Anax imperator
Anax imperator Anax császárUralkodik | Animalia |
---|---|
Ág | Arthropoda |
Sub-embr. | Hexapoda |
Osztály | Insecta |
Alosztály | Pterygota |
Rendelés | Odonata |
Család | Aeshnidae |
Kedves | Anax |
LC : Legkevesebb aggodalom
A szitakötő császár , Anax imperator , az egyik legnagyobb faj a szitakötők a Europe . Tartozik a család a karcsú acsafélék .
Általában 70-85 mm hosszú, szárnyfesztávolsága elérheti a 110 mm-t .
A mellkasa zöld (profiljában egyenletesen zöld), a kifejlett hím hasa kék, fekete háti csíkkal, a nőstényé zöld, szintén fekete csíkkal.
Nő tojást rakott
Lárva
Érett férfi
Repülés közben
A hím órákig lendületesen repül a vízpontja körül, néha a csatornák felett is; a legtöbb más szitakötővel ellentétben magasan fák között landolhat.
A hímek általában az általuk gyakran látogatott vizek dominánsai, üldözve más aesschnákat és elfogva, maguknál kisebb szitakötőket esznek.
A lárvák egy időben átalakulnak imágóvá, éjszaka, és általában magasan a fán ülnek.
Nyugat-Eurázia (ahol a faj északra nyúlik le), Maghreb északi része, Franciaország egész szárazföldje, Korzika, Földközi-tenger, Kaukázus .
Afrikai eredetű, különösen a síkságon a legtöbb stagnáló (vagy gyengeáramú) növényzetben gazdag (és peszticidekkel nem szennyezett) környezetben. Áprilistól októberig látható Nyugat- és Közép-Európában.
Az intenzív mezőgazdaság területén élesen hanyatlott vagy eltűnt.
Nincs védettségi állapot a faj számára.
Az Anax nemzetség egyetlen szitakötője, amely egyedül fekszik, a nőstény lebegő növényi törmelékben engedi ki petéit, vagy oltja be a szárakba. A hőmérséklet függvényében 3-6 hét múlva kelnek ki. A nagyon húsevő lárva képes enni a nála nagyobb puhatestűeket vagy ebihalakat.
Az Anax imperator fajt először William Elford Leach brit entomológus írta le 1815-ben.