Megoszthatja ismereteit fejlesztésével ( hogyan? ) A megfelelő projektek ajánlásai szerint .
Haik Nők Haikbantípus | Huik ( d ) , női ruházat ( d ) , hidzsáb , iszlám ruha ( en ) |
---|---|
Anyag |
Pamut selyem gyapjú |
A haik ( arabul : الحايك ) női ruhadarab, amelyet Maghrebben viseltek . Az egész testet átfogó, téglalap alakú szövetből készül, hosszú - hat és 2,2 méter - között, amelyet feltekercseltek, majd egy öv tartotta a derekánál, majd visszahozta a vállakhoz, hogy ott fibulák rögzítsék . Lehet fehér vagy fekete.
Haik szintén vezetéknév, amely ugyanabból a ruhadarabból származik. Többek között a takácsokra hivatkozott. Ezért összehasonlítja a francia Tessier vagy Texier vezetéknevekkel .
Gyapjúból, selyemből vagy szintetikus selyemszövetből készült haiknak nagyon rövid idő alatt sikerült elterjednie az ország számos régiójában, de kikötőjét adaptálták az örökbefogadás régiójának társadalmi-kulturális sajátosságaihoz.
Ezen panoply között a fátyol egyik fajtája nagyon népszerű volt a nők körében, tekintettel a tervezési stílusra, a viselés módjára, valamint a kézművesek által használt szövet minőségére. Ez a haik m'rama, a XIX . Század végén jelent meg, és Algír és külvárosai városi asszonyai hordozták. Ez a fátyoltípus gyakran társul a női szépséggel, és sok chaâbi költőt és énekest inspirált , akik sok művüket ennek szentelték.
A színekhez képest észrevesszük, hogy makulátlan fehér Algírban , Tlemcenben , Béjaïában és Oranban , míg Konstantinban fekete. És ez a gyász jeleként egy elhunyt bégnek. Valóban, a konstantiniak haiként viselik az mlayát. 1792-ben megjelent a fekete fátyol , a m'laya Salah Bey-t , a Konstantin Bey- t gyászolni . Ez a ruházat később divatba jött Algéria keleti részén.
Ez a ruhadarab is elterjedt más regencies oszmán az észak-afrikai , mint Tunisz .
A szót a maghrebiai arab hayk- től kölcsönöztük, amely az arab haka igéből származik, ami azt jelenti, hogy " szövni ". Először a heque (1654) francia formában használták, sok változatot ismer: hayque (1667), alhaic (1670), eque (1670), haïque (1683), hayc (1686). A haik szó először nőies lesz (1725) és férfivá válik 1830-ban.
A XVII . Századi spanyol , Diego de Haedo az algériai nőkről idézett Topographia of Argel (Algír topográfiája) című könyvében . Az algériai nőket a következőképpen írja le:
„Amikor otthagyják otthonukat, nagyon vékony fehér kabátot vesznek fel, gyapjúból vagy gyapjúból és selyemből.
Elég művészet a haik viselése:
A nők megcsavarják ezeket a kabátokat, egyik végüket a mellkason kapcsokkal vagy aranyozott ezüstcsapokkal kötik, a kabát testét a vállakra és a fejre vetik, a másik végén pedig, hogy alulról lefedjék a jobb kar. "
Az Algériában , néhány nők viselnek a fehér Haik napi (különösen az idősebb nők).
A Marokkó , a használata a Haik eltűnt, kivéve a városokban Chefchaouen , Essaouira és Figuig . Taroudant és Tiznit városokban a haik színe fekete vagy kék .
A Tunéziában , sefseri tunéziai változata Haik készült egyetlen darab szövet, amely nem terjed ki az arc, már gyakorlatilag megszüntették. Azonban még mindig hagyományosan viseli, különösen az idősebb nők.
Algériai nők horgásznak
Az utolsó vacsora értelmezése a nőknél haikban.