Unbinilium | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Ubn | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Unbinilium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 120 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 8 th időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | Blokk s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Határozatlan | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | Talán [ Og ] 8 s 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | Talán 2, 8, 18, 32, 32, 18, 8, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | Talán [297] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Köbcentírozott (extrapoláció) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másként nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A unbinilium ( szimbólum ubn ) a szisztematikus neve a IUPAC a kémiai elem feltételezett atomi száma 120 , más néven Eka-rádium hivatkozva ideiglenes megnevezése az elemek által Dmitrij Mengyelejev , és szinte mindig az úgynevezett 120 elem a tudományos irodalomban . A periódusos , ez az elem lenne egy második helyzetben a 8 -én időszakban , a tulajdonságokkal lehet hasonló egy alkáliföldfém tartozó blokk s . A 8s pályáját összenyomó relativisztikus hatások miatt kevésbé reaktív lenne, mint a rádium és a bárium , és kémiai tulajdonságai közelebb lennének a stronciuméhoz az 5. időszakban, mint a rádiuméhoz a 7. időszakban ; A atomrádiusz is lenne ugyanolyan nagyságrendű, mint a rádiumot.
A 120 elem felkeltette a kutatók figyelmét, mert bizonyos előrejelzések egy pillanatra a stabilitás szigete középpontjába helyezték , a relativisztikus középtér elmélet bizonyos változatai valójában azt jósolták, hogy a 304 120 nuklid " kétszeresen varázslatos. ", With 120 proton és 184 neutron ; a stabilitás ezen szigete később a kopernicium és a flerovium körül helyezkedett el .
Annak ellenére, hogy német és orosz csapatok számos kísérletet tettek a szintetizálására, ezt az elemet soha nem figyelték meg. Az e kísérletek során nyert kísérleti adatok azt mutatták, hogy a 8. periódus elemeit sokkal nehezebb lesz megfigyelni, mint az előző periódusokét, és hogy a 119. elem ebből a szempontból utoljára fedezhető fel a jelenlegi technológiákkal, a 120 elem megmarad egyelőre elérhetetlen.
A túl nehéz elemeket, mint a 120 elemet, magfúzióval állítják elő . Az energia gerjesztés a mag kapott, az egyik beszél a „forró fúzió” vagy „hideg fúzió”, miután az utóbbi, összefüggésben a szintézis szuper nehéz atommagok, nem áll kapcsolatban a média fogalmát. „ Hideg fúzió ”hipotetikus„ nukleáris ”reakciókat jelöl, környezeti nyomáson és hőmérsékleten.
A könnyebb célpontok alkalmazásának hátránya, hogy túl alacsony neutron / proton arányú nuklidokat állítanak elő, hogy lehetővé tegyék a fleroviumon túl található elemek izotópjainak megfigyelését ( 114. elem ), így a fúziós forró az egyetlen módszer az ilyen módszerek eléréséhez. magok, nemhogy van a 8 th időszakban.
A 119. és a 120. elem szintézise magában foglalja az ezeket a nuklidokat előállító reakciók rendkívül kis keresztmetszetének és ezen izotópok nagyon rövid felezési idejének , feltehetően néhány mikroszekundumnak a szabályozását , ami alig elegendő ahhoz, hogy elérjék a detektorokat. A izotópok a 120 elem bemutatná valójában felezési által szétesését α nagyságrendű több mikroszekundum .
Eddig a szuper-nehéz elemek szintézisét nagyban megkönnyítette az angolul ezüstgolyóknak minősített két tényező , vagyis váratlan segédeszközök:
Ezek a tényezők sajnos inaktívak lesznek a 120 elem esetében. Valójában az így előállított izotópok ennek ellenére neutronhiányt mutatnak a stabilitás szigetén sejtettekhez képest . De mindenek felett, termelő 120 elem a 48 Ca lenne bevonni segítségével fermium 257 célok :
48Azonban csak néhány pg a fermium, mivel tudjuk előállítani milligramm a berkélium és kalifornium ; ezenkívül az ilyen fermium célpontok alacsonyabb hozamot mutatnának 48 Ca-val, mint egy einsteinium célpont a 119 elem előállításához . Ezért 48 Ca- nál nehezebb lövedékeket kell használni , amelynek hátránya, hogy szimmetrikusabb fúziós reakciókhoz vezet, amelyek hidegebbek és kevesebb az esélyük a sikerre.
