Lemma (nyelvi)

A nyelvészetben különböző kifejezéseket használnak a nyelv lexikonját alkotó autonóm egységek kijelölésére  : lexikai tétel , lemma , lexia vagy lexikai egység . Ők lehet meghatározni, mint egy húr a jelek alkotó szemantikai egység , és hogy képes minősül szótár bejegyzést . Az alkotó jelek karakterekkel , hangokkal , gesztusokkal valósíthatók meg .

A mindennapi szókincsben gyakrabban fogunk " szóról  " beszélni  , amely fogalom azonban nem egyértelmű. Lemmákkal állítunk állításokat; a lemmák morfémákból készülnek .

Mint minden nyelvi jel , minden lemmának egyedi jelzője ("alakja") és jelzettje (jelentése) van. Ebben az értelemben általában megkülönböztetjük a denotáció és a konnotáció szempontjait .

A lemmák alkotmánya

Az indoeurópai nyelvekben (például francia vagy angol nyelven) a lemmák morfémákba összerakott fonémákból állnak . Például egy "alkotmányellenes" lemma a következőképpen elemezhető:

• tizenkilenc vagy tizennyolc fonémája van (attól függően, hogy ejtik- e az elavult „e” szót  : [ ɑ̃tikɔ̃stitysjɔnɛl (ə) mɑ̃ ]);
• bír diakróniát egy csoport a latin eredetű „sta-” / „sti-”;
• ez alkotja a szinkronitás hat morfémák:

előtagok		lexéma	utótagok
anti-	con	-stitu-	-cím	-al	-hazudik

Más nyelvtípusokban, például a nyelvek elkülönítésében , a lemma lexémává vagy lemmák ( összetett szó ) összegyűjtésévé válik , morfémák nélkül, leggyakrabban meglehetősen rövidek. Így a mandarinban a "szív" lemma心 xīn , a "barát"朋友 pengyou (összetett lemma). Ebben a nyelvtípusban a szintaxis gyakran merevebb, mint azokban a nyelvekben, amelyeknek a lemmái morfémákból állnak: valóban semmi (vagy csaknem) nem teszi lehetővé a lexikai osztályok megkülönböztetését . Így az „enni” igére azt mondják , hogy „ chīfàn”, amikor objektum-kiegészítés nélkül használják (szó szerint: „ételt eszem”), de吃 chī, amikor az objektum-kiegészítő kifejeződik:

• 我 吃飯 wǒ chīfàn "eszem [ételt]"
• 我 吃肉 wǒ chī ròu „eszem [húst]”.

Lemma formája

Indoeurópai nyelveken

A lemma lehet:

• egyszerű: csak egy szó → "gyengéd", "szerelem", "soha";
• összetett: összetett szó (több szóból álló szó) → „robin”, „[s”] a [-] között ölni ”;
• összetett:
  • Egy mondat (szócsoportoknak elhelyezett pontos értelme, és köré szerveződik központi táv) → „vert-de-gris”, „kispolgári”, „grand-választotta”,
  • teljes kifejezés → „je ne sais quoi”, „Nem érdekel”.

Más nyelveken

A mandarinban például a lemma fogalma eltérően jelenik meg (fentebb láttunk egy példát). A szükséges magyarázatok a Sinogramme cikkben találhatók .

A lemmák autonómiája

Mindegyik lemmának van lexikális osztálya és az összetevőitől független jelölés , ha nem egyszerű szóról van szó ("összetett lemáról" fogunk beszélni). Másrészt autonómiája abban a tényben rejlik, hogy a létezéséhez nem szükséges társítani morfémához vagy más lemmához. Például a "vérfarkas" a "vérfarkasban" nem lemma. Valójában a „vérfarkas” önmagában nem mondható el. Hasonlóképpen, a „maronok” „-onjai” nem lexéma.

Gyakran nehéz meghatározni a lemmához tartozó formák pontos leltárát. Jól ismert példa a francia tagmondatokra:

• Az „Ő meghalt”, akkor időnként a múlt áll a lemma „die” (szerkesztettek az segédanyag „lenni”: „Meghalt egy pár pillanat”), néha a lemma „kell”, majd a lemma "halott" ("Ő tényleg halott").
• A Bescherelle legújabb kiadásai abban különböznek a korábbi kiadásoktól, hogy rámutatnak arra, hogy francia nyelven létezik egy „en” + jelen tagmondatból álló gerund ; ezt a megközelítést követve a „halál közben” (jelen gerund), a „míg halott” (múlt gerund) a lemma „meghalni” formái.

