angol

• / ɪ /  : fitizenöt (tizenöt), fish (hal), chips (forgács)
• / ɛ /  : men (férfiak), let (szabadság)
• / æ /  : man (ember), cat (macska)
• / ɒ /  : hot (forró)
• / ʊ /  : goods (áruk), to put (put)
• / ʌ /  : sun (nap), drunk (részeg)
• / Ə /  : SISTer (testvére), thekutya (a kutya)

• / iː /  : sea(tenger), to read (olvasni)
• / ɑː /  : car (autó), dark (sötét)
• / ɔː /  : wall (fal), law(törvény)
• / uː /  : moon (hold)
• / Ɜː /  : fiRST (első), biRd (madár)

• / aɪ /  : five (öt), high (felső)
• / eɪ /  : snake (kígyó), name (név), Shakespeare
• / ɔɪ /  :oil (olaj), boy(fiú)
• / aʊ /  : cow(tehén), cvagynt (count)
• / əʊ / vagy / oʊ /  : road (út),old (régi)
• / ɛə /  : hair (haj), bear (medve)
• / ɪə /  : beer (sör)
• / ʊə /  : poor (gyenge)

• / aɪə /  : fire (tűz), liar (hazug)
• / aʊə /  : flvagyr (liszt), fltartozikr (virág)
• / eɪə /  : layer (réteg), player (játékos)

A triphongoknak nevezett szekvenciák valójában néha két szótagból állnak: mégpedig egy diftongusból, amelyet a / ə / követ .

Mássalhangzó

Az alábbi táblázat bemutatja az angol mássalhangzó rendszerét a Nemzetközi Fonetikus ábécé (API) szimbólumaival .

Ha egy doboz két hangot tartalmaz, akkor a felső „süket” vagy „zajos”, az alsó „hangos” vagy „hangos”.

Nyelvtan

Nyelvtani szingularitások

Jean-Pierre Cléro és Sandra Laugier szerint az angol nyelvtan bizonyos jellemzői, amelyek megfelelnek a filozófiai spekulációkból eredő nyelvi konstrukciók elutasításának és a közönséges nyelv előnyben részesítésének, gyakran megnehezítik ennek a nyelvnek a fordítását. Ez a lefordíthatatlanság (különösen a francia nyelven), amely döntő szerepet játszik a látszólag egyszerű nyelv univerzálissá tételében, néhány fő szempont körül fogalmazódik meg:

• a passzív rezsim: a cselekvés előnyben részesített formája, ha ügynöke határozatlan, vagy éppen ellenkezőleg, túl nyilvánvaló: „  Virágcsokrot kínáltak neki  ”, és hogy a francia a „be” használatával fordítja le, ezzel módosítva a belső kapcsolatokat. mondat aktánsok (az ügynök és a beteg) között;
• az ágens ellipszis: a nyelv sajátosságává vált, "  kinyílik az ajtó  ", ahol a franciának a "se" névmáshoz kell fordulnia, hogy jelezze egy aktáns jelenlétét, vagy a passzív kifejezés kedvez (újságcím: Killer autója megtalálva "felfedezték a gyilkos autóját");
• do , make , -have  : ezeknek az igényeknek a francia fordítása nehezebb konstrukciók alatt, pl. "  I do  " performatív - oksági oka van "  He had Mary for _h__ ital  " , "make" okozati stressz árnyalattal "  tette Mary nyitotta meg táska  ” . A francia "faire" ezen lehetséges fordításai által nyújtott árnyalatok filozófiai kérdéseknek is megfelelnek a cselekvés fogalmának határain.
• tranziens anyag: levezetését igék -ing elkerüli a substantivation igék, amelyek megtartják szemantikai értéke, mint egy ige ( „  az ezzel a kereset  ” ), és a levezetése melléknevek által -ity , -hood , -ség , és -y elkerüli a tárgyiasító az adottságok: innerness még jelöl minőségű, ellentétben interiority . Francia nyelvre történő fordításuk nehezebb konstrukciókat igényel.

Ezek a lehetőségek egy stílusilag semleges és látszólag átlátható módon lefordítható filozófiai nyelvet támogatnának. Valójában a fordításhoz nehezebb konstrukciók használatának szükségessége arra ösztönzi a közvetlen angol nyelvű írást, hogy elkerüljék az emészthetetlen műszaki népnyelv használatát. Így a lefordíthatatlansága, és nem az átláthatóság az, ami az angol egyetemessé tételét támogatja.

