| Születés |
Felé 160 Ælia Capitolina (vagy környéke) |
|---|---|
| Halál |
Felé 240 Jeruzsálem |
| Idő | római Birodalom |
| Tevékenységek | Író , történész , filozófus |
| Emberek | Julii |
| Fő | Az alexandriai Heraclas |
|---|
Sextus Julius Africanus, ismert , mint Julius afrikai (kb. 160 - c. 240), egy görög nyelvű keresztény író, a szerző a művet, beleértve az első univerzális krónika fogant keresztyén szempontból kronológiája történetében a világ a bibliai Teremtéstől annak idejéig. Minden írását csak töredékesen ismerjük, kivéve két levelet, amelyekből hosszú kivonatokat idéznek az egyházatyák .
Életének története nagyon rosszul ismert. Az információtöredékek a megőrzött szöveg töredékeiből vezethetők le, másokat késői és gyakran bizonytalan források továbbítanak nekünk. Nyilvánvalóan az afrikai tartományból származó családból származott, beceneve szerint Palesztinában született , valószínűleg Emmaus Nicopolisban , Ælia Capitolina közelében , a Jeruzsálem helyén újjáépített városban , amelyet "ő" régi hazájának "hív, ἀρχαία πατρίς . Sokkal idősebb lehetett Origénesnél (született kb. 185 körül), mivel az általa küldött levélben "fiamnak" nevezi. Kétségtelenül nagyon gazdag háttérből, nagy kultúrából görögül írt, de tökéletesen tudott latinul és valószínűleg héberül is (ami az Origenészhez írt levélből következtethet ). A szerző a Cestes volt katonatiszt, maradt a Edessa a király udvarában Abgar IX (meghalt 212), és megismerték Bardesane ott . Az értesítés Szent Jeromos az ő De viris illustribus (§ 63), ő rendezte követséget polgárainak Emmaus Nicopolis a Palesztinában a császár Heliogabalus (REGN. 218-22)]. A császárföldi Eusebius ( Krónika , ad a. Abr. 2239) szerint a várost 222-ben „afrikai Julius, a krónika írója irányításával” helyreállították és „Nicopolisnak” nevezték el . Más források, különösen a szíriai , ennek a városnak a "püspökét" hívják, de ez kétséges. Szerint Özséb Caesarea ( HE , VI , 31), azt mondta, az ő Chronography hogy elment volna Alexandria , vonzza a híre Heraclas (püspök, a város körül 232-248, de a filozófia professzora sokáig). A Cestes-t ( Georges le Syncelle szerint ) Severus Alexander császárnak (reg. 222-235) ajánlják. Uralkodása alatt ez császár, a szerző alapított közkönyvtár a komplex a Pantheon a római . Úgy tűnik, hogy az afrikai Jules nem aggódott kereszténysége miatt.
Ő Christian Chronographiai öt könyvet nem maradt fenn, mint olyan, de történelmileg az első forrást és a modell az egész keresztény hagyomány Universal Chronicles , ezért különösen a Özséb Caesarea . A szöveget különösen Eusebiusból állítják össze : utóbbi krónikáját , amelyet biztosan az afrikai Julius inspirálta (de anélkül, hogy könnyen el tudta volna izolálni a belőle származóakat), szíriai és örmény változatban közvetítették közvetlenül nekünk ; a vele járó időrendi kánont Szent Jeromos fordította latinra . Van egy hosszú szakasz az evangéliumi előkészületben idézett harmadik könyvből ( X. könyv ), és egy másik, az ötödik könyvből az evangéliumi bemutatóból ( VIII . Könyv ). Vannak is idézi kell levonni a későbbi keresztény krónikások (bizánciak, mint Jean Malalas , Jean d'Antioche , a Chronicon Paschale , Georges le Syncelle különösen, Simeon a Logothète , arabok, mint Agapios de Manbij , szírek , mint Michael a szíriai ), néhány amelyek az Eusebius független szövegéhez való hozzáférésről tanúskodnak . A latin hagyomány, a szövegben ( Excerpta latina Barbari , krónikus termelt rossz latin gall VIII th században fordították a görög eredeti az V th század) megoszt egy jelentést a független forrásból fordítását Eusebius szerint Szent Jeromos .
Ezek a Chronographiai létrehozzák a világ történetének kronológiáját a Teremtéstől (számításai szerint Kr.e. 5499-ben) Kr. U. 221-ig. Kr. U. ( Heliogabalus uralkodása alatt ). Ezredéves számítások arra következtetni, különösen a prófécia a hetven hétig § 9. A Dániel könyve ; a világ hatezer évig tartott, majd eljött Krisztus ezer évének uralma (az "évezredek hete", amelyet Lyon Irenaeusában és a római Hippolyte-ban találunk ); Özséb Caesarea , ellenfele millennizmus , nem megismételni ezeket a spekulációkat. Az egyiptomiak és a babiloniak kronológiáira utalt ( Georges le Syncelle idézett szövegrész ). A görög történelem számára az első olimpiát megelőzően a szerző egyszerűen összefoglalta a mitológia legendáit. A zsidó történelem szempontjából ez elsősorban a Tiberis igazságosán alapult .
A Les Cestes (" Hímzés ", a Paradoxa címet is megtaláljuk ) egyfajta tudomány és művészet enciklopédiája volt huszonnégy könyvben (mágia, orvostudomány, katonai művészet, mezőgazdaság, költészet ...), kicsit érintve az összes birtokot és sok anekdotával illusztrálva, Severus Alexander császárnak szentelve . Jó néhány töredékünk maradt (köztük egy az Oxyrhynchus papyriban ), főleg a mezőgazdaságról és a háborúról (többek között az "automatikus tűz" nevű fegyver leírása [ἀυτόματον πῦρ]). Egyébként van egy levélünk Origenésznek (és válaszának): Julius afrikai vitatja Suzanne és az idősebbek történetének valódiságát ( Dániel , 13. § ), azzal érvelve, hogy a szövegben szereplő bizonyos szójátékok csak a Görögül, sem héberül, sem arámiul. Origén vállalja, hogy érveit meggyőzően cáfolja. Két töredékei újabb levelet intézett az „Aristides”, aki ismeretlen máshol maradtak fent Özséb Caesarea , az Egyháztörténeti ( I , 7), és az összefoglaló, amely ránk a problémák. És megoldások az evangéliumokról : Krisztus nemzetségeinek egyeztetéséről van szó, amelyek a Máté és Lukács evangéliumok elején találhatók (József atyját Mátéban Jákobnak hívják, Lukácsban Helit: valójában a kettő féltestvér lenne. ugyanannak az anyának, és a levirátus törvénye szerint egymást követő apák lettek volna ). Julius Africanus is lefordították görögül Bocsánatkérés a Tertullianus .
Giacomo Leopardi 1815-ben dolgozott az afrikai Julius töredékeinek kiadásán, amely befejezetlen maradt és csak 1997-ben jelent meg ( Giulio Africano: bevezetés, kritika és jegyzet , Bologne, Il Mulino, Testi storici, filosofici e letterari, 7) .
Clavis Patrum Græcorum (CPG) - 1690/1695