De a grammatikai segédlet vagy kollokáció jelenségeit ki lehetne zárni a lemmák elemzési területéből is. A meghozott döntés szerint a szöveg automatikus redukciója az azt alkotó lemmákra (például index vagy konkordancia felépítése ) a „lenni” vagy a „be” előfordulását fogja megjeleníteni a példákat adott.

Az összetett vagy összetett lemma jelentése

Amikor a lemma túllép az egyszerű szón, az alkotóitól független jelölővel van ellátva: például a "karfiol" lemmát a "káposztától" és a "virágtól" függetlenül kell megérteni. Ez nem virágzó káposzta vagy káposzta virág, hanem nagyon specifikus zöldség. Hasonlóképpen, a „robin” nem mondható el mindarról, aminek piros a torka: csak a passerine egy bizonyos faja érintett.

Összetett vagy összetett lemma lexikális osztálya

A "Grippe-sou" összetétele előbb egy "gripper" igéből, majd annak étrendjéből, a "sou" névből áll: ez egy főnév. Hasonlóképpen, a "nem érdekel" egy teljes kifejezés, amely névmásokból ("én", "én" és "be") és egy melléknévi alakból áll, amely a "[nem érdekel" "igéből származik: ez egy egyszerű melléknév.

Világosan láthatjuk, hogy a lemma elveszíti alkotóinak működési módját: a „mit mondunk” egy lexikalizált kifejezés (amelyből lemma lett) főnévként funkcionál, de nem kifejezésként: nem mondhatjuk, hogy „mit mondtál ".

Lemmák és szótárak

Egy klasszikus szótár felsorolja egy nyelv lemmáit, de nem tartalmazza a lemma formáit . Ha ez a nyelv inflexiós vagy agglutináló , a szótár bejegyzése egy úgynevezett "kanonikus" formában történik:

• A főnevek: egyes nyelvek nélkül ragozása ( francia  : „alma” → „alma”), egyes szám alanyesetben Latin ( „  solitudinibus  ” → „  Solitudo  ”), vagy az ókori görög ( „  φλεβῶν  ” phlebỗn → „  φλέψ  » Phleps ) a nominativusban vagy formájában morfológiai téma a szanszkrit ( „  aśvasya  »→«  aśva-  ”, nem-terminális formában), az abszolút formában török ( „  kaynağın  »→«  Kaynak  ”), stb;
• igék esetében: az infinitívben franciául ("mourront" → "meghalni") vagy törökül ("  okuyordum  " → "  okumak  "), az indikátor egyes szám első személyében latinul ("  amabimus  " → "  Amo  ") és görögül („  ἐλελύκεσαν  ” elelúkesan → „  λύω  ” lúô ) stb.

A lemmáknak a nyelv szótárába történő besorolására vonatkozó szabályokat ezért meg kell tanulni, és meg kell követelniük a nyelv nyelvtanának ismeretét, különösen akkor, ha ez a nyelv inflexiós, és amikor a szó kezdete az inflexióval módosítható (az ábécé szerinti osztályozás a szó elejétől a vége felé). Az érintett idegen nyelvek tanulásának módszerei, valamint a nyelvtanok gyakran elmagyarázzák az adott nyelv hallgatóinak, hogyan kell megkeresni a szavakat a szótárban, ha a keresés összetett lehet. Hasonlóképpen, a szótárak néha a kanonikus lemmára hivatkozva felsorolják bizonyos lemák nehéz formáit. Egyesek akár úgy is döntenek, hogy szisztematikusan tartalmazzák az összes vagy szinte az összes formát (lásd a Wikiszótárt ).

Íme néhány példa.