Konjugáció

Szókincs

Szavak száma

Más nyelvektől eltérően nincs testület, amely hivatalosan azonosítaná az angol szavakat. Mivel ráadásul ennek a nyelvnek a tudományos kutatásban betöltött jelenlegi jelentősége azt jelenti, hogy naponta sok szó jön létre (egyeseket széles körben megígérnek, mások bizalmas használatban maradnak), nincs teljes lista. Az Oxford English Dictionary , amely az egyik legátfogóbb, több mint 600 000 bejegyzést sorol fel, ideértve az elavult szavakat, a szakszavakat és a helyi nyelvjárásokból származó szavakat. Úgy tűnik, hogy ezt a számot megerősíti a Webster harmadik új internacionáléja , amely 450 000 szót rögzített 1961-ben . A bejegyzéseik azonban nem teljesen esnek egybe, és a becslések szerint ezek összevonása elérné a 750 000 szót, amelyek összességében magasabbak, mint más nyelvekben.

Ez a nagy lexikális alap nagyrészt abból adódik , hogy sok franco-normann szót kölcsönzött az angol, a normann hódításból . Becslések szerint a XIII .  Században 10 000 ilyen szót importáltak. Gyakran megismételték a már létező angolszász eredetű szavakat: egyes esetekben a két szó egyike kiszorította a másikat, míg sok más esetben a kettő továbbra is egymás mellett élt, ami különböző szavak egymás mellé állításához vezetett. de kissé eltérő jelentéssel. Így a ház mellett egy germán eredetű szó (a német Haushoz hasonlítva ), ami „házat” jelent, találunk egy kastélyt , egy francia-normann eredetű szót, amely „nagy házat”, „udvarházat” jelöl. Vagy a szabadság és a szabadság , két nagyon közeli szó, az első általános jelentéssel bír, a második pedig a jogok és kötelességek politikai rendszerére utal. Hasonlóképpen, találunk pár szót különböző nyelvcsoportokból, például hold és hold , fog és fogorvos , fegyver és fegyverzet , erő és erő .

A szavak eredete

1973-ban Thomas Finkenstaedt és Dieter Wolff alapján 80 000 szó a Shorter Oxford Dictionary ( 3 th  kiadás), székhelye: Rendezett Profusion az alábbi megoszlásban:

• langue d'oïl , főleg angol-normann francia, de megtaláljuk Picardot és végül ófranciát is: 28,3%;
• Latin , beleértve a legújabb gyártású tudományos és műszaki szavakat: 28,24%;
• Ó- és közép-angol, ó-norvég és holland  : 25%;
• Görög  : 5,33%;
• ismeretlen etimológia: 4,02%;
• tulajdonnevekből származó szavak: 3,28%;
• az összes többi nyelv: kevesebb, mint 1%.

Ezeket a becsléseket nagy körültekintéssel kell megtenni, mivel sok szó egy másik nyelven írta be az angolt (pl. Latin szavak a Franco-Norman- on keresztül ). Ezek a meghatározási problémák különböző értékelésekhez vezetnek. Így Henriette Walter francia nyelvész megerősíti a maga részéről, hogy az angol szavak több mint kétharmada francia eredetű, míg a franciáról angolra felvett kölcsönök alig haladják meg a 4% -ot. A franciákból származó, még a közönséges kifejezések bősége megmagyarázza, hogy a szókincs jó része könnyebben hozzáférhető a francia beszélők számára, mint a germán nyelvűek számára, mint például a holland, a német vagy a skandináv nyelv. Vannak szavak a régi franciából ( élvez , kihívás , szalonna ), de a modern vagy akár kortárs franciából is ( homlokzat , étterem , megint ). Néhány szót még kölcsön is vettek, majd kölcsönvettek: a „kihívás” angol eredetű francia szó ( kihívás ), amely maga a régi francia kihívásból származik  ; Szalonna is, a francia nyelv használatából a XVI .  Században, és a jövedelem "füstölgött" a Csatornán a XIX .  Század végén stb. Melvyn Bragg, az The Adventure of English (Az angol kaland) szerzője szerint , amely az 1066-os normann invázió előtt mintegy 25-30-30 szót számolt , a következő két-három évszázadban mintegy 10 000-12 000 francia eredetű szóval nőtt.

