| Születés |
1 st október 1938-as Brooklyn |
|---|---|
| Állampolgárság | Amerikai |
| Kiképzés | Princeton egyetem |
| Tevékenységek | Filozófus , egyetemi tanár |
| Dolgozott valakinek | Rutgers University , University of Michigan , University of Arizona , University of Illinois at Chicago |
|---|---|
| Tagja valaminek | Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia |
| Megkülönböztetés | Guggenheim-ösztöndíj |
Alvin Ira Goldman (született 1938 ) amerikai filozófus . Filozófiát tanít a New Jersey-i Rutgers Egyetemen . Tanított a Michigani Egyetemen és az Arizonai Egyetemen . Ő szerezte PhD a University of Princeton és felesége , Holly Smith , a filozófus etikai aki azt is tanítja, a Rutgers Egyetemen.
Goldman számos filozófiai témában végzett fontos munkát, de fő kutatási területei az ismeretelmélet , az elmefilozófia és a kognitív tudomány .
Goldman egyik első könyve, az emberi cselekvés elmélete (szakdolgozatának átdolgozott változata) szisztematikus módon mutatja be az egyszerre végrehajtott sok cselekvés osztályozását és összekapcsolását. Az ő befolyása nagy volt, és megtalálható, többek között kiadványok, a könyv A Theory of Justice által John Rawls . Goldman korai cselekvéselméleti munkája gyorsan teret nyert a filozófia más ágaiban, különösen az ismeretelméletben .
Goldman leginkább a tudással és az igazolt meggyőződéssel kapcsolatos hozzájárulásokról ismert. Először A tudás okozati elmélete című cikkben jelent meg , amelyben a tudás a valódi tudáshoz vezet, amelyet megfelelő módon az igazivá tevő tény okoz. Nem sokkal később ezt a nézetet helyettesítette azzal, hogy a tudás valódi hithez vezet, amelyet megbízható folyamat hoz létre. Sok problémát okozott ez az új tézis, és mások, amelyeket Goldman később publikált. Mindazonáltal ezek a tézisek bizonyára a leghatásosabb elméletek a tudásról és az igazolt hitről, amelyek a század utolsó felében születtek. Új megközelítést kínálnak alanyaikhoz - egy olyan megközelítést, amely olyan reális fogalmakhoz apellál, mint az okság, a megbízhatóság, szemben az olyan normatív fogalmakkal, mint az elfogadhatóság és a kötelezettség. A reális elképzelések használata a normatív elképzelések helyett nagyon reprezentatív volt Goldman munkájához, amikor azt megírta, de végül elterjedt az analitikus ismeretelméletek körében. Ez a tendencia fontos szempontból köszönhető Goldman írásainak.