• A latinista hallgatónak, aki a „ poposcerunt  ” formával találkozik  , abszolút értelemben a „ posco  ” -ra („állítás”) kell törekednie  , amely annak kanonikus formája. A latin nyelv szótárában, mint például a Gaffiot, azonban szerepel a „  poposci  ”, jelezve, hogy ez a „  posco  ” tökéletes . A hallgató, aki ismeri ennek a nyelvnek a nyelvtanát, tudja, hogy a "  poposcerunt  " a " posco  " ige tökéletes aktív jelzőjének harmadik személye  . Az a személy, aki mindenféle latin nyelvtudás nélkül ezt a formát keresi, nem tudhatta, hogy a „  poposci  ” és a „  poposcerunt  ” ugyanazon ige azonos formájának két formája, és nem tudta összekapcsolni a „  poposcerunt  ” a „  posco  ” -val . Még rosszabb, ha a szótár nem jelöljük meg a referencia „  poposci  ”, hogy „  POSCO  ”, nem képes kapcsolatot létesíteni.
• Még mindig latinul a „ milites  ” forma  semmilyen szótárban nem lesz, papír formában, összekapcsolva kanonikus alakjával, a „  mérföld  ” („katona”). Valójában annak tudata, hogy  az ilyen típusú „ -ites ” -re végződő szó  származhat egy -es-re végződő névből,   és ugyanazokkal a betűkkel kezdődik, a latinista alapvető képességeinek része. A laikusoknak esélye sincs megfejteni durván egy latin szöveget, mert a szavak jelentésének keresése a szintaxistól függetlenül nem mindig lehetséges.
• Másrészt egyes számítógépes szótárak lehetővé tehetik a lemma megtalálását. Megtalálja például - a latin szótár esetében - a " milites "  alakot,  amely a "  mérföldekhez  " kapcsolódik, annak kanonikus alakját, és a "  latus  " formát a " fero  " kanonikus formára  és jelentéseire utalja , de "  Latus, -a, -um  " -ra és jelentéseire is. Ez a Wikiszótár elve is (minden nyelv esetében). Az ilyen szótárak ezután lehetővé teszik a homográfiai lemák megtalálását.
• Ez nagyon gyakori a görög nyelvben . Ez a nyelv kiegészítéssel és ismétléssel - vö. az " ókori görög ragozás " című cikk   -, az igék kezdőbetűi gyakran nagyon megváltoznak. Még akkor is, ha a szokásos görög szótárak adnak utat a kutatáshoz, már ismernie kell a nyelv nyelvtanát, hogy tudja, hogy a " ᾤμωξα  " ốimôksa forma  függ a "  οἰμώζω  " oimốzô ("siránkozni") lemmától . Annak ellenére, hogy a két forma csontváza megegyezik, az egyetlen közös betű  a szó közepén lévő „ μω ” szótagot  alkotja .
• A kelta nyelvekben a kezdeti mássalhangzó mutációk jelensége figyelemre méltó. Például walesi nyelven a „  garreg  ”, a „  charreg  ” vagy a „  ngharreg  ” kifejezésre kell keresnie a „  carreg  ” („kő”) kifejezést. Mindezen formák mássalhangzó mutációkból erednek, amelyeket eszközszók, például determinánsok hoznak létre.

Lexikalizálás

Amikor egy egyszerű szó, összetett szó stb. Belép egy nyelv lexikonjába, lexikalizációról beszélünk  : azt mondjuk, hogy a "je ne sais quoi" lexikalizálódik, szemben azzal, hogy nem értek semmit . A „Je-ne-sais-quoi” valójában egyedülálló lexikai osztályú - itt a név, amelyet cikk előzhet meg - pontos jelentésre utal . Jelzőjét nem változtathatjuk meg.

Terminológia

A "lemma" és a "lexéma" fogalmakat a nyelvészek és gondolatmenetük szerint nagyon változó módon használják. Egyesek számára az úgynevezett "lemma" egy "lexéma", és a "lemma" szót nem használják. Ebben az enciklopédiában még akkor is, ha ez a választás megkérdőjelezhető, a „lexémát” és a „lemmát” így fogjuk használni:

• a "lemma" a lexikon autonóm egysége;
• a "lexéma" a lemma lexikális alkotóeleme, függetlenül attól, hogy autonóm-e.

Megjegyzések és hivatkozások

1. Resp. M. Arrivé, szerk. Hatier
2. Francia Latin rövidített szótár szerint Félix Gaffiot , coll. Például "zsebkönyv"
3. Például a Latin Contart Dictionary

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

• Szókincs
• Lexeme
• Lexikalizálás
• Szó
• Lexikológia