Követve a sikert a szintézis oganesson származó 249 Vö és 48 Ca , a csapat az együttes Nukleáris Kutatóintézet (JINR) a Dubna , Oroszország megpróbálta hasonló kísérletet 58 Fe és 244 Pu március2007. április. A kísérlet nem teszi lehetővé, hogy észlelni bármelyik atomjához 120 elem határán belül 400 fb a keresztmetszete a energia elérte ( 1 femto pajta = 10 -39 cm 2 , vagyis 10 -25 nm 2 ).
58Ban ben 2007. április, A GSI a Darmstadt , Németország , megkísérelt egy hasonló kísérletet 64 Ni egy 238 U cél :
64Ismételten a 120 elem atom nem volt kimutatható a keresztmetszet 1,6 bp- ján belül az elért energián. A GSI megismételte a tapasztalatokat április-2007. május, Január-2008. március és szeptember-2008. október, még mindig sikertelen a hatékony szakasz 90 fb- s határán belül . Miután a GSI kutatói módosították létesítményeiket, hogy több radioaktív célpontot tudjanak használni, júniusban aszimmetrikusabb fúzióval próbálkoztak.2010. július, majd 2011-ben:
54Kiszámolták, hogy ennek a reakcióváltozásnak meg kell dupláznia a 120 elem képződésének valószínűségét , mivel e reakciók hatékonysága nagymértékben függ aszimmetriájuktól. Három korrelált jelet figyeltünk meg a 299 120-ra jósolt α-bomlási energiával és annak 295 Og leánynuklidjával , valamint az unokájával 291 Lv-vel kísérletileg meghatározott jelekkel ; ezeknek a jeleknek a felezési ideje azonban jóval hosszabb volt a vártnál, és ezeket az eredményeket nem sikerült megerősíteni. Ez a tapasztalat is tanulmányoztuk a RIKEN csapat a Japánban.
Augusztusban-2011. október, egy új csapat a GSI-nél megkísérelte az aszimmetrikusabb reakciót a TASCA eszközzel :
50Nagyobb aszimmetriája miatt az 50 Ti és 249 Cf közötti reakciónak a legkedvezőbbnek kellett lennie a 120 elem előállításához , bár meglehetősen hideg volt. Ismét, ennek az elemnek egyetlen atomját sem sikerült kimutatni 200 fb keresztmetszetnél . A maximális keresztmetszete termelni 120 elem miután számított 0,1 fb , összehasonlítva a 20 fb az elem 119 , és 30 fb a legkisebb keresztmetszete kapott fúziós nuklid szintézis reakció. (Ebben az esetben a reakciót 209 Bi ( 70 Zn , n ) 278 Nh ), úgy tűnik, hogy a 119 elem szintézise a jelenlegi technológiák szélső határán van, és a 120 elem szintézise új fejlesztéseket igényel.
2008-ban, a CNRS kommunikációs jelentett a megfigyelés 120 elem magok a GANIL , a Franciaországban . Ez a csapat bombázott célértékét nikkel természetes és ionok az urán-238 , hogy tanulmányozzák a radioaktív időszakban a spontán hasadási vegyület magok elő:
238Ez a módszer lehetővé teszi a magrétegek telítettségének hatását a különféle szuper nehéz magok élettartamára is, hogy pontosan megtalálják a következő felfedezendő varázsszámot ( Z = 114 , 120, 124 vagy 126). A kapott eredmények azt mutatták, hogy a vegyület magok nagy volt gerjesztési energia, nagyságrendileg 70 MeV , és ment a hasadások egy mérhető meghaladó időtartam alatt 10 -18 s . Bár nagyon rövid, az a tény, hogy ez az időszak mérhető, jelzi a Z = 120 mérhető stabilizáló hatás meglétét . Alacsonyabb gerjesztési energiáknál ez a stabilizáló hatás sokkal hosszabb hasadási felezési időt engedhet meg . Mivel hasonló megfigyeléseket tettek a 124. elemre, de a fleroviumra ( 114. elem ) nem, ez azt jelzi, hogy a protonok következő mágikus száma meghaladja a 120-at.
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |