Alaktényező (hősugárzás)
A fizikában az alaki tényező a hősugárzásnak az egyik felület által kibocsátott része , amelyet egy másik felület fogad. Ez pontosabban a frakció a hőáram által kisugárzott izoterm felületet a izotróp kibocsátási ( „ Lambert-féle ”) által kapott másik felületet egy nem-részvételi közegben (nincs emisszió, abszorpciós vagy diffúziós térfogat). Ez a mennyiség csak a közeg geometriájától függ.
Ilyen típusú problémákkal találkozhatunk a hőátadással vagy a rendereléssel a szintetikus képek előállításakor.
A sugárzást jellemző mennyiségek
Az általunk használt sugárzás átadásának jellemzésére :
- a spektrális fénysűrűség (frekvenciaegységenként, J m −2 sr −1-ben ), amely egy spektrális intervallumban , szilárd szögben elhelyezkedő sugárzási energia mennyiségeként definiálva az idő elemi területétAZv{\ displaystyle L _ {\ nu}}dEv{\ displaystyle \ mathrm {d} {\ mathcal {E}} _ {\ nu}}dv{\ displaystyle \ mathrm {d} \ nu}dΩ{\ displaystyle \ mathrm {d} \ Omega}dσ=dSkötözősalátaθ{\ displaystyle \ mathrm {d} \ sigma = \ mathrm {d} S \ cos \ theta}dt{\ displaystyle \ mathrm {d} t}
dEv=AZvdσdvdΩdt{\ displaystyle \ mathrm {d} {\ mathcal {E}} _ {\ nu} = L _ {\ nu} d \ sigma d \ nu d \ Omega \ mathrm {d} t}dMv=AZvdσdΩ{\ displaystyle \ mathrm {d} M _ {\ nu} = L _ {\ nu} \ mathrm {d} \ sigma \ mathrm {d} \ Omega}A frekvencia helyett a hullámhosszra utaló megfelelő mennyiségek is felhasználhatók .
Az alaki tényező meghatározása
Helyi szempont
Két elemi és távoli felület cseréli a sugárzást. A kapott spektrális fluxus :
dSén{\ displaystyle \ mathrm {d} S_ {i}}dSj{\ displaystyle \ mathrm {d} S_ {j}}rénj{\ displaystyle r_ {ij}}dSj{\ displaystyle \ mathrm {d} S_ {j}}
dMvj=AZvéndSénkötözősalátaθéndΩénj{\ displaystyle \ mathrm {d} M _ {\ nu _ {j}} = L _ {\ nu _ {i}} \ mathrm {d} S_ {i} \ cos \ theta _ {i} \ mathrm {d } \ Omega _ {ij}}ahol a szilárd szög, amelyben látjuk re . Tehát írhatunk
dΩénj=dSjkötözősalátaθjrénj2{\ displaystyle \ mathrm {d} \ Omega _ {ij} = {\ frac {\ mathrm {d} S_ {j} \ cos \ theta _ {j}} {r_ {ij} ^ {2}}}}dSj{\ displaystyle \ mathrm {d} S_ {j}}dSén{\ displaystyle \ mathrm {d} S_ {i}}
dMvj=AZvénfénjdSéndSj{\ displaystyle \ mathrm {d} M _ {\ nu _ {j}} = L _ {\ nu _ {i}} f_ {ij} \ mathrm {d} S_ {i} \ mathrm {d} S_ {j }}val vel
fénj=kötözősalátaθénkötözősalátaθjrénj2{\ displaystyle f_ {ij} = {\ frac {\ cos \ theta _ {i} \ cos \ theta _ {j}} {r_ {ij} ^ {2}}}}Ez a mennyiség teljes egészében jellemzi a geometriát oly módon, hogy az azonnal felhasználható legyen a sugárzócserék kiszámításához.
Megvan a szimmetria . Megállapodás alapján (a fizikai értelmezés nyilvánvaló).
fjén=fénj{\ displaystyle f_ {ji} = f_ {ij}}fénén=0{\ displaystyle f_ {ii} = 0}
Integrált szempont
Legyen tetszőleges felületek.