Megjegyezzük tehát, hogy jelentős számban vannak olyan franciáktól származó kölcsönök, amelyek megtartották eredeti írásmódjukat ( igazságosság , csoda , dátum , csend , gép , megbánás , meglepetés , birodalom , farok , asztal , intelligens , középpont , erő , tudomány , természet , portré , kultúra , pont , királyi , kép , figyelem , oroszlán , kettős , izom , üzenet , móka , titok , rét , újság , szent , oldal , betűtípus ...), de másképp ejtik őket; szintén nagyon sok olyan szó az ófranciából, amelyek az angol nyelven megmaradtak, mint például a Chief ( a modern franciában lett Chief ), az isle (a szigetté vált ) vagy az erdő (az erdővé vált ), a kórház (a kórház lett ), valamint ez a küldetés , hódítás , kérés , vihar , letartóztatás, amelyek elvesztették az "s" kifejezéseket a modern francia nyelvben, "amelyeket" körkörös akcentussal "helyettesítenek"  ; hanem az emberek , az egyik a variánsok ófrancia (Norman) a szó az emberek .

Megemlíthetjük a franciából eredő, de a fejlődés során ennek ellenére eltűnt kifejezések angol nyelvű jelenlétét is, például a „híresség” szót jelentő hírnév , amely a modern franciában már nem létezik, miközben a híres jelzőben marad , amelynek értelmében fokozatosan alakult ki, vagy csendes , eltűnt a modern francia, miközben továbbra is a neve a nyugalom , ellenkező nyugtalan és a származtatott főnév gond . Végül megjegyzi, hogy sok angol ige származik (vagy származik) francia, mint a változás , hogy töltés , foglalkoztatni , hogy állapítsa meg , hogy követet , hogy fenntartsák , hogy azzal , hogy elképzelni , stb És az angolnak leírt szavak néha csak a hozzá visszatérő franciák kifejezései, például a sport szó , amely valójában a régi francia desportból vagy akár a suspense -ből származik, az angol-francia suspensből származik (mint a folyamatban lévő ), maga a régi Francia sospense jelentése „halasztás”, „halasztás”, „felfüggesztés”.

A francia germán (frank) eredetű szavakat tartalmaz. Norman esetében skandináv eredetű kifejezéseket adunk hozzá. Így paradox módon sok normann vagy francia angol szó germán eredetű, bár latin megjelenésűek (lásd a germán eredetű angol latinák felsorolását  (en) ).

A hozzájárulást a óészaki követően a razziák, és áll vikingek történt a késő VIII th  század végén a X edik  században meglehetősen alacsony szám szerint, de nem adott a modern angol néhány a legtöbb szó áramok: szoknya , ég , bőr , mindkét , ugyanaz , kap , újra , torta , kés , stb, és befolyásolta a fonetika, például: így ahelyett, hogy GI (e) f-an (g = y), testvér helyett óangol sweoster .

A kelta nyelvből származó kölcsönök rendkívül kevesek: David Crystal becslései szerint nem haladja meg a két tucatot, ami különös, ha igaz, hogy ezek a nyelvek a szászok érkezése előtt uralták a Brit-szigeteket. Néhány szó a mai angol nyelvben megmaradt, például a szikla (rock) vagy a bőven (bőségesen), néha a regionális nyelvjárásokban és különösen a helynevekben ( London , Thames , Kent ). Találunk kelta gyökereket, mint például bre et pen (domb), coombe vagy combe (völgy), tor (szikla) ​​( Torquay-ban ), don (folyó) ( Doncasterben ) stb.

Bár az angol sok idegen eredetű szót elnyelt, a lexikon magja továbbra is angolszász marad: a Brown Egyetem 1960-as években összeállított amerikai angol korpuszának első 100 szava angolszász . Az angol nyelv leggyakoribb szavai (olyan nyelvtani szavak, mint in , the , be vagy lexikális szavak , mint apa , szerelem , név stb.) Angolszász eredetű szavak.

