Nincs posztumus

A non possumus („nem tudunk”) egy latin kifejezés az Újszövetségből . Különösen a katolikus egyház használja , különösen diplomáciai kapcsolataiban , a tan vagy a vallási gyakorlat által motivált elutasítás kifejezésére.

Eredet

A kifejezés nem possumus , ami azt jelenti, „nem tudjuk”, egy idézet a Apostolok Cselekedeteiben (04:20), ahol Peter és John állam (a latin , a Vulgata ): "  Non enim possumus quae hitelesítés et audivimus nem noelalberto  ” ( „ Mert nem beszélhetünk arról, amit láttunk és hallottunk ” ), amikor a szadduceusok meg akarják tiltani őket, hogy a názáreti Jézus tanítását hirdessék .

Szerint a keresztény hagyomány , amikor Diocletianus elején IV th  század megsemmisítését rendelték a Szentírás és a keresztény egyházak, a 49 vértanú Abitene válaszolt, mondván, hogy üldözői  : „Sine Dominico nem possumus” ( „nélkül, vasárnap [a Eucharisztia ] nem tudunk [élni] ”.

A pápaság története

Ezzel a képlettel válaszolt VII . Kelemen pápa 1529-ben VIII. Henrik angol királynak , aki válást követelt Aragóniai Katalintól . Azóta a katolikus egyház arra használja fel, hogy megtagadja az értékrenddel ellentétes követelésnek való engedést.

Hasonlóképpen, 1809- ben VII. Pius ezt a kifejezést használta, amikor Napóleon a pápai államok birtoklását követelte  : „  Non debemus, non possumus, non volumus  ” („nem szabad, nem tehetünk, nem akarunk”).

1870, az nem possumus jellemzi a politikai stratégiáját pápák Pius IX , Leó , X. Pius , Benedek és XI Pius való kapcsolatukban idegen hatalmak, különösen az Olasz Királyság után a „  capture Róma  .” És a a pápai államok annektálása . Az elkövetkező évtizedekben a pápa " a Vatikán foglyának " tartja magát,   és korlátozza kapcsolatait a külvilággal. Ez a „ római kérdés  ” néven ismert időszak  az 1929-ben aláírt lateráni megállapodásokkal zárult .

A non possumus a pápaság történetét is jelezte a Mortara-ügy során .

A kifejezés a Szentszék és az 1926-os francia akció közötti konfliktusban is megjelenik ; ebben az összefüggésben híres maradt. A. Konzisztoriumi címére válaszolva1926. december 20Pius pápa kiejtette , amely a française-i akciót és Charles Maurras gondolatát célozza meg ("A katolikusok nem támogathatják, bátoríthatják és olvashatják az olyan férfiak által kiadott újságokat, akiknek írásai, a dogmánktól és erkölcsünktől elszakadva, nem kerülhetik el a megrovást" ), megjelenik aDecember 22a L'Action française című napilapban a „ Non possumus  ” cikket  („A fiúk számára fájdalmas ellenállni az Atya utasításainak. [...] Ha ezt megtagadjuk, nem hagyhatjuk abba, hogy jó katolikusok legyünk; hogy jó franciák legyünk. Nem fogjuk elárulni hazánkat: Non possumus . "Azzal, hogy ezt a kifejezést Péter utódjával szemben fordítjuk , ezek a katolikusok alárendeltséget mutatnak, ami nagyon kemény reakciót vált ki számukra a pápaság részéről, amely megfosztja őket a szentségektől és vallási temetések.

A felhasználás általánosítása

Az évszázadok során a kifejezés elsajátította a közmondás értékét . Főnévként használják: az "a" non possumus elvi elutasítást jelöl.

1869-ben Adolphe Schaeffer (1826-1896) evangélikus lelkész , a No possumus című könyv jelent meg válaszként egy katolikus, Charles Lamey atya protestáns lelkipásztornak a jövőbeli Vatikáni Zsinatról írt levelére .

Ezekkel a szavakkal is az 1953. május 8, a Lengyel Népköztársaság püspökei kategorikusan megtagadták az egyház alárendelését a kommunista pártnak . Megtorlásul a kormány bebörtönözte prímásukat , Stefan Wyszyński bíborost .

Hivatkozások

  1. „Non possumus” , Meyers Konversations-Lexikon .
  2. Ap 4:20, fordítás: Louis Segond , 1910.
  3. Romanus Cessario, op, Elrabolta a Vatikán? Edgardo Mortara publikálatlan emlékei , Ignatius Press, 2018, 190 p. Online jelentés .
  4. "Sine dominico non possumus" , La Croix .
  5. Vö. XVI . Benedek 2005. évi homíliája , a Vatikán honlapja .
  6. Émile Poulat „A Szentszék és a francia Action, visszatérés elítélését”, Revue Française d'histoire des idées politiques , n o  31 2010/1, p.  141-159 ( online ).
  7. NEM POSZUMUSZ , az Obs .
  8. Olvasson online .
  9. Memoriał Episkopatu Polski „Non possumus”; P. Raina, Kościół katolicki a państwo w świetle dokumentów 1945–1989, tom 1 - lata 1945–1959, s 413–427. Stronach niektórych poczynań państwa wobec Kościoła.Ks. Zygmunt Zieliński: Kościół w Polsce 1944-2002 . LENGYEL Radom 2003, s. 110-111.

Lásd is

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek