A horvát törvény a hagyomány a polgári jog alkalmazandó Horvátország felbomlása óta Jugoszlávia és ő az egyik utódai .
Horvátország függetlenségét a Horvát Köztársaság szuverenitásáról és függetlenségéről szóló, 2004 1991. június 25.
A horvát jogot az osztrák jog befolyásolja, mert az intézményi struktúra osztrák intézményeken alapul. A magyar törvénynek és a jugoszláv törvénynek is jelentős hatása volt.
A Horvátországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására irányuló eljárás során a közösségi vívmányok átültetésével a horvát jogot összehangolták az Európai Unió jogával .
A 129. cikk szerint az Alkotmány a horvát jog legmagasabb forrása és normája.
Az Alkotmány VIII. Címet tartalmaz „Európai Unió” címmel. A 143. cikk előírja:
"[...] a Horvát Köztársaság mint az Európai Unió tagállama részt vesz az európai egység kialakításában annak érdekében, hogy más európai államokkal együtt biztosítsa a tartós békét, szabadságot, biztonságot és jólétet, valamint egyéb közös célkitűzések, amelyek összhangban vannak az Európai Unió alapelveivel és értékeivel .
[...] A Horvát Köztársaság az Európai Unió intézményeire ruházza a tagságból eredő jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hatásköröket. "
A 145. cikk (1) bekezdése előírja, hogy "az Európai Unió közösségi vívmányaiból eredő jogok gyakorlása megegyezik a horvát jog szerinti gyakorlással".
A 141. cikk (1) bekezdésével összhangban az európai uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben.
A 141. cikk (1) bekezdése előírja, hogy „az Alkotmánnyal összhangban megkötött és megerősített, közzétett és hatályba lépett nemzetközi szerződések a Horvát Köztársaság belső jogrendjének szerves részét képezik, és elsőbbséget élveznek a belső joggal szemben”.
Az Alkotmány 71. cikke előírja, hogy a Parlament jogalkotói hatalmat gyakorol. Az Alkotmány 81. cikke meghatározza hatásköreit.
Ezek a joghatóságok illetékesek minden terület megismerésére, kivéve azokat, amelyeket a törvény kifejezetten egy másik joghatóságnak tulajdonít.
A legalacsonyabb joghatóság az önkormányzati bíróságok. Polgári és büntetőügyekben illetékesek. Büntetőügyekben ezek a bíróságok tudomásul veszik azokat az eseteket, amikor a büntetés legfeljebb 10 év börtönbüntetést jelent.
A megyei bíróságok a legtöbb esetben a másodfokú bíróságok. Elsőfokú bíróságok büntetőügyekben, ha a büntetés meghaladja a 10 év börtönt, vagy ha a törvény előírja. Ők a városi bíróságok döntéseinek fellebbviteli bíróságai.
A Legfelsőbb Bíróság a legfelsőbb bíróság, amely hatályon kívül helyezheti, megerősítheti vagy felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű bíróságok döntéseit.
A törvények alkotmányosságát is megítéli.
A kereskedelmi bíróságok két esetben hierarchikusak.
Az elsőfokú bíróságok két kereskedelmi fél hatáskörébe tartoznak a csőd, a felszámolási eljárás, a tengeri panaszok, a szabadalmakra és a szellemi tulajdonra vonatkozó panaszok, a kereskedelmi jog megsértése vagy a társaság bármely más jogszabálysértése.
Az elsőfokú kereskedelmi bíróságok ellen fellebbezést a zágrábi High Commercial Courton lehet benyújtani.
A rendőrségi bíróságok hatáskörébe tartoznak a természetes és jogi személyek által elkövetett bűncselekmények. A joghatóságnak két szintje van: az elsőfokú rendőri bíróság és a zágrábi rendőrség, mint fellebbviteli testület.
A közigazgatási bíróság Zágrábban ül. Ez azonban nem teljes joghatósággal rendelkező bíróság, és az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ismeri el jogi hatáskörét.