Megjegyzések és hivatkozások

Megjegyzések

1. Az angol-normann francia a normann szigetviszonyos formája .
2. A világ nyelve , The Economist ,1999. december 31 ; „  David Crystal, brit szakértő becslései szerint mintegy 350 millió ember beszél angolul első nyelvként. Lehet, hogy 250–350 m második nyelvként használja vagy tudja használni: volt gyarmati országokban vagy angol többségű országokban, például 30 m az Egyesült Államokba legutóbb bevándorlók. És máshol? Ez merész találgatás: 100 millió dollár milliárd Mr. Crystalé, attól függően, hogy hogyan határozza meg a „lehet” szót. Legyünk bátrak: a Föld 6 milliárd emberének összesen 20-25% -a tudja használni az angolt; nem az angol angolok, nemhogy Dr. Johnson, hanem az angol. Ez a szám egyre növekszik, mivel minden évben új tanulókat hoznak az iskolába, és egynyelvű öregségeket hordoznak - és most, ahogy az internet elterjed  ”. („ David Crystal, brit szakember úgy becsüli, hogy mintegy 350 millió ember beszél angolul első nyelvként. Talán 250–350 millióan használják, vagy tudják, hogyan kell használni második nyelvként: a volt gyarmatokon vagy túlnyomórészt angolul beszélő országokban, mint az Egyesült Államokban a legutóbbi 30 millió bevándorló esetében. Ez egy becsült becslés: „  100 milliótól egymilliárdig "- becsüli Mr. Crystal a" tud "kifejezés alatt. Legyünk vakmerők: az ország 6 milliárd lakosának 20-25% -a . A föld tudja használni az angolt, nem a brit angolt, még kevésbé mint a D r  Johnson, de az angol. Ez a szám évről évre növekszik, mivel új diákok érkeznek az iskolákba, és elindul a régi egynyelvű generáció - és most a az internet ".)
3. Ennek a nyelvi imperializmusnak vannak apologétái, például David Rothkopf, a Kissinger Associates tanácsadó cég ügyvezetõ igazgatója, aki 1997-ben írta a Kulturális Imperializmus dicsérete : Az Egyesült Államok gazdasági és politikai érdeke annak biztosítására, hogy ha a világ elfogadja a közös nyelv, az angol; hogy ha a távközlés, a biztonság és a minőség közös szabványai felé halad, akkor ezeknek a szabványoknak amerikaioknak kell lenniük; ha a különböző részeit televízió, rádió és zene köti össze, akkor a programok amerikai; és hogy ha közös értékeket alakítanak ki, akkor azok olyan értékek, amelyekben az amerikaiak látják magukat ”.
4. A WWF környezetvédelmi civil szervezet szerint , ha mindenki egyforma életmódot folytat, mint egy átlagos amerikai, a világ lakosságának öt bolygóra lenne szüksége az élethez (lásd: Mi az ökológiai lábnyom? A WWF honlapján), a francia kormány közölte véleményét, lásd: a bekezdés „Az első lépés a bolygó számára: fogyassz kevesebbet! " . További részletekért lásd az ökológiai lábnyom cikket
5. Ezeknek a százalékoknak az összege csak 95,17%.