Sén,Sj{\ displaystyle S_ {i}, S_ {j}}
A felület által a felület által kapott spektrum fluxust megírják
Sén{\ displaystyle S_ {i}}Sj{\ displaystyle S_ {j}}
Mvj=∫SénAZvén∫SjfénjdSjdSén{\ displaystyle M _ {\ nu _ {j}} = \ int _ {S_ {i}} L _ {\ nu _ {i}} \ int _ {S_ {j}} f_ {ij} \ mathrm {d } S_ {j} \ mathrm {d} S_ {i}}Ha az emisszió izotróp, akkor Lambert törvénye lehetővé teszi a spektrum fluxus formában való megírását . Ha ráadásul úgy véljük, ez az állandó mennyiségben a felszínen van
Mvén=πAZvén{\ displaystyle M _ {\ nu _ {i}} = \ pi L _ {\ nu _ {i}}}Sén{\ displaystyle S_ {i}}
Mvj=Mvénπ∫Sén∫SjfénjdSjdSén=MvénSénFénj{\ displaystyle M _ {\ nu _ {j}} = {\ frac {M _ {\ nu _ {i}}} {\ pi}} \ int _ {S_ {i}} \ int _ {S_ {j }} f_ {ij} \ mathrm {d} S_ {j} \ mathrm {d} S_ {i} = M _ {\ nu _ {i}} S_ {i} F_ {ij}}vagy
Fénj=1πSén∫Sén∫SjfénjdSjdSén{\ displaystyle F_ {ij} = {\ frac {1} {\ pi S_ {i}}} \ int _ {S_ {i}} \ int _ {S_ {j}} f_ {ij} \ mathrm {d} S_ {j} \ mathrm {d} S_ {i}}form factornak hívják (angolul "view factor"). A beérkezéskor kibocsátott energia töredékét képviseli .
Sén{\ displaystyle S_ {i}}Sj{\ displaystyle S_ {j}}
A feltételezések miatt ez a fogalom csak korlátozott területen érvényes. Ezen a területen az az előnye, hogy számos egyszerű geometriai konfigurációnál lehetővé teszi az analitikai számításokat.
Tulajdonságok
-
Fénén=0{\ displaystyle F_ {ii} = 0}sík vagy domború geometriák esetén, de konkáv részre.Fénén>0{\ displaystyle F_ {ii}> 0}
- Mivel a fenti kifejezésből levezetjük a kölcsönösség elvétfjén=fénj{\ displaystyle f_ {ji} = f_ {ij}}
SjFjén=SénFénj{\ displaystyle S_ {j} F_ {ji} = S_ {i} F_ {ij}}- A definícióból nagyon könnyen levezethető az egyszerű geometriákhoz használható additivitási reláció
Fén(j+k)=Fénj+Fénk{\ displaystyle F_ {i (j + k)} = F_ {ij} + F_ {ik}}
Egy ekvivalens készítmény
Bármelyik felület leírási módja is van, ez két változótól függ. A fenti alakfaktor kifejezése tehát négyszeres integrál. Stokes tételével csökkenthetjük ezt a dimenziót . Hagyjuk e vonalak kontúrjait , elemeit és az elemek közötti távolságot, ekkor az alak tényezőt írjuk be élintegrálnak(VSén,VSj){\ displaystyle (C_ {i}, C_ {j})}(Sén,Sj){\ displaystyle (S_ {i}, S_ {j})}(dvs.én,dvs.j){\ displaystyle (\ mathrm {d} c_ {i}, \ mathrm {d} c_ {j})}vs.énj{\ displaystyle c_ {ij}}
Fénj=12πSén∫VSén∫VSjnaplóvs.énjdvs.jdvs.én{\ displaystyle F_ {ij} = {\ frac {1} {2 \ pi S_ {i}}} \ int _ {C_ {i}} \ int _ {C_ {j}} \ log c_ {ij} \ mathrm {d} c_ {j} \ mathrm {d} c_ {i}}A kifejezést kettős integrálra redukáltuk, amelynek kiszámítása egyszerűbb.
Az alaki tényezők numerikus kiszámítása
Az első alakfaktor kifejezés használatának fontos lépése a szilárd szög kiszámítása . A ray tracing módszer használható, és egyszerűen megoldja a problémát a rejtett részek. A megfelelő formai tényezők kiszámításához az analitikai számítás előnyösebb. Ha a számítási sebesség fontos, például a képek előállításához, akkor megközelítő módszert lehet használni félkockák alkalmazásával .
dΩénj{\ displaystyle \ mathrm {d} \ Omega _ {ij}}
Ingyenes hozzáférés számítási kód
-
View3D , egyszerű poligonok közötti nézettényezők kiszámítása.
-
Syrthes , Általános termikus szoftver a vezetés és a sugárzás digitális felbontásához átlátszó közegben.
Megjegyzések és hivatkozások
-
(a) Michael M. Modest, sugárzásos hőátadást , Academic Press, 2003 ( ISBN 0-12-503163-7 )
-
(en) John R. Howell, M. Pinar Menguç, Robert Siegel, Thermal Radiation Heat Transfer , CRC Press, 2010 ( ISBN 1-43-980533-4 )
-
(a) Jeffrey J. McConnell, Anthony Ralston, Edwin D. Reilly, David Hemmendinger, Computer Graphics Companion , Wiley, 2002 ( ISBN 978-0-470-86516-3 )
-
(a) John R. Howell , „ egy katalógust sugárzásos hőátadó konfigurációja tényezők ”
Kapcsolódó cikkek
<img src="https://fr.wikipedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" title="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;">