . Ennek a költői-zenei műfajnak szinte az összes bárdja és kántora a szufi zaouiákból származik .

Ezután a gyarmati időszak alatt a menedékké vált a vidéki elvándorlás következtében élő lakosság számára . A XX .  Század elején ismeri első felvételeit. A háborúk közötti időszakot az urbanizált bedoui megjelenése jellemezte, ezek az énekes-költők a legtöbb esetben kávézókban léptek fel, különösen Oranban . Az ilyen dalban hiteleket, rétegeket és a franciába való beavatkozást tanúsítunk .

Az ötvenes években ritmusokat és építkezési formákat kölcsönzött a modern zenéből. Az ének rövidül, hogy megfeleljen a fonográfiai sokszorosítás követelményeinek, ami a hagyományos darabok csökkenéséhez vezet. Ebben az időszakban a rádióban és a színházakban megjelent előadók és zenészek professzionalizálódása is megtörtént.

Az urbanizált bedoui ritmikus szinten átalakul a keleti dal növekvő hatása alatt, többé-kevésbé sikeres, többé-kevésbé mulandó helyettesítőkben szaporodik, amelyek közül a raï az egyik avatár, ezt a formát a fenntartott negyedek. A Oran Bedoui valóban a forrás modern raï , és tudomásul veszik a chouyoukh és chikhât használtak a szereplők a RAI származó 1980 , gyakran anélkül, hogy jóvá azok.

Műfajok és ritmusok

A Oran Bedoui kevésbé diverzifikált zenei mód és mérlegek, mint a másik két al-műfajok algériai Bedoui , ez jellemzi elsőbbségét a kaszída a melhoun , a zene csak akkor támogatja a dalt. Főleg egyfajta arab-berber zenei szintézis eredménye .

Az egyes régiókra jellemző dallamokra oszlik, amelyeket a hwa (levegő) kifejezéssel jelölnek, és többé-kevésbé ritmikus módokra osztják : bsaïli , guebli , mkhazni , mazouni és amri . A különböző stílusok zenei skálája azonban hasonlóságot mutat. Öt különböző ritmuson játsszák , ezek közül: a tanqar (lassú), a hamza (egy kicsit élénkebb) és a allaoui (a legelterjedtebb egy nagyon gyors ütemben és egy tánc generátorával).

A regionális formáinak különböznek a helyi akcentust és a kiejtés, a guebli (a déli), áll egy dal szövegek, szinte meditatív nélkül ütős, míg a bsaïli nélkül játssza gasba kíséretében csak a gallal . A Mazouni átterjedt Oran Eastern-ra; az aamri a Sidi Bel Abbès és Aïn Témouchent közötti régióban  ; és a mekhzni Oran , Mascara és Mostaganem város külterületén .

Az egyes városokra jellemző baladi a mekhzni olyan formája, amelyet a városi műfajok befolyásoltak, vagy amelyet modern hangszerekkel játszanak anélkül, hogy összetévesztenék a wahrani műfajjal .

Hangszerek

Az Oran bedouiban használt hangszerek a gasba ( fuvola ) és a gallal az ütőhangszerekhez , ez utóbbit csak a bedoui ezen alműfajában használják, ellentétben az aiyai és a bendou-t használó bedoua chaoui- val .

A szöveg ritmusát az énekes kinyomtatja, gallérral jelölve a mizane-t (a tempót), oldalán, a flautisták általában ketten következnek. Az elsőt erquiza-nak (bázis, fő), a másodikat r'dif-nek (második) hívják .

Fesztivál

Beduin dal és népköltészet nemzeti fesztiválja Aïn Tédelès-ben .

Reprezentatív művészek

Szerzői

Ének-költők

Nevezetes címek

Példa szövegek

Példa a Bia daq el mor urbanizált műfaj bedoui repertoárjának alapvető darabjára  :

Youm ed-djemaa sobt chayfa tebki aande l'qbor

bia deq el mor
bessif el insan yahzan oua h'moumah tenzad
tuma ntaqtelha wa salatha belhbib el machhor
qoltelha aidi qassitek ya rawdet le'yad
qalat khi mat khalani mahgour

férfiak wahchah manali sabr toht mene ltenhed

"Egy pénteken egy sír előtt láttam, hogy egy nő sír

az élet
biztosan fájdalmat okozott nekem abban, hogy a lényt legyőzi a bánat nagysága,
amit kértem tőle, majd miután szeretettje
azt mondtam neki, hogy mondja el a történetét ó ünnepi virág
azt mondta, hogy a bátyám meghalt, és egyedül hagyott engem

Annyira hiányzik, hogy se türelem, se nem találok haladékot ”

Hivatkozások

  1. Daoudi és Miliani 1996 , p.  240.
  2. «  Le gala du gallal | El Watan  ” , a www.elwatan.com weboldalon (megtekintve : 2020. július 5. )
  3. Daoudi és Miliani 1996 , p.  94.
  4. "  AZ ORÁNIA BEDOUIN DALA - socialgerie  " , a www.socialgerie.net oldalon (hozzáférés : 2020. július 6. )
  5. Sabah MESOUANE, Algériai örökségű hagyományos zene és táncok , http://www.cnrpah.org/pci-bnd/images/livre.pdf , CNRPAH,2013( online olvasható ) , p.  227–228
  6. Hadj Miliani , "Nyelvi variációk és tematikus megfogalmazások az algériai dalban a XX. Században: Egy utazás" , Trames de languages: Usages et métissages linguiques dans l'histoire du Maghreb , Institut de research on kortárs Maghreb, koll.  "Maghreb ismerete",2017. január 17( ISBN  978-2-8218-7413-8 , online olvasás ) , p.  423–438
  7. "  Az Oran-dalról: történelmi szintézis  " , a books.crasc.dz címen (megtekintve : 2020. július 16. )
  8. Daoudi és Miliani 1996 , p.  60.
  9. Bestandji Taoufik, , Algéria zenét ( ISBN  978-2-343-13494-9 , 2-343-13494-4 és 978-2-14-005292-7 , OCLC  1062438393 , olvasható online ) , p.  31
  10. Mohamed Ibn Khaldoun , "  Kedden megnyílik a beduin dal és népköltészet nemzeti fesztiváljának Aïn Tedelesében  " , a www.algerie1.com címen (elérhető : 2020. július 14. )
  11. Daoudi 1996 , p.  98.
  12. Nassser Mabrouk , "  Notebookok: Bendehiba sejk" Bouguirati "eltűnése, a bedoui dal dékánja. - Dzair World  ” (hozzáférés : 2021. január 23. )

Függelékek

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek

Bibliográfia