Hivatkozások

1. angol, Ethnologue (23. kiadás, 2020
2. (in) a világ nyelvei (grafikonok) , Comrie (1998), Weber (1997), és a Nyári Akadémia Nyelvtudományi (SIL) 1999 Ethnologue felmérés. Elérhető a világ legszélesebb körben beszélt nyelvein .
3. „  Hervé Lavenir de Buffon főtitkára a” Nemzetközi Bizottsága francia, európai nyelv  " , a www.canalacademie.com (elérhető május 27, 2010 )
4. "  A francia nyelv: eszköz vagy akadály, Charles X. Durand  " , a books.google.com oldalon (hozzáférés : 2010. július 3. )
5. Henriette Walter, https://livre.fnac.com/a1170661/Henriette-Walter-Honni-soit-qui-mal-y-pense-l-incroyable-histoire-d-amour-entre-le-francais-et- l-anglais # int =: NonApplicable% 7CNonApplicable% 7CNonApplicable% 7C1170661% 7CNonApplicable% 7CL1 , Robert Laffont,2001. február, 364  p. , Összefoglalás
6. ( Crystal ).
7. (in) David Graddol, angol Következő: Miért Global English május végét jelenti 'angol mint idegen nyelv' (PDF), 2006, The British Council.
8. Az interneten a leggyakrabban használt nyelvek .
9. "  Brit akcentusok és dialektusok  " , a Brit Könyvtárban (hozzáférés : 2020. június 25. ) .
10. „  Regionális hangok: Bevezetés a nyelvi variáció szerte az Egyesült Királyságban  ” , a The British Library (elérhető június 25, 2020 )
11. Thomas Finkenstaedt, Dieter Wolff Tanulmányok szótárakban és az angol lexikon kiadásai C. 1973. téli év ( ISBN  3-533-02253-6 ) .
12. Joseph M. Williams Az angol nyelv eredete. Társadalom- és nyelvtudományi év, 1986 ( ISBN  0029344700 )
13. Maurice Pergnier, Les Anglicismes . Veszély vagy gazdagodás a francia nyelv számára? , University Press of France, 1989.
14. "  François Grin jelentése az idegen nyelvek oktatásáról mint közpolitikáról  " [PDF] , a francia dokumentációs oldalon ,2005. szeptember(megtekintés : 2015. március 30. ) .
15. Uo., P.  61 .
16. (in) angol a Hanyatlás mint első nyelv, a tanulmány azt mondja .
17. Richard Marcoux, "  Agora: A holnap frankofóniája  " , Le Devoir ,2004. november 24.
18. A világ egyes nyelvi tereinek áttekintése, a frankofón tér demográfiai és statisztikai megfigyelőközpontja, p.  5. és azt követő.
19. Claude Truchot, Európa, a nyelvi kérdés , p.  129 .
20. A svájci egyetemek rektorainak konferenciája .
21. Lásd: Claude Piron, Nyelvek: kihívás - fejezet. 6 nyelv ... ez kerül .
22. Claude Piron: „És te, mit gondolsz a nyelvekről Európában? "Kérdi Leonard Orbánt, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős tagját Claude Piron weboldalán.
23. Beszédet a Marianne du francia hetilap jelentette2000. július 31.
24. Henri Masson, utánzott, de soha nem volt egyenlő .
25. Thomas Stephens (angol fordítás: Bernard Léchot), A kulturális sokszínűség előírja törvényét , swissinfo.ch ,2005. október 21.
26. Lásd Robert Phillipson brit professzor munkáját , nevezetesen Linguistic Imperialism című könyvét , 1992, Oxford University Press.
27. Éric Denécé és Claude Revel, Az Egyesült Államok másik háborúja, gazdaság: a hódító gép titkai , 159. és 172. oldal.
28. (in) Mary Norris, az átok az trémával , The New Yorker , április 26, 2012.
29. A XVI . És XVII .  Századi reformerek számára lásd különösen EJ Dobson, Angol kiejtés 1500-1700 , 2. kiadás, 2 köt., Oxford, Clarendon Press, 1968 és Fausto Cercignani , Shakespeare művei és Erzsébet kiejtése , Oxford, Clarendon Press, 1981.
30. (in) "  Benjamin Franklin fonetikus ábécé  " .
31. Jean-Pierre Cléro .
32. Cléro és Laugier , angol, p.  87-99
33. Cléro és Laugier , A cselekvési módok változatossága, p.  87-88.
34. Cléro és Laugier , A cselekvési módok változatossága, p.  89.
35. Cléro és Laugier , Do, make, have, p.  89.
36. Cléro és Laugier , A ING operátor , p.  90-92.
37. ( Crystal ,  119. o. ).
38. ( Crystal ,  46. o. ).
39. (in) Geoffrey Nunberg , New York Times ,2003. március 24.
40. (in) Mezei AskOxford.com , hozzáférhetők2007. december 19.
41. Alexie Loca (Olvas), Kérdések à ... Henriette Walter , lexpress.fr , 2003. március 1.
42. (in) TF Hoad, angol Etimológia , Oxford University Press, 1986.
43. Albert Dauzat , Jean Dubois , Henri Mitterand, Új etimológiai és történelmi szótár , Librairie Larousse, 1971, p.  65 .
44. A "Normannok, a hódítók dinasztiája" dokumentumfilm első része a France 5 csatornán sugárzott.
45. Írja be a kívánt szót a keresősávba .
46. [1] .
47. [2] .
48. [3] .
49. [4]
50. [5]
51. [6]
52. [7] .
53. [8] .
54. [9] .
55. [10] .
56. [11] .
57. Írja be az ige nevét a keresősávba .
58. [12] .
59. [13] .
60. ( Crystal ,  25. o. ).
61. TF Hoad, op. cit. .
62. ( Crystal ,  8. o. ).
63. ( Crystal ,  124. o. ).

Lásd is

Bibliográfia