Cím |
Σύνταγμα , Syndagma |
---|---|
Ország | Görögország |
típus | Alkotmány |
Dugaszolt | Alkotmányos jog |
Örökbefogadás | 1975. június 9 |
---|---|
Hatálybalépés | 1975. június 11 |
Jelenlegi verzió | 2008 |
Olvassa online
A jelenlegi görög alkotmány (görögül Σύνταγμα, Syndagma ) 1975-ben lépett hatályba . Azóta háromszor módosították, 1986-ban, 2001-ben és 2008-ban.
Görögország alkotmánytörténete a görög szabadságharcig nyúlik vissza , amelynek során elfogadták az első három „forradalmi” alkotmányt.
Az 1975/1986 / 2001-es alkotmány a legújabb a demokratikusan elfogadott alkotmányok sorozatában (a gyarmati rendszer által elrendelt 1968-as és 1973-as alkotmányok kivételével ). Az elsőt 1822-ben fogadta el az Epidaurus országgyűlése .
Az athéni Syntagma teret tiszteletére 1843. szeptember 3-i puccs után nevezték el , amely az országnak önálló országként az első alkotmányát adta.
Az alkotmány 120 cikket tartalmaz, és 4 részre oszlik:
Görögország parlamentáris köztársaság. A Görög Köztársaság első kötelezettsége az emberi méltóság védelme. A "domináns vallás" a görög ortodox egyházé, és a Szentírás "megváltoztathatatlan" szövege hivatalosan nem fordítható le egy másik nyelvre annak jóváhagyása nélkül.
A köztársasági elnököt a Parlament ötéves időtartamra választja meg, amely egyszer megújítható. A választás akkor érvényes, ha az elnökjelölt megszerzi a szavazatok kétharmadát. Ha a szavazás első két fordulójában nem sikerül elérni a kétharmados többséget, akkor a szükséges többséget a harmadik fordulóban a parlamenti képviselők háromötödére csökkentik. Ha a harmadik fordulóban nem érik el a szükséges többséget , akkor a Parlament tíz napon belül feloszlik, és előrehozott parlamenti választásokat indít el .
Az új választások eredményeként létrejött képviselőház a tagok háromötödének támogatásával folytatja a köztársasági elnök megválasztását . Ha ez nem sikerül, akkor abszolút többség elegendő a következő fordulóra. Ha egyetlen jelöltnek sem sikerül megszereznie ezt a többséget, egy utolsó fordulót szerveznek. Csak az a két elnökjelölt vehet részt, akik az előző szavazáson a legtöbb szavazatot kapták mellettük, és elegendő az egyszerű többség. Így a két jelölt közül a legtöbbet szavazatát választják meg köztársasági elnöknek.