Peirce törvénye
A logika szerint Peirce törvénye az a javaslat, ahol az implikáció kijelöli . Charles Sanders Peirce logikus és filozófus javasolta .
((NÁL NÉL→B)→NÁL NÉL)→NÁL NÉL{\ displaystyle ((A \ - B) \ - A) \ - A}→{\ displaystyle \ to}
Ez a klasszikus logikában érvényes képlet érvénytelen az intuitionista logikában . Ez azt jelenti, hogy noha Peirce-törvénye nem utal kifejezetten az elutasításra, a bánásmódunkkal közvetlenül összefügg. Így megmutathatjuk, hogy az intuíciós logikában egyenértékűség mutatkozik Peirce törvénye, a kettős tagadás megszüntetésére vonatkozó szabály vagy a kizárt harmadik fél elve között . Ezen elvek közül csak egy hozzáadása az intuíciós logikához helyreállítja a klasszikus logika összességét.
Peirce törvényének igazolása a klasszikus logikában
A klasszikus logika egyik alapelve az abszurd gondolkodás . Egy tétel bemutatásához feltételezzük, hogy ez hamis. Ha ellentmondásba kerülünk, akkor következtetünk .
NÁL NÉL{\ displaystyle A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}
Annak bizonyítására, hogy az implikáció érvényes, feltételezzük, és be kell mutatnunk, hogy ez igaz. Érveljünk abszurd módon, és tegyük fel, hogy ez hamis. De ha hamis, akkor viszont a következtetés igaz. Amint feltételeztük, és a hipotézis igaz, a következtetés is igaz, ezért ellentmondás.
((NÁL NÉL→B)→NÁL NÉL)→NÁL NÉL{\ displaystyle ((A \ - B) \ - A) \ - A}((NÁL NÉL→B)→NÁL NÉL){\ displaystyle ((A \ - B) \ - A)}NÁL NÉL{\ displaystyle A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}NÁL NÉL→B{\ displaystyle A \ to B}((NÁL NÉL→B)→NÁL NÉL){\ displaystyle ((A \ - B) \ - A)}NÁL NÉL→B{\ displaystyle A \ to B}NÁL NÉL{\ displaystyle A}
Bizonyítható néhány olyan elv alkalmazásával is, mint például az ellentmondásos, De Morgan törvényei és a kizárt harmadik elve, amely a klasszikus logikában is érvényes. Peirce törvénye valóban egyenértékű:
(¬NÁL NÉL→((NÁL NÉL→B)∧¬NÁL NÉL)){\ displaystyle \ balra (\ neg A \ balra (\ balra (A \ B-re \ jobbra) \ ék \ neg A \ jobbra \ jobbra)}
⇔(¬NÁL NÉL→((¬NÁL NÉL∨B)∧¬NÁL NÉL)){\ displaystyle \ Balra mutató nyíl balra (\ neg A \ balra (\ balra (\ neg A \ vee B \ jobbra) \ ék \ neg A \ jobbra \ jobbra}}
⇔(¬NÁL NÉL→(¬NÁL NÉL∨(¬NÁL NÉL∧B))){\ displaystyle \ Balra mutató nyíl balra (\ neg A \ balra (\ neg A \ vee \ balra (\ neg A \ ék B \ jobbra) \ jobbra \ jobbra}}
⇔(NÁL NÉL∨¬NÁL NÉL∨(¬NÁL NÉL∧B)){\ displaystyle \ Balra mutató nyíl balra (A \ vee \ neg A \ vee \ balra (\ neg A \ B ék \ jobbra) \ jobbra}}
Ez a kizárt harmadik fél elve szerint igaz .
NÁL NÉL∨¬NÁL NÉL{\ displaystyle A \ vee \ neg A}
Intuitionista logika és Peirce törvénye
Peirce törvénye az intuíciós logikában nem érvényes. Az intuíciós logika az alábbiak szerint kezeli a tagadásokat (feltételezzük, hogy az olvasó ismeri azokat a jelöléseket, amelyeket például a cikk kalkulusában határozunk meg )
- Ha állításunk és tagadásunk is van , akkor van egy ellentmondásunk, amelyet megjegyezünk ( a tagadás megszüntetéseként ismert szabály );NÁL NÉL{\ displaystyle A}¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A}⊥{\ displaystyle \ bot}
- Ha egy tétel ellentmondáshoz vezet, akkor ez érvényes ( a tagadás bevezetéseként ismert szabály ). Ebben az értelemben nem más, mint a ;NÁL NÉL{\ displaystyle A}¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A}¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A}NÁL NÉL→⊥{\ displaystyle A \ to \ bot}
- Ha egy érvelés ellentmondással zárul le, akkor ebből ki lehet vezetni bármely állítás ( az ellentmondás megszüntetésének nevezett szabály ) érvényességét.
Vegye figyelembe a következő szabályokat:
-
A kettős tagadás megszüntetése :¬¬NÁL NÉL→NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot \ lnot A \ to A}
-
Harmadik fél kizárva :NÁL NÉL∨¬NÁL NÉL{\ displaystyle A \ lor \ lnot A}
-
Ellentét :(¬NÁL NÉL→¬B)→(B→NÁL NÉL){\ displaystyle (\ lnot A \ to \ lnot B) \ to (B \ to A)}
Helyezzük magunkat az intuitionista logika keretei közé (együtt , tagadással, diszjunkcióval és kötőszóval), és egészítsük ki ezt a logikát Peirce törvényével. Megmutatjuk, hogy a három korábbi szabály érvényes, és hogy megkapjuk a klasszikus logikát. Emlékeztetek arra, hogy ha átadjuk Peirce törvény helyett az ellentmondó állítás , megkapjuk a következő változat (meghívásával magunkat, hogy van ).
⊥{\ displaystyle \ bot}B{\ displaystyle B}⊥{\ displaystyle \ bot}(¬NÁL NÉL→NÁL NÉL)→NÁL NÉL{\ displaystyle (\ lnot A \ to A) \ to A}¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A}NÁL NÉL→⊥{\ displaystyle A \ to \ bot}
Bizonyítás a kettős tagadás kiküszöbölésére : Legyen a hipotézis . Tegyük fel továbbá , hogy ellentmondást kapunk (egy állítást és annak tagadását). Az abszurd megszüntetésének szabályával arra következtetünk . Mivel ettől vezetjük le , arra a következtetésre jutunk a hatása (bevezetésének a hatása). A Peirce-törvény fenti változatát alkalmazva arra következtetünk . Ezért megmutattuk .
¬¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot \ lnot A}¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}¬NÁL NÉL→NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A \ to A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}¬¬NÁL NÉL→NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot \ lnot A \ to A}
A kettős tagadás kiküszöbölése alapozza meg az abszurd érvelést . Valóban, ha ellentmondáshoz vezet, akkor a tagadás bevezetésének szabályával rendelkezünk, és ezért a kettős tagadás megszüntetésével. Megmutattuk tehát, hogy Peirce törvényének hozzáadása az intuitionista logikához klasszikus logikát ad.
¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A}¬¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot \ lnot A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}
A kizárt harmadik fél igazolása : valójában a kettős tagadás vagy az abszurd érvelés megszüntetésének közvetlen következménye. Ha van, akkor van , ami ellentmondásos. Tehát van és ezért a kettős tagadás megszüntetésével.
¬(NÁL NÉL∨¬NÁL NÉL){\ displaystyle \ lnot (A \ lor \ lnot A)}¬NÁL NÉL∧¬¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A \ land \ lnot \ lnot A}¬¬(NÁL NÉL∨¬NÁL NÉL){\ displaystyle \ lnot \ lnot (A \ lor \ lnot A)}NÁL NÉL∨¬NÁL NÉL{\ displaystyle A \ lor \ lnot A}
Az ellentmondás igazolása : a kettős tagadás megszüntetésének is a következménye. Vagy a javaslat . Mutassuk meg . Erre tegyük fel és mutassuk meg . Ha lenne, akkor volna , ami ellentmond a hipotézisnek. Megvan tehát , és a kettős tagadás megszüntetésével megvan .
¬NÁL NÉL→¬B{\ displaystyle \ lnot A \ to \ lnot B}B→NÁL NÉL{\ displaystyle B \ to A}B{\ displaystyle B}NÁL NÉL{\ displaystyle A}¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot A}¬B{\ displaystyle \ lnot B}¬¬NÁL NÉL{\ displaystyle \ lnot \ lnot A}NÁL NÉL{\ displaystyle A}
Hivatkozások
-
CS Peirce, „ A logika algebrájáról : hozzájárulás a jelölés filozófiájához ”, American Journal of Mathematics 7, 180–202 (1885). Sokszorosítva: Charles Sanders Peirce 3.359–403 összegyűjtött iratai és Charles S. Peirce írásai: A kronológiai kiadás 5., 162–190.
-
Valójában az intuitionista logikában a De Morgan-törvény gyengült formája van, nevezetesen ez , de nincs fordítva.¬(NÁL NÉL∨B)→(¬NÁL NÉL∧¬B){\ displaystyle \ lnot (A \ lor B) \ to (\ lnot A \ land \ lnot B)}
Lásd is
<img src="https://fr.wikipedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" title="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;">